Kanadai Magyar Ujság, 1975. szeptember-december (51. évfolyam, 28-43. szám)

1975-09-26 / 30. szám

Winnipeg, Man. 197*5. szept. 26. Hámory Várnagy Dalma: Délelőtt. Az utca zömét bevásárló asz- 2onyok rohanása teszi moz­galmassá, a csendes megfigye­lt idegessé. Olyan a mozdula­­-**k, mint az üldözötteké, akik > eszedelem elől roliannak. A mai ember, megálló nélkü-, : járművé alakult, s ez az ái­­apot a nyugodt idegzetű em­bert felkorbácsolja, meat nem -oak a látására, a hallására is ..at. Autóbuszra várok. A megálló masainak képéhez menekülök, -vik türelmetlen várakozásukat maguk, és a ihirdetőoszlop u i iájának összehasónlitásával öltik. Valamennyien tudják iúkorj'á várható a jármű, mégis olyan arccal várják, mint aki oamonkéri, amit ellene vétet­lek. A megfigyelésnek hódolok'. Az egyik nő, különösen izga­tott. Sokáig önmaga kontrolá­­.usavai foglalatoskodik, s mi­ntán térdig érő csizmájától di­vatos parókájáig mindent felül­­, rzsgált, újra megnézi gyűrű­jébe épített órájosikláját az idő óriását, mert ki tudja biztosi­am arról, hogy a hirdető,o-sz­­; .poklon kelyeigp pontos-e? E- keket a műveleteket legalább ..aromszor megismétli. Talán találkozóra megy, avagy onnan jón és fél a késedelemmel já ó -mzugsiágioktól. ügy negyven év ..ürül becs-ülőin.. Kár, hogy a szoknyájával az esze is meg­­.jartúl. Ilyen engedményhez nem elég a csinosság ála.cát felvenni. Jó hatvanon felüli ihácsi, fej­csóválva szemléli s izgalmában a kezében lévő kalapjai igyek­­zik kerekebbre formálni. Raj­ta kapom magam, hogy félhan- L,on énekelem: “Keresek kerekét kereken ke­rekíti kerekre.” Számra néz. Elmosolyodom, tíy ermekkorom nyelvgyorsasá­gi versengései jutnak őszem­be, pedig jó pár évtizede nem jjrtént meg velem. Az utasok mindég türeiniet­­ianebhek. A menetrendszerű időpont három perccel megvé­­uült. Az autóbusz nem mutat­kozik. Helyette egy mama, két gyei mekével igyekszik késését ushozni. A kisebb, még alig nőtt ki a 'gominadrágból, a másik ...ár bikucsan túl van a cukros­­süveg — általam oktondinak tartott szokás — cipelésén, a­­inivel az első iskolai napon tár­saikban az irigység magját ve­­uk. A legtöbb szülő elköveti azt a hibát, hogy túl akar ten­ni, a többiekien. Róluk, nehéz megállapítani, hogy utazni óhajtanak, vagy csak idejöttek kikagc-salódni. ívíesieti Ízléstelenséggel vannak öltözve. Az asszony kicsi, töré­keny. Húszin alul saecolom. Ko­rán kezdte: a szülést, vádolom, holott semmi közöm hozzá. Kaftán«zerü kabátja ordít az cpolatlanságtól. Sáros, gyűrött, olcsó köppeny. Hátul derékig szánalmasan vékony lábszárai­­\ al madárijesztőre emlékeztet, murcás arccal tekint mindenki­­ie, mint akit az egész világ megbántóttt. Miivel? Ezt talán maga sem tudná elmondani, viyermekei is kedvetlen, kellet­len koravének. A kicsit kézen­fogva vezeti, a nagyobb szaba­don osikóskodik majd oda fut u megállónál lévő cipőüzlet ki­rakatához. A igyerekcilpőket nézi. Ezzel, megnyer. Helyesen érdeklődik, gondolom. Hozzá megyek. — Melyik cipőt választanád, ha a marnád most megvenné? ■—• érdeklődöm barátságosan, mire ő válaszul: tövig kidugja a nyelvét, artikulátlan hangok kí­séretében. Az anyjára nézek. Látott mindent és mosolyogva nyugtázza. Kudarcom után újabb eszme­cserével nem kísérletezem, de tovább figyelem a gyereket, aki a tündér! kis topánkák közé ül­tetett óriási leklámbékát figye­li. A kész,itmény egészen élethü, csak nem mozdul. Látom, hogy a fiúcska ezen tépelődik. Mit higgyen? Élő? Mü? -Gondola­taira