Kanadai Magyar Ujság, 1975. szeptember-december (51. évfolyam, 28-43. szám)

1975-10-24 / 34. szám

RÉSZLEGES ÁR- ÉS BÉR-TÖRVÉNYT VEZET BE TRUDEAU KORHÁNYA

Függőben a postás-sztrájk

OTTAWA, Ont. — A közel

22.000 taggal rendelkező Postai Workers szakszervezet a hét végére tervezett sztrájkját a jelek szerint függőben tartják, tekintettel Trudeau miniszterelnök hétfőn este tartott bejentésére, amely szerint törvénynyel fogják szabályozni a munkás szakszervezetek méltányta lanul magas béremelési követeléseiket.

Mivel a kormánnyal kötött szerződés hónapok óta lejárt, a taigiság nagytöbbsége a sztrájk mellett adta le szavazatát.

B.C. kormánya 90 napos "lecsillapodási időt" adott 60 ezer sztrájkolónak

Oki. 13.-án éjfélkor lépett életbe a szigorítás

Nagyiparok, üzletemberek, diplomások, munkás szervezetek és magánosok jövedelmét szabályozza az új kormányrendelet - Tizszázaléknái magasabb béremelés és áremelés törvényleien —

OTTAWA, Out. — Az elmúlt, hétvégén Trudeau miniszterei-! nők tanácskozásra hívta a tartományi miniszterelnököket, akikkel közölte a birodalmi kormány infláció-ellenes javaslatát.

A Hálaadás napján este Trudeau miniszterelnök hosszabb

beszédben ismertette a tervezetet, amit kedden a parlament elé terjesztett, de a megszigorításokat már éjfélkor életbeléptette. Az ár- és-bérszabályozást részleteiben a parlament fogja megvitatni, mielőtt az törvényerőire lépne. A legfontosabb és legsürgősebb a bér- és ár-emelés tiz százaléknál nem lehet magasabb és törvényszegőket a büntető-törvény alapján fogják megbüntetni.

Amennyiben a részleges és bi zonyos mértékben önkéntes tér vezet nem válik be, úgy a kormány minden vonalon 'bevezeti a, 'bérek- és árak szabályozását.

TÁRGYALÁSRA HÍVTA MEG A TARTOMÁNYI VEZETŐKET TURDEAU MINISZTERELNÖK

OTTAWA, Ont. — Trudeau miniszterelnök Thanksgiving Day-re (Hálaadás Napjára) biv ta össze a tartományi .miniszterelnököket, hogy az ország súlyos gazdasági válságát illető leg megtárgyalják a federális kormány javaslátait.

A konferencia részleteiről a

federális kormány nem közölt részleteket. Viszont az egyes tartományi miniszterelnökök időszerünek tartják az országban uralkodó mértéknélküli bér emelések, aránytalan professional díjszabások, lakbérek, dividendek további emelését a szabályozni fogják az infláció további rombolását.

I.

iVlARiTS L.:

VICTORIA, B. C. — Dave Barrett tartományi miniszterelnök és Bill King munkaügyi mi niszter a tartományi fővárosban tartott sajtókonferencián jelentették be a kormány rendkívüli törvényjavaslatát.

Ezek szerint 4 legnagyobb ipari üzemben; dolgozó szakszer vezeti tagoknak vezetőikkel eg.yütt, 90 napi gondolkozás! időt ad a sztrájkok beszüntetésére,

I« n ■—é a—> 1 > r*

amelyet, ha szükséges, újabb I 14 nappal meghosszabbíthat- j ják. !

Úgy a sztrájkot tartó szak- j szervezeti vezetőket, mind a kérdéses négy nagy üzem vezetőit teljesen váratlanul érte az NDP kormány remdelete.

A határidő leteltével bármilyen sztrájkot, munkás el-tócsáj tatásokat, tüntetéseket eltiltanak.

1956 FORRADALOM — SZABADSÁGHARC

A ROHAN MEZŐGAZDASÁG (SODR

1956 októberének megrenditőe.n nagy, túlzás nélkül: történelemforditónak állítható eseményeivel már sokan foglalkoztak. A fontosabbak szempontunkból azok, amelyek az események jegyzékbe foglalásán túl ezek rugóit, hátterét

Különös jelenségek a világpolitikában

a

szeretnék bogozni. S ez az a pont, amihez hozzá kell szólnom.—• Sajnálatosan igaz, hogy a miránk, magyarokra sértő és veszedelmesen sérelmes “forradalom” — “foradalmár” jelzőt nyakra-főre, meggondoJatlr uul használják magyarok is 1956- ra alkalmazva. Igaz, megtévesztően hathatott visszatekintéseikre az akkor gombamódra alakult “forradalmi tanács” elnevezés. Nekem máig is az a benyomásom, hogy ez a megnevezés nem kis mértékben két meggondolástól született. Egyrészt azért, mert a mi nemzedékünk szótárába tudatosan beépítették a forradalom “dicsőséges” mivoltát, jóllehet nagyon kevés dicsőséggel büszkélkedhetett 1787, 1917, vagy éppen 1919! (Itt megjegyzendő, hogy az 1956-ot gyalázó hazai és külföldi írók mindig ellenforradalomnak jellemzik a magyar fölkelést!) Másrészt bizonyos, hogy akkori vezetőink arra számítottak, hogy a “forradalmi” szó majd pezsditőleg hat.

Kétségtelen, mozgalmunk a szó jelentésének tágításával “forradalmi” volt, szokatlanul merész s ezért érthetetlen az 1945 után a magyarságra kénvszeritett rémuralom tényeit nem vagy alig ismerő nyugati polgár előtt. A megaláztatások szakadatlan sora, az egyre szem telenebb kizsákmányolása emberi és anyagi értékeinknek következménye volt jogos fölháborodásunk vulkanikus kitö rése. — Az égre csapó kitörő-liez hozzájárult az említett elkeseredésen túl két másik k:rülmény: 1. a Stalin kimúlása után a moszkvai vezetés megingása a mi hazai viszonyainkira sem maradt nyom nélkül; 2. L Nyugatról, főleg a Free Europe rádióadásainak félreértikftő buzdításai is hatottak. Igen, voltak, akik' reménykedtek, hogy az Egyesült Államok fegyveres segítségtől sem riadnak majd vissza ...

Mégis többen voltunk, akik el akartuk kerülni a vérontást és inkább azon fáradoztunk, hogy a Nemzet igényeinek megfelelő programmal álljunk elő.

Az 1956. okt. 23-át követő napokban nyilvánosságra került programmok meglepően bizonyítják, mennyire szellemi harcra készültünk. S ez az, ami érthetetlen volt és maradt mind Washington és. csatlósai, mind Moszkva és csatlósainak. A .magyar tölrekvések tehát egyediilállók voltak, újabb bizony it ékáu 1 gondolko d ásni ó d u nk eredetiségének és úttörő mivoltának! Ebben van hát 1956 nagysága és. jelentősége.

Figyelemreméltó a programmok követeléseiben mutatkozó megannyi párhuzamosság. Sokszor földrajzilag, vagy “érdekekik” szerint is távoleső pontokon ugyanazon követeléseket 1 fogalmazták meg. — hangsújlyozzuk: központi irányítás nél! leül. bizonyítva a mozgalom ! spontaneitását.

Akik ismerik akkori viszonyainkat, jól tudják, központi irányításról nem lehetett szó. A sajtó- és szólásszabadság hi -(Folytatás a 4. oldalon.)

patok .elvonulása után a parri-’ zánok ismét visszatértek és a vietnami földművesek között végeztek mészárlást., Ezzel a í délvietnami falvak lakosságú- ' nak ellenállását igyekeztek I megtörni.

Az északvietnami városok1 bombázásával északvietnami te j rületekre juttatták az amerikai hadsereg repülőgépeit és a lezuhant gépek roncsaiból az, északvietnammal szövetséges szovjet szakértők fontos adatok birtokába jutottak, az amerikai harci eszközökről.

A legkülö|nösebb jelenség volt az, hogy miközben az amerikai fiatalok Vietnamban (harcoltak zavartalanul folyt a kereskedelem kelet és. nyugat 'között. A Szovjetunió hitelek kereskedelmi egyezmények alapján kapta a gazdasági támogatást nyugatról, melyből bőven jutott Északvietnani támogatására. Tanúi lehettünk egy olyan helyzetnek, amikor egy állam az ellene nyílt háborút folytató államcsoportot gazdaságilag támogatja.

Hosszú költséges és rosszul vezetett háború után kivonták az amerikai csapatokat Vietnamiból, majd fegyverszüneti

A sajlóalapra küldölt adományok nyugtázása

(Folytatás!)

Alant hálás, köszönettel nyug tázzuk az eddig beérkezett adományokat annál is inkább, miiéi az infláció és az állandóan emelkedő papír, festék, anyagpótlások folytán lapunk fenntartása mind nagyobb nehézségekbe ütközik. Ugyanakkor a lapot előállító két személy, vala mint a szerkesztő-kiadó maga is, a minimum wage (legkisebb fizetést “élvezők)” osztályába tartozik. Ezért is kérjük a tehetősebb anyagi körülmények kiűzött élő barátaink, előfizetőinket, anyagilag támogassák lapunkat, ugyanakkor kérjük az üzletembereket, hogy hirdetésükkel is járuljanak hozzá a lap kiadásához!

Rév. Rúzsa Jenő $8.00; Kádár József $3.—; Varga Imre $3.—; Z.M. Demko 50c.; Na y A. E. $8.— ; Mrs. Gizella Juhás ; $.3.; Mrs. M. Kisír. $3.50; Mike Sáfco $3.—; Steve (Sabo $3.—; Mrs. Gizella Márkus $3.50; Paul S. Kati $1.—Mbs. Anne Bailey 1.—; Mrs. Anna Miklós $3. Mrs.. Annie Balogh $1.; Joseph Hettinger $3.—;

Press Conferenc a winnipegi Holiday Inn ben. Bal-ói j bbra: Domokos Sándor K.M.U. munkatársa, Hon. Robert Kn gth András. Minister of Manpower and Immigration és Nemes Gusztáv, a K.iM.U szerkesztő-kiadója. (Courier felv.)

(Frankfurter Allgemeine .— a hires német napilapban Victor Meier Romániába kiküldött újságíró az alábbiakban számol be a helyzetről:)

A tűzött nagyüzemesités következményei nyilvánvalóvá vál nak 30 ÉVVEL A HÁBORÚ UTÁN ROMÁN! VB AN MÉG MOST IS SORBA, i VLNI OLAJÉRT, CUKORÉRT, SŐT VIDÉKEN MÉG KUKORICALISZTÉRT IS. EGYES KIS FALVAKBAN CSAK AZÉRT NINCS SORBAÁLLÁS, MERT A KÖZELLÁTÁS TELJESEN ÖSSZEOMLOTT.

Iiust lehet ugyan kapni, de ennek csak az az oka, hogy a nyugateurópai közös piac országai egyre több adminisztratív nehézséget támasztanak a román husexporttal szemben. Egyes járásokban további jegyrendszert vezetnek be másfajta élelmiszerekre is.

Hivatalos helyek nem szívesen adnak mostanában felvilágosítást külföldi újságíróknak a gazdasági helyezettől, s iha még is nyilatkoznak, arra hivatkoznak, hogy a nehézségek csak ideiglenesek és< az árvíz, no meg pánikvásárlások következtében álltak- elő. Aki azonban beutazza az országot, e véleményt a liiglia fogja osztani. Minden jel arra mutat ugyanis, hogy egy széles, strukturális válság tört ki, melynek hirtelen bekövetkezéséhez a természeti csapások csak hozzájárultak. Ceausescu n agy képű és eltúlzott iparositó politikája, melynek keretében a nemzeti jövedelem 33%-át fordítják évente nehézipari beruházásokra, hogy Romániától rohamléptekiben sikerüljön iparosodott országot kialakítani, most ‘beleütközött a természetsza.bta korlátokba és ()• szeomlássál fenyeget.

A kudaic hátterében megletősen bonyolult okozati össze-! függések rejlenek s van valami igazság abban a Bukarestben elmesélt viccben, hogy Ceaustseu gazdaságpolitikája nemcsak magában véve rossz, hanem azt még rosszul is hajtják végre. Egymással ellentétben álló. rögtönzött rendszabályok rontják még jobban a helyzetet és késleltetik a végcél megvalósítását.

A fő probléma az, hogy az iparosításhoz szükséges anyagi alapot a mezőgazdaságra sóz;Ák rá, ugyanakkor a mezőgazdaságot elhanyagolják és a földműv: lékke l megutáltatják.

Ceausescai elmulasztotta kihasználni azt az időpontot, mikor a mezőgazdaságot anyagi támogatással vonzóvá tehette volna s belch a kitűzött hatalmas feladatok végrehajtására képes ágat fejleszthetett' volna. Azt hitte, mindent meg, lehet oldani erőszakkal. Bukarestiben j mindig azt hangoztatták, hogy a román parasztok oly igénytelenek, hogy fölösleges anyagi előnyöket juttatni számukra. Egész mostanáig egyébként túlsók munkaerő dolpÖz’ott a mezőgazdaságban s igv 7i•.*.«! volt j szükség annak 'gépesítésére, A i kiolhozositctt parasztok áigy kép telenek voltak nyomoruságokj bői kiivergődni. Az ipar néhány városba volt központosítva s ; egyes ipari gócpontok, mint | Bukarest, különleges beköltözé| si tilalom védelme alatt álloitak.

| Az utóbbi évek folyamán a‘ zonban a helyzett eleinte las- i san, majd egyre gyorsaiéban megváltozott. Az iparosítás következtében ma már a legkisebb faluhoz is 30-40 km. távolsági a található valami ipari üzem. A közlekedési hálózat is jobb s igy a falusi lakosság elvánuoriasa lehetővé vált. A legtönb férfi a falvakból naponta, vagy hetenként bejár dolgozni a nagyiparba, inig a földek megművelésére csak öregek és asz-* szonyok maradnak a falvakban. Egy ipari munkás jelenleg 1400 Leit keres havonta, s megvan emellette a joga a biztosításokra és a nyugdíjra is. A termelőszövetkezeti parasztok viszont csak 400-500 leit tudunk havonta összegiüroölni és alig élveznek társadalombiztosítási e- 1 lőnyöiket. Így tehát a falukban maradó idős emberek és nők tevékenységüket csak arra korlátozzák, hogy kertjüket és a háztáji földecskét éppen csak megműveljék.

Romániában az a szokás jött divatba., hogy a “haladást’ a városi és a falusi lakosság szám ; arányának összehasonlításával ( mérjék. így a hatalmas, falvakból menekülő mozgalom ellen senki sem tett semmit, hogy el , nyerje a magas párt vezetőség tetszésétt a faluból elvándorlóik magas számával. 1990-re már i a lakosságnak csak 12-15%-a | dolgozhat a mezőgazdaságban, — hirdetik ma is a tervek. A mezőgazdaság fejlesztéséiről a- i zonban csak beszélnek, de gyakorlatilag nem gondoskodnak. Anyagi ösztönzésiig k nyoma sincs, annál több a kényszerrel való fenyegetés.

Jelenleg tehát ismét adminisztratív intézkedésekkel ki: vánják a földműves lakosságot ! a földhöz kötni, s a remdeletek | vészesen hasonlítanak a középkori “röghöz kötő” jobbágyrendszerhez.^ Ceausescu .törté(Folyíatás a 8 oldalon)

Ha minket is elfúj a sors zivatarja, Nem lesz az istennek soha több magyarja

(Folytatás)

A VIETNAMI HÁBORÚ

Az amerikai nép bomlaaztása és elégedetlenség, lázongás előidézésére 'beléptek a vietnami háborúba. Óriási katonai erőt vonultattak fel, melyet úgy vezettek, hogy az ellenségnek módja legyen felőrölni az amerikai fiatalokból álló katonai erőket. Elemi katonai ismeretek alapján is megallapitjható, hogy először a határokat kellett volna lezárni, hogy után- j pótlást a délvietnami kommunista erők ne kaphassanak és azután megindulva a belső országrészeket megtisztítani a partizánoktól és. az elfoglalt területeket megszállva tartani. Ehelyett az amerikai katonákat támaszpontokon helyezték el és helikoptereken szállították ,olyan terepszakaszokra, ahol partizánokat észleltek. A partizánok már jól ismerték a terepet, mely az odaérkező amerikai egységek számára ismeretlen volt. Így aztán valóságos mészárlást végeztek, az amerikaiak között. Ugyanakkor a nyitott határokon szabad utat engedtek az északvietnámi ntánpótlásnak. Az amerikai csa'egyezményt kötöttek. A fegyverszüneti egyezmény alapján ellenőrző bizottság létesült, i melyben a kommunista orszá- 1 gok is. helyet kaptak. Blztosi-a í vehető, hogy e bizottság tagjai felvilágosítást adtak a kommu- 1 nista partizánoknak a délviet; nami hadseregről. Közben észak Vietnamból korlátlanul hozták a csapaterősitéseket és hadi. anyagot. Amikor az amerikai ! gazdasági segítség erős csök, kentéséről érkeztek hírek, az des.truálta a délvietnamiakat és a kommunista partizánok tá-. madásba lendültek. A délvietna- ! mi katonai felszerelés jelentős része az északvietnamiak zsákmánya lett. Különös, hogy nem azok kezében volt a fegyver, akik menekültek, hanem azoknak, akik megadták magukat, vagy otthagyták fegyvereiket az ellenségnek. Hosszú 'bomlasztó tevékenység következménye vált nyilvánvalóvá, melynek fő módszere volt az, hogy a délvietnami hadsereget “átszerveztek”, vagyis kommums- i iákkal és gazemlberekkel rak- j ták tele.

NYUGATI-SZOVJET GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS.

A második világiháború utö;n a szovjet által megszállt keleteurópai országokban sokan szenvedtek súlyos .büntetést s sokakat végeztek ki, mert szembeszáálltak a kommunista 1 diktatúrával: A demokratikus

országok vitathatatlan kötelessége lett volna azok mellé áll- ’ ni. akik a demokratikus jogokért küzdve üldöztetést szenvedtek. Ehelyett azonban a déten- í te korszakot készítettek e’ő.. a 1 kommunistákkal kere-tek kap-I ; csőlátót és cserbenhagyták a!

szabadságért küzdő népek;t é- ' ; a szabadság mártírjait, akik ' I nemcsak saját országukért, h-' . nem az e'ész szabad világért i harcoltak. Így megerősítettek . az ingadozó rogyadozó kommu(Folytatás a 4 old I n