Kanadai Magyar Ujság, 1975. szeptember-december (51. évfolyam, 28-43. szám)

1975-10-03 / 31. szám

ÁTALAKÍTOTTÁ KORMÁNYÁT PERRE TRUDEAU MINISZTERELNÖK Emelkedni fog a gazolin és olaj ára BÉCS, Ausztria. — Az oszt­rák fővárosban tartott Organi­zation of Petroleum Export Countries szervezet kiküldöttei elhatározták miszerint okt else­jétől kezdive felemelik a nyers­olaj árát 10 százalékkal és azt tartani fogják jövőév június. vé­géig. Ennek alapján a kanadai au­tó tulajdonosok többet 'fognak fizetni a gazolinért, sőt a jlöYő­­év végétől ujalblb 10 százalékkal lesz drágább a gazolin ára. Az olajat termelő és exportá­ló szervezetben 13 ország kor­mánya van képviselve a két na­pos konferencián különböző vé lemények hangzottak el a nyers olaj árának felemelése körül. Többek között Saudi Arabia o­­lajügyi minisztere csak 5 szá­zalékos emelést javasolt. 40 román kém fosztogatja Hyugaieurópa ipari iilkail Donald Macdonald lilt a pénzügyminiszter ki infláció elleni fokozittabb küzdelem, valamin! a gazdasági élei fellendifési az ottawai kormány főcélja - A következő 10 hónig alatt újabb kormány átalakítással izámoinak — DűiE, WELT — 1975 szpt. 1. — Az oslói román követség harmadtitkára, Virgil Tipanut a norvég: hatóságoknak átadott ■ egy listát 40 román diplomata | és tudós nevével, kik Nyugatné- j metország, Nagybritannia és a skandináv államok gazdasági: életéről és iparáról kémkedtek, j A kémhálózat egyes tagjait; Norvégiában azonnal letartóz-1 Látták s az oslói román követ- ' s ég két munkattársa az orszá- ' got hirtelen elhagyta. Oslo,1 Bonh és London hivatalosan1 nem foglal ugyan állást, de a í kémkedés tényét senki sem ta- i gadja. A 37-éves Tipanut családjá­val együtt még június 16.-án,; menedékjogot kért Norvégiától, j majd Londonba távozott. On-1 nan beutazásért folyamodott az USA-hoz. | Mikor már feleségével és két gyermekével a norvég rendőr­ség védelme alatt állott, átadta a román kémeket névjegyzékét, kik mint ipari “hírszerzők” fő- j leg, a kőolajvegyészet terén szál | litottak információs anyagot 1 Romániának. Tipanut jelentésének birtoká­ban azonnal letartóztatták Ti­tus Petrilát, a norvégiai román kémek fejét, ki a Trondheim-i műegyetemen tevékenykedett Egy másik kémnek utolsó pilla- j nabban sikerült elmenekülnie. | Az ügynökök java része jól! képzett tudós és kutató volt, j kik a meghívó állam ösztönei:- ! jával tartózkodtak Nyugaton j és azt is megkísérelték, hogy fiatal helybeli szakembereket is megnyerjenek a kémtevékeny­ség számára. A norvégiai hálózat felelősei, Emanuel Zeides első Kiövetségi titkár és Petrea Tarnicenu ke­reskedelmi attasé eltávozott üslóból . . . ’ f A norvég újságok jelentései szerint a román kémek első sorban a legmodernebb ipari felszerelések iránt érdeklődtek, ig,y pl. a tengerfenéken tör­ténő kőolajkutatás terén, hol Norvégia nagy eredményeket ért el. Svédországban, a kémek a kőolajvegyészet titkait pró­bálták ellesni, Dániában pedig 1 a NATO radar, irányitó és lég-, térellenörző berendezéseit fi- j gyeitek, továbbá a nemég meg- | érkezett F-16 tipusu amerikai j repülőgép berendezéseit. A norvég rendőrség csak azt jelezte, hogy egy kémhálózatot felgöngyölítettek. De Svédor-; szágban hozzáfűzték, hogy csak a “jéghegy tetejét” fejezték le... i OTTAWA, Ont. — John Tur­ner pénzügyminiszter szeptem- | bér 10.-én beadott lemondása után elkerülhetetlen lett a kor-1 niány átalakítása, amelyet Tru­deau miniszterelnök a kabinet tagjaival folytatott tárgyalása után kénytelen, volt, bár nem véglegesen, közölni a nyilvános - sággal mártsak azért is, mert a miniszteri tárcák cseréje saj- ^ tó után közölve lett. A pénzügymiiiszteri tárcát minden valósziniség szerint Do nald Macdonald volt energia­ügyi miniszter vjszi át, akinek helyére Alastair Gillespie keres kedelmi miniszter kerül. Don Jamieson gazdasigügyi minisz­ter kapja a kereskedelemi tár­cát. Otto Lang igazságügyi mi­niszter közlekedésügyi minisz­tér lesz, mig Jean Marohand gyengélkedése miatt valószínű­leg könnyebb beosztást fog: kap ni. Az igazságügyi tárcát későb ben fogja betiö'ltetni Trudeau m inis z tere lnö k. A (hírek szerint 10 hónapon belül további átalakítás várha­tó és a kormány az infláció el­leni küzdelmet s a gazdasági é­­let javítását szorgalmazza. D1ÓSZEGHY TIBOR: Tengerbe zuhant egy Budapestről kiindult repülőgép: 60 halott BEIRUT, Libanon. —- Kedd regig,éli rádiójelentések közöl­ték, hogy egy Budapestről kiin­dult szovjet gyártmányú jetre­­pülőgóp a Földközi tengerbe zu hant és mind a 60 utasa a sze­mélyzettel együtt életét vesz­tette. Ez volt a második szovjet gyártmányú utas-szállitó repü­lőgép szerencsétlenség, amely­nek okát nem közölhették. A tragédia Beirut, Libanon fővá­rostól, kb. 40 mérföldre történt. FÉLELEM VISSZATEKINTÉS - TiTEMBEHiVÁS Árgus Párizs. Á románok mar a magyar történelmet is kisajáliijak maguknak Nincs a történelemben még példa arra a sátáni alaposság­gal, céltudatiisággal és tervsze­rűséggel kitervelt, lépésről-lé­­pesre végrehajtott népirtásra, amivel az ulüranacionalista ro­mánok Ceáusescu uralamra ju­tása óta ki akarják irtani az uralmuk alá kényszeritett 3 millió magyart; nemcsak bio­lógiailag, hanem szellemileg és történelmileg..is, hogy még nyo­muk sem maradjon. És ez utóbbi talán a legveszé­lyesebb, hogy csak a minden lo­gikai, történelmi és tárgyi ala­pot nélkülöző, ezerszer- megcá­folt, mégis mindennél hatáso­sabb politikai érvvé előléptetett dákoromán elméletet említsem, aminek segítségével sikerült nekik nemfcsak a történelmi Er­délyt, hanem' a történelemben Patrium néven ismert 250 Km. bosszú és 60 Km. széles alföldi sávot és a Bánát 2'j3-t, vagyis a Kápátmedence l|3-t 50 évvel ezelőtt megszerezniük és azóta megtartaniuk. A szemünk előtt játszódik le a román uralom alá kényszeri­tett magyarság, biológiai, szel­lemi, erkölcsi, kulturális, gaz­dasági megtörése, kifosztása, amit most betetőznek a több­ezeréves magyarság történel­mének gátlástalan hazugságok­kal, hamisításokkal való eltulaj­­donitásával, kiisajátitásával. i Mint ismeretes, 1972 őszén kezdték meg ezt a szemérmet­len, az egész kultúrviláglot meg szégyenitő játszmát Anonymus j ^forgatásával oláhnak hazu­dott Szatmár város mega'api­­tásának 1000 éves évfordulója megünneplésével. (1.) Hogy honnan vették ezt az 1000 éves kerek számot, nem tudom, hi­szen Árpád honfoglalása 896- ban volt, és Ménmarót nem volt se dák, se oláh, de még kevésbé voltak azok a várat elfoglaló és Ménmarótot oda bezáró Sza­bolcs és Tas honfoglaló vezé­rek. (Folytatás a 6. old lo::) Régóta nem irtani már. Csak szemlélődtem. Bele a világ a, a forrongó hetekbe és napokba. Kormányválságok, “szabaddág-ImrcuK' vérzivatara, "világ­­megváltók” •‘politikával’’ álcá­zott gyilkosságai, , éhemhalók t zazeziviuek csontváz-alakja, nyomorék lelkűvé és szellemű­vé nevelt fiatal nemzedékek t r­­telinetíen, csodálkozó pillantá­sai a bíróság előtt, néztek rám. vettek körül, mint egy ,szorító vaspánt. Kérdések bukkantak fel bennem, mint fuldoklók utóim, kétségbeesett kapkodá-! sa ama bizonyos szalmaszál ti­tán. Alibit kereső kérdések özö­ne követelt feleletet. A fiatal­ság lekopott máza alól előbuk­kant a realitás, a valóság ken­dőzetlen ábrázata. Az emberi sors ősze nem tűr már önhi­tegetést, . önvigasztalást, ön­vádon veregetést mondván: majd csak lesz valáhogy, paj­tás] A jövő majd megmutatja! Az ötvenedik év határánál azon ban egyre kevesebb szavazati joga marad a jövőnek s egyre nagyobb tere a számadást kö­vetelő múltnak. Hívogató ujjak követelik a kulcscsomót a mag­tár ajtajához. Mit takarítottál be, barátom, öt évtized alatt, csaknem egy emberöltő során? S mint egy tettenért, megszeppent gyerek kutatni kezdünk zsebeink lyu­kas ronggyai között valami kis igazolás után. Bizonyítani sze­retnénk, hogy egyetlen tőkénk a hitünk volt, az idealizmusunk a jó/a s/ejs, az emberibb érde­kében. üres zsebeinket forgatva rákell azonban döbbennük arra, hogy egész életünk, nemzedé­künk egész élete az öncsalások, önibecsapások és becsapódások sorozafa volt. Távol álltunk s az évtizedek során mindjobban eltávolodtunk a valóságtól, an­nak mércéjétől s élő mivoltunk ellenére képletesen kitömött Di­­livsaarusokká váltunk, őslé­nyekké, akiken Ihöl nevet, hol szörnyülködik a világ. — Nem irtain egy sort sem hó­napokig. Szinte hipnotizáltál! figyeltem önmagamat, Ihallga­­tóztam a bensőmbe a szokott hangok után, — de hiába! Né­ma volt az énem, szellemi és lelki süketség vált úrrá rajtam. A becsapottak és a becsapásra rájöttek pánikhangulata! Mit is akarok én?! Mit is a­­karunk mi egyáltalán, amikor amú gy is ha lad a világ a maga medrében. Egy világ, melynek nincs szüksége prófétákra, in­tőkre és tüzes nyelvekre. Mely megelégszik kiskoráé s karak­terekkel és a hajóé» koUó *>rő­­osoizkkoi. Auui a Könyöklők nagykorúnak kikiáltott polgá­rok, a szerények, a kötelesség­­teljesítők pedig megtűrt, szük­séges rosszak. Kerékkötői az u.ii. haladásnak! Töprengtem, üres papírlap­pal az asztalomon, hónapokig. Mit is Írlak? Miről írjak tulaj­donképpen? Tegyek beismerő vallomást 30 esztendő megfe­neklett — vagy annak tűnő — céljairól? Vailjam ibe, hogy 30 éven át minden sorom félreve­zetett, elvezetett a realitástól, amelyben élünk, amelybén kénytelenek vagyunk élni?! Is­merjem be, hogy olyan hitet vallottam, amely hitet senki sem követ az államfőktől a Va­tikánig?! ismerjem be, hogy olyan ideáljaim voltak, melye­ket lassan már a templom falai közül is kiseprüznek, mert ve­szélyeztetik a békés együtt­élést!? Valljam meg, begy ke­rékkötője voltam évtizedeiken ál Nyugat és kelet ölelkezésé; nek?! Hónapökon át gondolkoztam, érdemes-e Írni magamfajta ve­szélyes romantikusoknak? Sza­bad-e irmunk egyáltalán? Nem rohant-e el a valóság, fölöttünk viss záhozihatatlanul oly annyi­ra, hogy szavunk ma már a pusztába kiáltott szó erejével sem hat?! Számadást tartottam. Vias­kodtam a tényekkel, melyek be­tűk és képek formájában ter­peszkedtek Íróasztalomon. Gyá­rosok, grófok, ős-emigránsok pohárkoccintása a követségi vezetőkkel Kölnben. Mindszen­­ty hercegprímás elárvult és el­árult temetése a Vatikán részé-I . ről, Görögország, Olaszország, Portugália, Franciaország kom­munizmus szélén való bukdá­csolása lassan-lassan Nyug;’ - nénietoská.gigál egyetemben! A szocialista demokrácia í'ogal­­! mának szalonképes propagála­­sa a magátólértbetődötcség, szin vonalán. Mindmegannyi i\ ali­­: tás, mindmegannyi tény, am-t elkendőzni, letagadni nem le- 1 bet, inégmegannyi szószapori­­tás árán sem . .. Aztán mégis csak Mécs Lá-z­­ló pisztrángjai” győztek ben­nem! Az örökké árral szembeni | úszás diadalmas gyönyöre, t!ör- I tetés a nap felé, a tisztaság fe­lé, az Oiszthatatlan igazság felé! Az óstermészebben gyökerező igazság felé. Ha az “isteni igaz­­| ság” kifejezés nem hatna ma már elég korszerűen. Ha más­­ban már nem is, a természet új­­!ra és újra visszatérő, szzámadó körforgásában hinnünk kell! Mert ez a körforgás néni ismer ! párthoz kötött megoldást, min­dennek az ideclógizálását, iz­musokból kovácsolt bilincseket a szellem és a szív köré, a szenny és a fertő idealizálását, ■ csak az erő, az egészség, a hasznosság alapján való életjo­­! got ismeri, — az Élet védelmé­ben! I Ezért az életért, eme méltó élet jogán irtain ezeket a soro­kat s fogok írni tovább, amíg az örök Élet Ura ki mein vesz; kezemből a tollat. Aliiig; ő ki nem mondja az Áment, mindar­ra, amiben és amiért éltem s j amiért ama harcot végigharc.J- j tani az Élet, az általunk hitt örök élet koronájáért, melyet i félremagyarázni lelhet ugyan, de letagadni leihetetetlen. Hiszen ez egyet jelentene minden létező értelmének meg­­hazudtolásával! (A szélsőbaloldali, de nem kommunista “Libbération” c. párizsi lap közölte 1975 augusz­tus 22.-i számában az alábbi figyelmet érdemlő megállapítá­sokat:) A keleti államokban a követ­kező, alapvető kérdés merül fel lépten-nyomon: Hogyan lehet­séges, hogy az emberek azt a •’ snyomápt keltik, hogy egysé­ges, a kormánnyal egyetértő társadalmat alkotnak? E kér­désre minden elfogulatlan meg­figyelő csak egy választ adhat: “Mert félnek!” Hogy el ne veszítse állását., a tanár olyasmit tanít, ami el­lentétben áll meggyőződésével. A tanuló úgy tesz, mintha el­­hiinné, amit hall, — hogy jövő­jét biztosítsa. A fiatalok azért lépnek .be a kommunista ifjú­sági szervezetbe, hogy tovább tanulhassanak. A -családapa “saját jószántából” végez el bi­zonyos munkákat, Ihogy a fiát felvegyék az egyetemre, mert a politikai káderlapok hajmeresz­tő rendszere miatt mindent tud­nak a családtagokról. A hatósá­gok megtorlásától tartva az emberek részt vesznek a “vá­lasztásokon”, leadják szavaza tukat az egyetlen hivatalos je­löltre, s közben azt színlelik, hogy komolyan veszik a válasz­tási komédiát. Hivatali mun­kásságuk kockáztatását elke­rülendő, a dolgozók elmennek a politikai gyűlésekre s ott a szükségnek megfelelően, Wigy felszólalnak, vagy hallgatnak. Ugyanilyen okoknál fogva töl­tenek ki megalázó kérdőíveket s gyakorolnak önbirálatot sa­ját maguk fölött. Valódi, legbensőbb meggyő­ződésüket sosem fejezik ki a nyilvánosság előtt, sőt legtöbb­ször még privátini sem, mert félnek a feljelentésektől. A műn kasok azért teljesitik a normá­kat és azért állnak be a szocia­lista brigádokba, hogy életszín­vonaluk ne cí.iilfckenjen. Elmen­nek a kivonulásokra, a tünte­tésekre. csakhogy munkájukat megtarthassák. Attól tartva, hogy nem kap­nak szerepet, a művészek közül sokan hirdetnek olyan eszmé­ket, melyekben nem hisznek, sok tudós, ki munkásságáért aggódik, olyan munkát vállai el, amit nem helyesel szive mé­lyen, egyes irók pedig saját nu­­gíkfniiüveit öncenzurazzák. Sze ,Nw’“V jó'ülik és 'bizton-évük védésére egyesek munka­társaikat is feljelentik • olyan dolgokért, melyekben maguk is részt vettek. Ez a fajta félelem olyasfajta, hogy nem igen 'beszélnek róla sehol. Az emberek nem resz­ketnek s kifelé nyugoatnak és elégedettnek látszanak. De be­lül állandóan úgy érzik, hegy állandóan és mindenütt valami veszély fenyegeti őket. — De mitől is félnek valójában? Le­tartóztatástól, perektől, meg­­kinzatástól, elburcaltatástói ? Kivégzéstől, vagyonelkobzás­tól? Aligha, — mert az elnyo­más e brutális formái már nin­csenek divatban. A kényszert a rendszer sokkal kifinomul­tabb módon gyakorolja. S ha van is még néha egy-egy poLíi­­kai per, ez szélsőséges esetnek számit. A veszély súlya ma leg­inkább az életkörülményekre nehezedik. A keleti orzágokkan, az ember kockáztatott javai az előjogokat élvező kaszta jólété­től az egyszerű munkahely el­vesztéséig terjedhetnek, bele­értve az előléptetés elmaradá­sát, a felmondást, a továbbta­nulási lehetőség megvonását, vagy csupán azt, hogy az ember olyan “osztályhoz’’ tartozik, melynek kevesebb joga van minden téren, mint a többiek­nek'. Mindenkinek van valami fél­teni és elveszteni valója. Még a legegyszerűbb dolgozó is fél­het attól, hogy kevesebbet ke­res, vagy még rosszabb munka­beosztást kap, ha elszólja ma­gát egy gyűlésen vagy az ital­boltban. Árgus — Paris. Amerika importált külügyminisztere... A John Birch Society havi folyóiratának, a kitűnő Ameri­can Opinion-nak júniusi számá­ban William P. Hoar “Henry Kissinger” cjm alatt igen érde­kesen foglalkozik Amerikának Németországiból importált kül­ügyminiszterével. — és az általa vezetett külpolitikával. “Az amerikaiak kezdik végre realizálni, — írja Hoar, — hogy az amerikai külügyminisztert és az ő politikáit mindennek le­het nevezni, csak éppen pro­­amerikainak nem.” Ezen állításának a'átámosv tásául Hoar .nyíltan rámutat a­­zon sikeres tervére, amellyel készakarva Dél-Vietnámot ma­gára hagyta. Laost és 'Cannbó­­diát — a kommunista Ihatalom­­| átvétel javára. I ! (Miint hangsúlyozza, Kissinger ; elintézte, hogy a Berlini fal jo- I gos voltát elismerjék és azt is, hogy KeleGNénietország konr­­| munista megszállás alatt ma- J rád jón. • A kulisszák mögött dolgozva ő rendezte el Szabad Kínának az UN-ből való kizárását, — sőt még azt is megkísérelte, i hogy a Panama-csatornát oda­­: adja egy marxista diktátornak. Amikor az USSR (mely ka­­j tonai bázisokat tart Kubában) ; unni kezdte Castro támogatá- I sát. — Kissinger egy Kommu­nista Kubával való ‘kibékülés” politikáját kezdeményezte s azt proponálja, hogy segítsük az orosz medvét az ott; ni teher viselésében. Támogatott egy anti-kom­­munista Rhodéziá elleni bojkot­tot, hogy ennek révén élet!)” vágóan fontos tartalék-anya­gok terén Amerikát a .Szovjet­től tegye függővé:; legfrissebb technológiai pro­duktumainknak a pekingi és moszkvai diktatúrákba való szállítását is elintézve. egyben arról is gondosko­dott, bogy a Szovjetúnió dol­lárok billióit kitevő tartozása is feledésbe menjen. Miközben Görög,országban máris bejelentettek egy ameri­kai légi'bázis bezárást, a SALT megegyezésen, ke­resztül Kissinger egy straté­giai katonai felsőbbrendűsé­get biztosit a Szovjetnek. — Hear megjegyezte azt a fel­­(Folytatás a 8. oldalon) Ha minket is ellőj a sors zivalarjartem lesz az Istennek soka több magyarja

Next

/
Oldalképek
Tartalom