nem kap feleletet. Anyja szóllintgatja. * — Frieariclhmaximá-llian! A gyerek hallja,, de meg se moccan a hang irányába. Az asszony megismétli: — t iedrichmaximilian! • Eire a “jó nevelt” csemete megjndul az ellenkező irányba, befordul az utcasarkon és el­tűnik. Kedves édesanyja lohol­va követi a mellékutca játék­üzletének kirakatához, ahol egy ilyen apró emberkének, még, ha tízszer olyan neveletlen is -csak kellemesebb a várakozás, mint az unatkozó felnőttek- között. A fiu-cska arcára van írva, amikor újra látókörömbe érnek, minden gondolata. A tiltott te­lepes, a gyeim,ekszivfájditó já­téküzlet kirakatának kincseiből merített fény, mely mágnesként vonzza még a leggazdagabb emberfiát is. A gyerekek anyja e;gy közele­dő autóbuszra tekintve felgyor­sítja magát. Kézenfogva von­szolja a kisebbet, az meg, egy piszkos * madzaggal irányított özekéi két. A nagyobb fiúcska egy üres Coca-Colos dobozzal gyakorol, mit lehet tudni mi­lyen reményekkel és eredmény­nyel, -hiszen az eszménykép ma, egy labdarugó, mert hol van­nak már a hősök? Kimentek a divatból, akárcsak meniuette. Bejár az autóbusz. Sokan csalódottan nyugtázzák, nem az a szám, amire most már leg­alább negyedórája várnak, mert a pontosság itt nem kötelező. Ugyan kérem! És kit vonhat­nak érte- felelőségre? A mama, bonbont oszt fiai­nak. A szájukba tömi, mint fecske a kukacot. Friedrichmaximhiian motyog valamit, mire az anyja benyúl a mutatóújjával a szájába és kikortorja. Erre a-kisebb az övét kiköpi, de olyan ügyesen, hogy az odaragad anyja köté­nyére. Nem veszi észre. Most már megbocsátom a foltok egy részét, hiszen nenr kétséges az eredete egyiknek isem. Anyós tekintetű, -idős dáma is figyeld a hármat. Többször fejet csóvál,, tovább sétálva i­­gyek-szik megemészteni a neve­letlenségek osim-borasszóját, de csak a bonbonig birja idegek­kel. -Oda lép a kisebbhez: —• Vedd le a bonbont a ma­mád kabátjáról! — parancsolja ellentmondást nem tűrő han­gon. A kis miijhaszna, határozott fejin-gatással válaszol. — Azt mondtam vedd le a bonbont! A gyerekek szülőjéből kitör a nőstény virtus : — Mi köze az én fiamh-oz, hogy mit cselekszik? No és? A maga kabátja az ,vagy az e~ nyém? —, utasítja rendre a tiszteletreméltó dámát, mire az kissé 'közelebb lép. A gyerek az anyja maigataa t ás ára vérszemet kapva többször jól lábszáron rúgja a nagymama helyettest. A másik pedig testvéri szclidá­­ritással a dáma másik lábát ke­zeli, minden erejét beleadva, fő­leg a sipesiontját célozza. A hölgy, a nem várt támadás­ra, őrjöngve sikoltozik: — Nem látja maga állat, hogy a gyerekei véresre rugdalják a ... — igy az egyik. — Csikókban omlik a vér a lábszárán. — jelzi valaki, amit amúgy is mindenki liát és még­sem tesznek semmit. — Szép kis kölykei vannak. De maga is! — kritizál egyijv néző. . , .. . Felfedezik,, hogy az, autó­busz 'köziben a megállóhoz ért. Megrohanják, mintha veszede­lem elől loholnának. A kedves csemeték, példátlan anyjukkal is. Többen még utat is enged­nek, hogy előbb felszáUjon. A sérülttel nem törődik senki, oU marad, mint egy üres gyufás­­dohoz. — Súlyos értágulásom, van — panaszkodik, amikor észre­vesz, hogy én nem szálltam fel a járműre. Arcián csorognak a könnyek, á megaláztatás, a 'csa­lódás jelei. A túlsó oldalon lévő patika felé támogatom. Megáll. Úgy néz rám, mintha régi ba­rátja lennék, és közli: — Tudja mit sajnálok 'csu­pán? -Várakozva tekintek rá, hi­szen a ^hangsúlya, sérülése el­lenére sem gyűlölködő, vagy haragos, inkább megbocsátó. — Azt sajnálom — folytatja —, hogy nem kentem le leg­alább két pofont! Meglep felifogása, mert kül­seje után Ítélve nem abba a ka­tegóriába tartozik, ahol a po­fonokat hirtelen osztogatják. — De asszonyom! —, bugy­­gyan ki belőlem döbbenten. — Félreértett 'kedvesem. Nem a gyerekeknek! Az anyjuknak, a nagyanyjuk és a tanítónőjük helyett. Én, még a régi mód­szerrel neveltem az ifjúságot, azért bántja annyira lényemet a ferdén növő fák sokasága. Valódi kertész, a mintha gyü­mölcsösben is talál nyesegeti!i­­vallőt. Darmstadt, 1974. E század lázában Irta: Bay Kálmán E század lázában, agy-büz terjeng — fekély fertőz. Szellem banditái a köldök-csipő bábák — átok szülöttje — vitriolt habzsol, anyai csecskupából, Szív-kerékről letörték a Nagy-ő mutatót, kicsipték a lelkek petefészkét — amely egykor: Imát fogamzott ... Átok-száz ;év tombolája forog — Állj! Kihúzták a kisebb nyereményeket: Nyomor, könny, rablánc — halál! Lám — az enyészet telepén bele vigyorog, vörös-fonosoros tükrébe a: Szörny! á zene világa a "szovjet pardicsomban" Könyv a középkori magyar aranypénzekről (Artur Pohl-: “Ungarische Goldguiden des Mittelalters”. Akademische Druck- und Ver- Dagsanstalt, Graz, 1974, 50 ol­dal, 59 kép, 4 szines kép.) A Pohl (könyve nemcsak nu­mizmatikai szempontból tanul­ságos, de értékes hozzájárulást jelent a középkor' -magyar s eu­rópai kultúrtörténetéhez is. A középkori magyar aranyérmek tanulmányozása ' annál fonto­sabb, mert a velencei aranyak mellett a magyar aranyak vol­tad a középkor (a 14. századtól a 1-6. századig) legfontosabb fi­zetőeszközei. Ny-ugateurópától a közelkeietig egyaránt forga­lomba violtak. A pénzverésről a pénzverő-kamarák gondoskod­tak, melyek élén egy-egy ka­marairól' állott. (így Körmöc­bányán, Nagyszebenben) Nagy­szebeniben a kamaragrófok leg­­töbibnyire egyben Nagyszeben polgármesterei voltak. A pénz­verdék nemcsak az aranyénmék minőségére, de művészi kivite­lére is vigyáztak. Éppen ezért a középkori magyar aranypén­zek a középkori iparmüvészet­­nek értékes alkotásai. ÓHAZÁBA SEGÉLYT az IKK A utján A LEGGYORSABBAN ÉS LEGMEGBÍZHATÓBB AN A KANADAI MAGYAR ÚJSÁG KERESKEDELMI OSZTÁLYA (210 Sherbrook Street, Winnipeg 1, Man. R3C 2B6) TOVÁBBÍTJA szeretteinek Cimenkénti rendelések után $10-ig 50 cent, $25-ig $1.— és $25-től felfelé $1.50 az IKKA kezelési költ­sége. A U.S. és kanadai dollár közötti különbségre jelenleg 1% mellékelendő. Romáu kémhálózat fosztogatta az európai szellemi értékeket (Folytatás az első oldalról) De miért tanúsítanak a -kor­mányok ily nagy és titokzatos jóindulatot és elnézést a romá­nok iránt?-Szegény rendőrök -csak a fe­jüket csóválják, vagy megő-rül­­ne-ki, mint az idézett kémelhá­rító tiszt ... Árgus —■ Párizs. Az író műhelyében (Folytatás az 5. oidairól) adják nem áruinak vele- együtt időt is rá, hogy elolvassa őket az emberi — mondja az k:ó — mert bizony maga a munka, a­­milbjől élünk, az már sok időn­ket elveszi. Azért valahogyan még irás-r-a is telik belőle. Közben szól a zene. Népda­lok-. Magyar, cigány, román, tót, olasz, spanyol, mexikói, perzsa, maori, török, afganisz­táni, népdalok váltogatják egy­mást s mikor a Bartók gyer­mekkórusnál kezdtem felfigyel­ni, ho-gy nem magyarul énekel­nek, -akkor kiderült, hogy az japán gyermekkórus. iSio-k szellemi kincs van ebben a kis -szobában összezsúfolva s bár a hangsúly a magyaro­kon van, az egész világ szellemi értékéből is van egy-egy érté­kes kép, könyv, vagy hangle­­lemez. Mindez bizonyltja -az író -szé­les érdeklődési kőjét, s igazol­ja azt is, hogy i-iásaiban műfaj és .tárgy szerint is széles ská­lán mozog. Believeit. Cancer can be beaten. uYTáIvaüőL jiLtiilih: Az állampolgársági törvény módosítása JOHN BEST A “Le Journal du Dimache” c. egyetlen, vasárnap megjele­nő párizsi újságban Jean Cotté 197t> aug. 1'/.-én az alábbi cik­­ket~irta . Sosztakovics szovjet zeneszerző halála alkalmából: Hóikat beszéltek mostanában Dimitri Sosztakovics ihaláláról, én viszont az életéről szeretnék egyet-mást elmondani. Az ő éle­te mgyanis híven tükrözi vissza a Szovjetunióban élő művészek sorsát. Másrészt én jól isme­rem életét. Voltam ipar Prágá­ban, Varsóban, Kelet-Berlmbe n, majd egy nemi ég tett moszk­vai utamon nagyszámú zenész­szel és művésszel volt alkal­mam beszélgetni s az ő beszá­molóik egybehangzó bizonyíté­kot szolgáltatnak. Pedig nem könnyű kiszedni (belőlük né­hány igazságot. S e pontnál minden becsüle­tes újságíró válaszút elé kerül. Az újságírás azt kívánná meg, hogy neveiket közöljek, ugyanakkor a legelemibb ba. áti érzés azt követeli, hogy elhal.­­gassani kilétüket. Mert a szov­jet művészek állandó “rettegés­ben élnek”: a Szovjetúnló a fé­lelem országa. Minden tehetség gyanús: a zsenit jelentő -egyéniséget az ország vezetői a közösségi esz­mével szembenálló jelenségnek tártjaik. Csak a nyáj fontos az eltévedt bárányok számára nincs kegyelem! Ez,ek osztály­része a zsarolás, az elnyomás és a megtorlás. Sosztakovics egyike volt a legmegalázkodóbb szovjet mű­vészeiknek s élete mégis e hely­zetnek volt élő mintaképe. Jól emlékszem, mikor egy p.ágai fesztiválon felolvasta hivatalos beszédét: szivettépő látvány volt. Ott lógott lökhárítóként orra legvégén a szemüvege, mö­­güle szorongó tekintettel tar­totta reszkető kezében a be­széd szövegét. Hullaszerü arc­cal, sápadtan, fakó hangon, nagysebeeen ledarálta a léc vét, hogy mielőbb végezzen vele. Ha egy nyuagti utazó félhi- j vatalos körökben találkozik j szovjet művészekkel, külföldi követségeiken, a hozzájuk inté­zett kérdésekre néma csend, i vagy sóhajtás a válasz. A moszkvai követségek falainak fülei vannak: beépített mikiro­­fionoik vannak még a kaviáros tányér alatt is. Az egyik mű­vész válaszul eljátszotta nekem Beethoven Pathétique szonátá­ját. A legmegbízhatóbb .hirfcirrá- . siók a kivándorolt művészek, I — ha nem maradtak otthon ro- j konaik, ami ritkán fordul elő. j ilyen esetben a művész nem tér soha vissza ... S mi készteti a kint maradásra? Mert az ostoba bürokraták és a műveletlen politikusok job- j ban akarják tudni, hogy milyen j művészeti termékekre áhítozik a nép, mint maguk a művészek. Ok döntik el, hogy ez a skála baloldali, az pedig reakciós. S , nemcsak a jelent, hanem még a múltat is, megbírálják.: aj moszkvai kamaraegyüttes re-, pertoárjának felét, Bachot, Vi- , valdit kicenzurázták a közel­múltban . . . mert hát ezek nem j szovjet zeneszerzők voltak! iMinden orosz festő, iró, ze- j nész' és előadóművész állan- | dóan attól retteg, hogy mikor | liivja be a KGB. Keleti utazásaim előtt azt hit­tem, hogy Szolzsenyicin túloz Írásaiban, de a hallott tanúság­­tételek azt bizonyítják, hogy a színtiszta igazat k ja. S .ezt ma, a nagyvilági szalonbaloldaliság és a szabadságról beszélő luxus­­kommunisták korszakában nem | lehet elégszer kihangsúlyozni j és ismételni. Árgus-Párizs. MEGJELENT For further Information, contact your local Cancer Unit. CANADIAN CANCER SOCIETY A GILGAMES Publishing Co. ST-UDIA SULMIRO- n UNGAR l- CA sói ozatának 3. kötete A SU­­MiIR, URAL-ALTAJI, MAGYAR KUTATÁSÁNAK TÖRTÉNETE — I. Rész: a 19. század címmel, számos szövegközti rajzzal, áb­rával, vázlattal és kép-pél Dr. LRDY MIKLÓS sízerkesztéséiben és -szerzőségében. A Studia Su-miro-Hungarica sorozat — Írja a szerző — soro­zat most megjelent 3 é-. készü­lő 4. kötetével régi hiányt sze­retnénk pótolni. A múltban több munka jelent meg, aiiiJy az ál­talános sumirológia történetét foglalta össze, ez-ek közül a leg,­­alaposabbak Wenssbach (1-8:98), Sayce (1908) és Varga Zsig­­mond (1942) munkái. Sioha nem jelent meg azonban olyan tudománytörténeti munka, a­­mely kifejezett célul tüz-te ki, hogy összefoglalva ismertesse, sőt mi több, facsimile, formá­méban újra kiadja annak) a több mint -százhúsz éve megindul,; kutatási iránynak az eredmé­nyeit, amelyek a sumir nyelv és kultúra kapcsolatát vizsgál­ják az ural-altaji -nié|pek, köztük a magyar, nyelvével és kultúrá­jával. Uigy véljük, ezt a hiányt moist e sio-rozat köteteivel pótol­juk.” A szerző ezzel az időtrabló és nagy szakmai felkészültéget i­­génylő könyvével nemzetközi viszonylatban is úttörő, hiányt­­pótló munkát végzett. A könyv értékét és nemzetközi jelentő­ségét nagymértékben emeli, hogy az -párhúzamosan angol és magyai’ nyelven iródett. Az­zal pedájg, hogy az idézett, ma már ritkaságszámba menő, át­­talában töredezett állapotban lévő értékes munkákat, ill. azok részleteit facsimile kiadásiban a kön-yv gyűjteményes í észébe I foglalta, s i-gy átmentette a jö­­vő számlára, a tudományos vi­­! -lálgjnak is igen jó -szolgálatot 1 tett. | ! Ez a könyv a-zok részére, akik. komolyan foglalkoznak, vagy óhajtanak foglalkozni a sziumii­­rológiával, mint tudománnyal, és annak magyar vonatkozásai­­| val, szinte nélkülözhetetlen se­gédlet. ! A könyv kapható minden na- 1 gyobb magyar konyvkere-s-ke­­déstoen és a Gilgamesh Puibüish- 1 ing Oo.-nál (430 W. 34th St. ; New York, N.Y. USA 10001). Ára: 11.90 U.iS. dollár. A magyar történe­lem 'huntalanitása' (Folytatás az első oldalró!) központjának sokszorosító üze­mében készült, s mint ilyen, a magyarországi samizdat iroda­lom első jelentősebb alkotása. A MÉM meglepően íövid idő alatt, nem egész elgy hónap alatt nyomtatta ki a könyvet; a sürgősebb ’körlevelében Se­bestyén 'László azzal indokolja, hogy vitairatát igyekezett a szakemberek és az érdeklődők kezébe adni, mielőtt a San Francfeco-i kente: encia augusz tus 17.-én összeül. A Kézai Si­mon védelmében- cimnü vitairat kifejezésre juttatja az általános felháborodást, mely a rezsim­­történfezek m-ultat-'ktiforditó te­vékenységét mind nagyobb ide­­gen-kedéss-el és’ megvetéssel fo­gadja. (Canadian Scene) — Októ­berben, amikor parlamentünk újra összeül, már egy esztende­je lesz annak, hogy módosítás­ra vár az állampolgársági tör­vény. Ugylátszik, hogy még hosszú ideiig kell várni, mielőtt a javaslat törvénnyé lesz. Beterjesztésére és felolvasá­sára 1-974 október 10.-én került sor, második olvasására, ami elvi hozzájárulást jelent, május 21.-én találtak alkalmat. Eminek a vitájára viszont majd csa.t október után lehet .számítani. Az a módosítási tervezet fel­adata, hogy modernizálja az 1947-ben hozott állampolgársá­gi törvényit.. Legfontosabb vál­­tozttatása az lesz, hogy jo-gként ismeri el az állampolgárság i­­ránti igényt mind azok szám-á­ra, akik a előírásoknak minden­ben megfelelnek. Jelenleg az államipolgárság -megadása tekin ! tétében az illetékes miniszter1 mondhatja ki az utolsó szót. 1 Errő-1 -szólva Faulkn-er állammi- j niszter azt mondotta; “nagyjá­ban és egészében a régi tör­vényt is igazságosan alkalmaz­ták.’’ Az illetékes miniszter, vagy a kabinet a jövőben csak rend­kívüli esetekben dönt. Ilyen például, amikor nagy érdemek­ért valakinek az előre megha­tározott időnél előbb szándé­koznak állampolgárságot adni. A törvényjavaslat sok olyan paragrafust tartalmaz, mellyel kapcsolatban kemény pa-i la­menti vitára lehet számítani íiem-esak az azt szóról-szóra át­vizsgáló parlamenti bizottság­ban, hanem magában a parla­mentben is. Jelenleg a férj — a feleséggel szemben — megkülönböztetett elbánásban -részesül. Előnyös j az úgynevezett “british sub-; j-ect” helyzete más bevándorol­­takkal szemben és a -bevándo­roltak egy bizonyos csoportja- i val szemben nem áll fenn a hi­vatalos nyelvek valamelyikének | ismerete szükségessége sem. A Bill C-120 törvény változtat majd ezeken. Gondja lesz arra, ho,gy a bri­tish subject ne részesüljön kü­lönleges -elbánásban, és az -úgy­nevezett állampolgársági vizsga és az eskü alól ne mentesüljön. Mindenkire vonatkoznak majd a köivetkező követeimé- ! nyék; hároméves kanadai tar- ; tózkodás, állampolgársági vizs­ga és eskü. Amint Faulkne: ál lamtitkár is mondotta; a jövő­ben senkit sem részesítenek semmiféle kivételes elbánásban a nagy többséggel szemben. A jövőben, a kanadai állanv­­p.clgár nem lesz egyiken “british j subject” bár a Commonwealth állampolgársájg] megmarad» Más megkötések, illetve változtatá­sok; Kiskorú gyermek állam­­polgárságáról bármelyik szülő gondoskodhat, nemcsak az ap­ja. Azok az asszonyok, akik nem kaptak állampolgárságot, mivel külföldi volt a férjük, ennek a ténynek a bejelentésével auto­matikusan, megkapják A külföldön, (házasságban, vagy azion kívül született gyer­mekek jogait is biztosítják.. Az első generáció-siók automatiku­san állampolgárrá lesznek és a m-ásodgenerációsok is megsze­rezhetik azt, ha — 28 éves ko­ruk előtt — legalább egy esz­tendeig éltek az országban és jelentős ikapesiölatban voltak vele. Állampolgárságért a jövőben nemcsak a 21, hanem a 18. élet­évüket betöltötték is folya­modhatnak. a sátán játéka Oktalan emberek Atomot szereztek Végre. Elveszem, hogy játszani: Érezzék hatalmam Félve. Befurom a Földbe: Nagy legyen ereje. Zúzzon. Hallani a hörgést, Látni a szenvedést Vágyom. Hahaha! Ég a Föld! Lángol már! Nem lesz zöld Éden ... ISTEN, adj sok embert, Ember, adj játékszert Nékem! Osváth Sándor. —1^1—«» Ml** — ■«* APRÓHIRDETÉSE Egy számátam Utalás ára három Mimikán $3.09 SZIGORÚAN B4-ŰRE FIZETENDŐ AZ ÁRSZABÁS 4-5 SORRA KISZEDETT SZÖVEGRE VONATKOZIK! MEGRENDELŐ-IV mamám KANADAI MAGYAR ÚJSÁG 210 Sherbrook St., Winnipeg, Man. R3C 2B6 Telefon: 772-1112. Kérem, a csatolt összeg ellenében indítsák (kül j k t v ö‘r) részemre a KANADAI MAGYAR ÚJSÁGOT. Kanadai Magyar Újság ................. $ i Sajtó Alap ..........................................V • • • * Összesen: $.. | Név: .................................................. .......................................... Cim (utca, ház-szám. vagy Box): .............. .............................. ; Város és tartomány:.......................................................................... félévre $6.50, Kanadán kívül $13.—. félévre $7.— j A Kanadai Magyar Uj;ág előfizetési dija: agy évre $12.—

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom