Kanadai Magyar Ujság, 1975. szeptember-december (51. évfolyam, 28-43. szám)

1975-09-19 / 29. szám

la minket is elfúj a sors zivatarja. Nem Iesz az Istennek soha több magyarja KÖZEL 6000 ALKALMAZOTTAT BOCSAJT EL A C.P.R. időjárás segíti a termés betakarítását TNNIPEG, Man. — A hosz­­heteken át tartó esőzéseket ilg nlapok váltották fel Nyu­­tanadéban, főleg iSaskatcbe I és Manitoba tartományok­­. úgyhogy a még lábon le­­termést letudják aratni és a r levágott és földeken fe'k- Sgábonákat szárazabban ki- _)—1_ —i_i— i_ ABAS R. dr. tudják csépelni. 1 A hatóságok felhívására a farmereik egyenesen az elevá­torokba szállítják be a gialbtoná­­kiat. Lang miniszter közölte, hogy a Szovjet és Kina által lekötött gabonákat a nyugati1 és keleti kikötőkbe rakják hajókra. Az Air Canada is csökkentési vezet be Mintegy 4000 C.P.R. munkás munkába áll szept. 29.-én, de több mint felét újra elbocsájfják egy hónap múlva - Gazdasági okokból teteit alkalmazottak Winnipeg, Calgary és Monlreál javító-műhelyeiből kerülnek ki MINDSHNIY NYOMÁBAN A táj jeliemformálóuhalása _ (Folytatás) Vasban született, de a szom­szédos Zalában fejtette ki élete leghosszabb, alkitlilv egyházi és nemzetszolgálati tevékenyéé- j gét. Itt acélosodott meg jelle- j me, amit vasi őseitől öröklőit. I Ez a jellem komolyabb, fegyel­mezettebb, minit) a zalai llelkisé­­giü, liberális Deák Ferencé). Ér­dekes, hogy ezt a különbséget első életrajzirója, Marótlhy-M. Károly sem vette észre. Fiatal korom óta volt alkalmam rueg- i ui í és CtciLix népének tenmééizetét. A Vasiaki kétség­kívül komolyobbak, megfontol­tabbak, a zalaiak csupaisziv, vigkedélyű, vendéglátó magya­rok. Én ezt az éghajlati és a velejáró (gazdálkodási különb­ségnek tulajdonítom. Az embe^ rek a táj befolyása alól nem vonhatják ki makukat. E két szentiisváni vármegyét ismerőik tudják, hogy a déli fekvésű Zalába lépve1, megvál­tozik a tájkép: szőlők uralják a dombokat, sőt dmi'tt-amott a kiukoricarföldek közé is telepí­tettek nélha-szőlőt. Hivatkoziha­­tom Kolozsvár szülöttjére, Sza­bó Dezsőre is, aki ,sümegi ta­nárkodáskor), — akárcsak ma­gam is később — el volt ragad­tatva a zalai tájtól és néptől. Személye^ tapasztalataim: a emlékezve, teljesen egyetértek az “elsodort falu’’ szerzőjével: “Sümeg polgársága igen ked­ves, intelligens, derült kedélyű és az idegen iránt szives Ibe-fo­­gadású volt. Nem tudom, téve­­deíkhe, amikor összefüggésbe hozom azt a lelki aikaiüot az ősi bortermő talajjal. De ezt az emberi es, befogadó, vidám, de józan Kiket több bortermő vi­dékei megtaláltam. Százado­kba ÍK ugyanaz a hatás hj oniot hagy a lélekben, s a föld jósága az ember jósága lesz.” Az egy­kor hires sümegi búc-nrjáróhely várhegyéről átlátni Somló; a, a­­meiynek szoléi viszont iMIikszá­­tho.t' ihlették .meg és váltották Ml belőle a csodálkozást imi­gyen: “Furcsa Isten teremtésé a magyar ember, kit egy örö­költ szőlő a világ végéi ől is ké­pes hazahozni. Ha itt nem dől is úgy a pénz a markodba, százszor nagyobb boldogság az élet.'“A páratlan magyar ven­dégszeretet iSiehol az országban nem olyan szivből jövő, közvet­len és örömteljes, mint Zalában us o'Jt is mindenekelőtt a dim­­bies-dombos Göcsejben. Milyen (Folytatás az 5. oldalon) MONTREAL. — A (Canadian Pacific Railway vezetősége kö­zölte, hogy az előzőleg elboicsáj­­tott körülbelül 4,000 alkalma­zott szeptember (2l9.-én újból munkába állhat, de több mint fele egy hónap múlva el lesz boosájtva. Ezteik közül október 24.-én Winnipegről 760, Mont­realiból 850, és CallgarySból 570 I lieisz újra munkanélküli, i A személyzet csökkentést a | CPR vezetőség gazdasági okok j miatt .hajtja végre. Körülbelül j 6,000 CPR alkalmazottat bocsáji j tattak el eddig, főleg a javító- j műhelyekből, tehJerpályaudva-; rokinól, irodákból és tehervona- j tóikról. A vasúttársaság szószólója szerint az okt. 29.-én ellblocsáj.­­tottlak kjöjzül li47-et még októ­ber 10.-én bocsájtottak el vég­legesen. Ugyanakkor az Air Canada repülőgép társaság isi gazdasági okokra hivatkozva légijárat csökkentést tervez bevezetni a­­mi alkalmazottak elbocsájtásá­­val fog járni. Sikeres és sikertelen emberrablások MADRID. Spanyolország — Öt palestinai terrorista elfoglal­ta az itteni egyptomi követsé­get és túszként tartották a kö­vetet és néhány alkalmazottat. A terroisták követelték, hogy Egyptom szakítsa meg a béke­­tárgylásokat Israellel, különben felrobbantják az épületet és le­gyilkolják a túszokat. KéisőibSb megváltoztatták kö­vetelésüket és szabad elvonu­lást kértek és kaptak Algierba. Ott elengedték a túszokat. Egyptom köztársasági elnö­ke határozattan kijelentette, hogy az Israellel kötött szerző­dést aláírják. * * * BEIRUT. Eritrean felkelők 4 elfogott amerikait gyilkolnak meg, ha a US (nem .szünteti meg a fegyverszállításokat Ethiopiá­­naikt * * * SAN JOSE. Calif. — Egy ban dita, aki egy orvost és négy em bért tartott túszként, és indulás ra parancsolta a repülőgépet, egy mestertővő rendőr agyon­lőtt miután a rendőrök belőttek a repülőgép gumijaiba. A kommunista román nacionalizmus és Anfonescu Helsinki illúziók nélkül": Kádár felhozta az ezeréves múltat L. és az ország, megcsonkítását A mostani magyar országgyűlés (SZMT) - Június 15.-én “megválasztották.” , pontosab­ban, kijelölték a kilencedik o.>­­szággyüléist a háború után, mely július 4.-én tartotta ala­kuló ülését a Parlament épüle­tében. A választásra jogosultak 2.4%-a, 186,251 polgár tartóz­kodott'a szavazástól; a válasz­tási helyiségekben megjelentek 99.6%-a elfogadta a hivatalos jelölteket, 0.4-, 30,109 polgár nem-el szavazott. A 352 hivata­los jelöltből 318-nak nem volt ellenfele, 31 kerületben ketten és 'háromban hárman; verseng­tek a választók kegyeiéit, de minden esetiben vég,ülis a Haza­fias Népfront jelöltjei “győztek”. A legtöbb nem-iszavazatot. 4,1%, Valljon Aladárné csong­rádi tanítónő 'kapta, utána u­­gyancsak egy nő következik, a gyöngyösi villamosági vállalat szakmunkása 3.3%-al, a har­madik a sorban Boros Béla, a budapesti KISZ főtitkára, 1.8% nem-szavazatot kapott, mögöt­te 0.1%-al egy budapesti marós maradt le, akit Búza Barna szobrászművész helyett jelölteik.! A másik végletben, száz száza­lékot ketten kaptak, a Szabolcs- Szatmálr-megyei pártbizottság eliső titkár .a é.s a kaposvári me­zőgazdasági akadémia rektora. 99.9'%-ot 118-an kaptak, közü­lük csak -egy budapesti, Szép­völgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke, a többi vidéki Kádárra a választói 99.8%-a szavazott (1967-ben 99.9, 1971: 99.6). 99.5—99.9%-ot 228-an kaptak, az említett négy ennél keveseb­bet. A képviselők 70%-a pá.t­­tag, a pártközpontból és. a me­gyei pártbizottságokból negy­venet választottak be a Parla­mentbe, a t ö m egs zer ve zet ekb ő 1 22-őt, a legfelsőbb államapará­­tusból 37-et. Az iparból 104, köztük 50 munkás, a mezőgaz­daságból 61, köztük 16 tsz-el­­nök ül a Parlamentben: bevá­lasztottak 32 taináit-tanitót, 12 orvost, 112 alkotót, 12 szövetke­zeti vezetőt, 13 nyugdijjast, hat papot és egy ügyvédet. Har­minchét képviselő harminc év­nél fiatalabb, 56 ötven évesnél idősebb, a legnépesebb ka i eg ó­­ria az 51-55 éves,., 68-a.t „számol. A képviselők 58.5%-ra, 216, e­­gyetemet, vagy egyetemiszintü főiskolát végzett, 101 a női kép­viselő. Az összes 38.9%-a, 137, újonnan megválasztott, de köz­tük ülnek az öre.g oportunlták is, akik eddig még egyetlen há­ború utáni Parlamentből se ma­radtak ki, mint Pesta László, Apró Antal, Bognár József, Or­­tutay Gyula, Nánási László. Kálfay Gyula, stb. Az új országgyűlés tisztára* fejbólintó társaság, politikai je­lentősége nincs, tudomásul ve­szi és megszavazza az eléje ter­jesztett törvényeket, elfogadja a költségvetést, a kormányt munkájába, intézkedéseik n nem zavarja. A nyugatnémet DEUT­SCHER ANZEIGER 1975. jún. 25.-i számú bem megjelent “Ro­­ne.sru .\i ^ v. reihabüitálása.” cimü k|öizl érné ny é ben többek között ezeket irta; "A nemzeti öntudat örök po­litikai hajtóerő marad és sem­miféle: ideológia nem fujthatja el. Példa erre nemcsak a "har­madik világövezett” új áUlamai­­uak) szilaj nacionalizmusa, ha­nem azok a népi erők is, me­lyek a szovjet föhih kemény kér­ge alatt az idegen kommunista ura.örn ellen egyre ószrevehe­­tőbhen törnek fel Néha csak a földi alatt, mint Tito “sok­nemzetiségű’’ börtönében, más­kon viszont oly erővel, hogy az­zal a rendszernek is számolnia keld. Romániában ez a fejlődés már ott tart, hogy Antonescu Ion marsallt, aki a második világ­háborúban a román hadsereget a németek oldalán a Szovjet­­únió ellen vetette be, s akit 1946-ban a győzteseik) parancsá­ra kivégeztek, most .rehabilitál­ták. A román kommunista párt engedélyiével nem rég jelent meg Bukarestben a kommunis­ta kujtúrpollitilka keretében a “Delhiül” (Delirium) cimü szen­zációt keltő regény, melyben a a szemző, Mariin Préda, Anto­­nescu nacionalista politikáját és a Szovjet által: 1940-ben el­foglalt Bessizarábia visszahó­­ditását leplezetlenül megvédi. Az antik-ó mmunista marsall a maga ide jében helyesen cselek­vő ember volt, mert egyszerűen nem cselekedheitett má,síként. Ezért ez az igazi, őszinte, buz­­g|ó hazafi és tehetség- katona tragikus véget ért, u&... a töv ténelemben igen gyakran elő­fordul. Antonescu nem volt Hitler-báb, hanem egyenrangú fegyvertárs. A párheséd és monológ for­májában megirt regény sok kommunista elvet sárba tipor. A szerző pl. többek között eze­ket mondatja vele: “Ha el is bukunk a tengellyel, nem fo­gúink eltűnni a térképről. A nemzet valóság, amit nem lehet eltagadni. A nemzet nem buk­hat el, csak a rendszer.” Az Antonesicuról irt könyv a “testvéri' Szovjetünk)’ -nak szánt pofon . . .” De ez a pofon nemcsak) a Szovjetúniónak szólt, hanem 1 a viláigellenes összeesküvők kt­­! lekiiny csoportja által bábként rángatott Ford eülnökinek is, a -i a Helsinki komédia előtt ke­­netteilj&s áhítattal zarándokolt ! el a “műemléknek1” nyilvánított Auschwitzba, hogy néhány nap múlva Bukarestben, a balkáni Ízléstelenséggel megrendezett “ünnepélyes” fogadtatáson, a hitlerista Antonescuit .rehabili­táló kommunista románok —* akárcsak levitézl'ett elődével, Nixonnal, 1969-ben — vele is kijárassák a bórát. Azon a föl­dön, ahol Antonesccu uralma édején Hitlert megszégyenítő a­­lapos&ággal és kegyetlenséggel irtották ki a romániai zsidók 90%-át. RÖVID HÍREK 'AUGUSZTUS 1-én egyszerié közölték a budapesti lapok, hogy ezentúl csökkentett oldal­­számmal jelennek meg. A Nép­­szabadság, az eddigi 84 oldal he­lyett 76 oldalon; a 'Magyar Nemzet, a Népszava és a .Ma­gyar Hirlap is heti nyolic oldal­lal lesz vékonyabb, amit a pap.r világpiaci árának növekedésé­vel magyaráznak. * * * .CLAIRE KENNETH legújabb és .máris nagy feltűnést keltett munkája, A HemeMnes Hölgy, a Pilvax Publishing Corporation, 150 Lafayette Street, New York. N.Y. 10013, kiadásában jelent meg. * * Hí NEMZLTKÖiZI Kodály Tár­saság alakult budapesti szék- i hellyel, az ausztrál Wienna ; Herman elnöklétével, hogy a ' nagy zeneszerző nevéhez fűző­dő élet- és zenepedagóigiAi módszereiket világszerte elter­jessze. Tiszteletbeli elnök özv. Kodály Zoltánná. * * * JÁSZAI LAJOS családja és barátai körében bensőségesen i ünnepelte 70. születésnapját a Great Barring'ton-d, Mass., há­zában. Az egykori nyugatma gyaroiiszági felkelő és ifjúsági vezető hazafias érdemeit a he­lyi katolikus templomban volt bajtársa, Msgr. Varga Béla, fi­­jvéxévél, Varga Andor- jezsuita i atyával mondott közös mise ke­retében méltatta. De. ez a pofon Izraelért és a szovjet zsidókért minden ál­dozatra kész amerikai Kong­resszusnak is szólt, amelyik mi »den tiltakozásunk ellenére éppen akikor szavazta meg; el­söprő többséggel Romániák a “most favored nation” kedvez­ményt. Van ennek az ügynek, azon­ban egy másik pikantériája is. A DIE WELT júl. 16.-i .közle­ménye szerint a zsidóirtó Anto­ne scut rehabilitálható Ceusescu Izraeltől kért segítséget — mű­trágyát, vetőmagot, takar­mányt, generátorokat, átvizsza­­bályoziásli eszközöket —, mert a román rabló gazdálkodás kö­vetkeztében immár harmadszor dúló árviz, főleg a iMaros és a Küküllők völgyében, a mező­gazdasági terültetek. 10%-át tönkre tette. ÉS' Izrael — ame­lyik az 1967 óta tartó állandó hadikészültség miatt már régen teljes gazdasági csődbe került volna, ha az amerikai kormá­nyok az inflációval küzködő polgárainak zsebéből kisajtolt dollárbilliókkal nem segítette volna — szónéiikül és azonnal megadta a kért segítséget, mi­kor ezekből a cikkekből maga is behozatalra sízorul. Hogy a kép teljes legyen, az osztrák hírügynökség jelentése szerint, Ford elnök látogatása előtt Ceauseacu kijelentette, hogy a “katonai tömbök meg­szüntetése után.”— jóllehet Ro­mánia a Varsói egyezmény tag­állama — a “blokkokon ikivüli államok” csoportjához kíván csatlakozni. Eme államok küi­­ügyminiisztereiniek aug.-ban Pe­ruban megtartandó értekezle­tén, valamint 1976-ban Ceylon­bai összehívandó csúcskonf=­­renlcián Románia, hacsak mint megfigyelő is, már .részt is vesz. Ési teszi ezt Ceauseseu akikor, mikor a “Blokkokon kívüli ál­lamok” az ENlSZ-ben évek óta sorozatosan leszavazzák a Ro­mániát agyontámogató Egye­sült Államokat, az ENSZ őszi közgyűlésén pedig meg akarják vonni a Romániát szintén tá­mogató Izrael tagságát. Ki érti ezt? Nem kétséges, hogy a “de­test”-,et elindító Nixon tói és Kissingertől kezdve az azt be­tetőző, Auschwitzot, Bukares­tet látogató Fordig és Albertig mindenki egyezerre ffátyolt bor t a románia zsidók tömeges' irtá­sára, csak azért, hogy a román (FolytVeás az 5. o.claon. (SZMT) — “Mi annak a ma­gyar néjpnek a küldötteiként veszünk részt ezen a történelmi jelentőségű konferencián, — je­lentette ki komoran Kádár Já­nos: a Finnlandia Palotában jú­lius 31.-én délelőtt, -4- mely ál lamot alapítva e;z.eregyszáz éve él a Duna-Tisza táján, Európa ! közepén; igy múltúnk és jövőnix j egyaránt az itt élő népek sor- | sálioz kötődik. Meggyőződé- j sunk, hogy Európa minden né­péinek legtöbb kívánsága a bé­ke.- Ha lehetséges, még foko­zottabban így van ez a magyar , nép esetében, amely évszázado - : kon á,t a hadgk útjának kenesz­­teződiési pontján élt és mérhe­tetlen v áráldozatokat hozott, 1 hogy fennmaradhasson és meg- I őrizze államát a fenyegető pusz tuiással szemben. Századunk­ban az első világháború hiába­való. áldozatai után a vesztes Magyarország területe a koráb­binak egyharmadálra csökkent. A második világháborúban el­vesztette felnőtt lakosságának 8% -át és az ország romhalmaz­zá vált”. így nem nyilatkozott kom- | munista vezető a magyar álla- j máságról és az ország megcson-; kitásáról, mióta a párt hata-! lomra jutott, éppen ezért Kádár beszéde, mely jelentéktelennek Ígérkezett a felszólalások ho,sz­­szú sorában, érdeklődést keltett éisi találgatásokra adott okot. Az európai biztonsági és együtt­működési konferencia legmaga­­sabb-sziutü záróülésén Kádár a télórás felszólalásában pozltive Ítélte meg a konferencia mun­káját, melynek összeír ivását Magyarország is kezdeményez­te. Dicsérte az USA-t és Kana­dát a részvételéért, helyeselte a Helsinki: Nyilatkozat minden egyes pontját, beleértve a ha­tárok sérthetetlenségét és azok békés megváltoztatásának lehe­tőségét. (Magyarország a nyitott Ktojki ‘politikájának hive, mon­­tio.ita, s hogy mennyire; nyitott a magyar kapu, a nagyarányú túrisitaforgalominal bizonyító t­­ta: tavaly nyolcmillió tu.ista látogatott Magyarországra, vagy utazott .át rajta, három­millió magyar ment küllőidre* de azt elhallgatta, hogy Nyu­gatra alig százötvenezer jutott. Bár hive a kultúráig cserének és a népek kölcsönös: megisme­résének, azért még nem készek saját nézeteik és rendszerük feladására. Mégis az észszerű­­ség, a realitás, a. reális gondol­kodás arra .készteti őket, hogy a különböző rendszerű orszá­gokkal együttműködjenek. Kádár megelégedetten tért haza Helsinkiből, a budapesti repülőtéren hosszan nyilatko­zott a televíziónak, ami;t a 168 óra cimü rádió műsor augusz­tus 2.-án harigszallagró; sz ír­tén leadott. Kádár részben meg­ismételte, amit a záróüléstn mondott, másrészt mintha ma­gyarázkodott volna a kijelenté­seiért: “Vettem magamnak a bátorságot és ha csak röv id u­­taliás formájában isi, az értekez­let figyelmét felhívtam a ma­gyar nép nehéz történelmi út­jára”? mondotta. Őszinteségével hatni akart, hogy elhigyjék, a, “béke és biztonság a magyar nép legőszintébb óhaja és J igazibb érdeke”. Meglfordiuit-e (Folytatás az 5. oldalon) Lázár György leli újra a miniszterelnök Az Elnöki Tanács előtsrjesz­­íésére az o: sz^ggyiilés újból megválasztotta miniszterelnök­nek Lázár Györgyöt, aki Fock Jenő helyére került május 15.-én. Fock ,belefáradt a mi­niszterelnökségibe , elkedvetlení­tette a gazdaságirányítási rend­szer lényeges revizója. Az 51 éves Lázár György korábban mmiszterelnökhelyettes, a terv­hivatal elnöke és a KGST ma­gyarországi. ártandó ' .épviselője volt. Pragmatikus emberi, kép­zett közgazdász és elismert tér­zett közgazclá'z é?i elismert bervszakértő, aki az adódott nehézségeket a világválság mellett a magy r népgazdaság lassú mode: nrzártárának, a nagy arányú he uoázisok, befejez t lelnséigének, a gazdaságosság hiányának és- a munka ir gyf . - ku s ze r vezetle n,s ég én r .k tulajdo­nítja. A kormány négy új ta: j i: H - vasi Ferenc mmiszterelnökhe­lyettes, aki elvégezte a 'Szovjet­­únió hároméves kommunista pártfőiiskofáját, Nemeslaki' Ti­vadar kohó- és gépipari minisz­ter, volt SZOT főtitlíárhieilyet­­tes, Dr. Romáíny Pál mezőgaz­dasági és élelmezésügyi minisz­ter, volt KB-oS'Ztályvezeltő és Dr. Simon Pál nehézipari mi­niszter, a KGST kőolaj- és .gáz­ipari állandó bizottság tagja. A legfőbb ügyész Dr. [Szíjártó Ká­roly, a budapesti katonai bíró­ság elnöke, majd a. Legfelsőbb Bíróság elnökbertyettese.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom