Kanadai Magyar Ujság, 1975. szeptember-december (51. évfolyam, 28-43. szám)
1975-09-26 / 30. szám
w Winnipeg, Man. 1975. szept. 26. Megalakult Kárpátalja Felszabadító Tanácsa Hosszú előkészítés után 1975 augusztus 30.-án Cleveiandban megalakult Kárpátalja Felszabadító Tanácsa. A véletlen úgy hozta, hogy a torontói Magyar Ölet “Ruténsors-Kárpátalja végzete” cimunel ugyanazon a naponikiezdte meg Msgr. Marina Gyula, a munkácsi görög-katolikus püspökség ibajnoíkija, a volt kárpátaljai kormányzóság kulturális és közoktatásügyi osztályvezetője emlékiratainak közilését. Oly sok év után ez az emlékirat újbóli az emigráció köztudatába fogja vetíteni a kárpátaljai kérdést, annak cseh, ukrán s egyházpolitikai vonatkozásait s iigy valóiban időszerüvé teszi Kárpátalja egész területére kiterjedő, annak rutén és magyar népét egyaránt képviselő szervezet elindítását. néiie csatolták 1918-2 Ónban Csehszlovákiához s‘ 1945-ben a Szovjetunióihoz. A rutén nép nem azonos az ukránnal. Az Ukránoknak1 Kárpátaljára emelt igénye ilgy minden alapot nélkülö'z. Indoktalan a csehszlovák emigrációnak e terülétrie emelt igénye is, hiszen éppen a csehszlovák kormányzat játszott vezetőszerepet Kárpá táljának a Szovjetúnlóíhioz való átcsatolásában. Kárpátalja Felszabadító Tanácsa Kárpátalja rutén és magyar emigrációjának jegyéiben született meg,. Ezt tükrözi viszsza a megválasztott vezetőség: Diószeghy Tibor: Télen és tavasz közöli Még a Volt és Lesz közt ingadoznak kinn a rétek és a kerti fák. Napsugaras fátylak oltalmában most próbálgatják az új ruhát. Semmi zaj. A kész még fenn az égen lebeg csak, mint felfeslő virág, mégis benne él már s várón izzik a Tavasz, egy megváltott világ! Kárpátalja Felszabadító Tanácsa az 1945-ben a Szovjetúnióba, ihletve az Ukrán Szocialista Szovjet Köztársaságiba bekebelezett Kárpátalja egészének Magyaror szágihoz való viszszacsatolásáért kíván dolgozni. Nemcsak Magyarország történeti jogán, de Kárpátalja geopolitikai helyzetéből folyó s a Kárpátmedenctí egészét érintő gazdaságpolitikai és stratégiai szempontok alapján is. Kárpátalja nélkül nem lehet béke és biztonság a Kárpátmedencében. Éppen ezért Kárpátaijának viszszatérése természetes életterébe egyben egyetemes európai érdek. De Kárpátalja rutén és magyar népe akaratából is, mert őket megkérdezésük nélkül s kifejezett akaratuk elüe-Orökös elnök: Dr. Kricsfaivi J., Elnök: Di. Kontz Zoltán, Társelnök: tPazulhanics Mihály. Alelnökök: Mészöly Elemér, Homonnay Elemér, Főtitkár s egyben pénztáros: Hokky István, Nyugat-kanadai megbizott: Stenzinger Zoltán, Európai megbizoltt: Rigó ni Ernő A Tanács elme: Kárpátalja Felszabadító Tanácsa (Council for Liberation of Subcarpafhia) 5037 Evergreen Drive, North Iimstead, Ohio, 44070. USA. (KFT Hírszolgálat, 1975. szeptember 15.) Rigóni Ernő, a Magyar Nemzeti Felszabadító Bizottság (Párizs), elnöke az Antikonimiunista Világ-Liga 1975 áprilisában, a brazillal Rio de Janeiróban megtartott kohgreszsznsán értékes előadást tartott a magyarországi helyzetről s a S zov j etumiónak Magyarország stratégiai helyzetéből folyó magyar politikáról. Előadásában rámutatott arra a tényre is, hogy a 'Szovjetunió e politikájában az elszakított területeken, elsősorban az Erdélyben és a Délvidéken élő magyarság is fontos szerepet játszik. JÓSNÖNÉL Egy fiatal nő a jósnőhöz megy. — Bizonyária tudni kíván valamit a jövőről? — kérdezi a jósnő. — Nem, kérem! — mondta a nő határozattan. — Én inkább szeretnék vaiámit meg,tudnli a vőlegényem múltjából. Biignói Ernő e francia nyelvű előadása a “W.A.C.L.” 6. világ,kongresszusának bulletinjében teljes egészében s eredeti francia szöveggel került lekötésre. Az “ABN Correspondence” (München) 197,5 március-ápril'ilsi száma az előadást angol nyelven is közzé tette. A Magyar Nemzet Felszabadító Bizottság egyidejűleg bekapcsolódott a Londoniban meg alakult “European Action 'Committee for De-Colonization of the Russian Soviet Empire” munkájába is mely azt célozza, hogy a világ utolsó, eddig még érintetlen gyarinat-hirodalmát, a Szovjet-Uniót is fel kel számolni s az orosz s kommunista zsarnokságnak kisz clgáltatott európai és ázsiai népeket fel kell szabadítani az orosz imperializmus uralma alól. Manitoba ismeretien szépségei és kincsei Benyomás az Új Világban 1974 tavaszán első Ízben jutottam el a tengeren túlra. Az Egyesült Államokban és Kanadában jártam. Az utazásom egyik fő célja volt az ottani magyarság és az Uj Világ népének megismerése volt. Az ott töltött majd öt-hét alatt igen sok magyarral -találkoztam. Olyanokkal, akik nem sokkal a háború után kerültek oda, s olyanokkal is, akik ötvenhatban, vagy csak néhány évvel ezelőtt vándoroltak ki. — Voltak közöttük régi barátok, akiket otthon alaposan ismertem, is olyanok is akiket csak ezalkalommal ismertem meg. A régi ismerőseimen megfigyelhettem, hogy milyen változás ment végbe az Uj Világban. Voltak közöttük, akik már érett fejjel kerültek oda, s mégis már amerikainak, vagy kanadainak vallották magukat, pedig valamikor meg életüket is áldozták volna Mágyáförszágért. Igen sok kedvező benyomást is szereztem. Nagy örömmel tapasztaltam, hogy a magyar emigrációban közel sem olyan kedvezőtlen a helyzet, mint sokan vélik, sőt határozottan állítják is. Sokan úgy tartják, ha a szervezetek nem tesznek valamit, akkor nem történik semmi. Ez szerencsére nem i;gy van. A baráti szálaik, a jó magyar érzés, a magyarsághoz való ragaszkodás szervezeti intézkedésék, akciók nélkül is összehozzák az érkező magyart az ottaniakkal1. Viszonylag rövid idő alatt úgy láttam, hogy az, ottani magyar emigráció sokkal nyíltabb, mint az európai, könnyebb kapcsolatokat teremteni, mint Európában. Jó érzés volt tapasztalni, hoigy milyen igyoi san hoztak kapcsolatba igen elfoglalt és egyébként társadalmi helyzetűiknél fogva nem könnyen elérhető emberekkel, amely itt Európában lényegesen ritkábban lehetséges. Ez bizonyára az amerikai felfogás hatása is, amely hozzászokott althoz; nyugodtan mondhatjuk, arra van felépítve, sőt hozzátehetjük azáltal lett naggyá, hogy az újonnan étkezőnek megadta a lehetőséget, hogy tiszte'séges magatartással éls 'becsületes munkával hamar megtalálja a helyét a társadalomban és annak teljesértékü tagjává válhasson. MEGJELENT az Aurora Könyvek sorozatában Illyés Elemér ERDÉLY VÁLTOZÁSA Mit os z és valóság cimü 360 oldalas könyve. A második viilágiiáború óta ez az első összefoglaló munka a romániai magyarság sorskérdéseiröl. Az együttélés lehetőségei: hogyan alakult a magyar kisebbség jogi helyzete az elmúlt harminc év alatt? Népesedési gondok: szaporodik, vagy fogy-e a romániai magyarság? Milyen a magyar népsziaporoidás arányszáma Erdélyben? Kétszer negyedszázados iskolaügy: a magyar nyelvű oktatás buktatói, az alsó-, közép- és felsőfokú iskolahálózat fokozatos szétrombolása, felszámolása. Közművelődés —. iskolán ki vilii népinevelés. ,A színjátszás sorsfordulói. Az Írott magyar sajtó térvesztése, a magyar nyelvű könyvkiadás gondjai, a magyar sajtó korlátái. Tudományosság és műhely : magyar tudományos élet román nyelven, magyar helyett, a magyar nemzeti történelem kiiktatása. Ezeken az égető kérdéseken kívül, a romániai magyar élet szinte rhinden megnyilvánulásáról hirt kap az olvasó ebben 360 oldalas könyvben, melyet a romániai magyarság enciklopédiájának is lehetne nevezni. Ára vászonkötésben, DM 32.—, a Kanadai (Magyar Újság előfizetőinek kedvezményeisen IÁM 24—, vagy 10.— US—dollár. Megrendelhető: Aurora Könyvek, 8-Münohen 90, Oeiitlinweig 4, Germany. KÖTELES M. GYULA Közjegyző, ügyvéd, jogtanácsos. Suite 807-810 Somerset Place 294 Portage Ave., Donald sarok WINNIPEG, MAN. R3C 0B9 Telefon: 943-6657 PÁSZTOR JÓZSEF A Z atyafiak Bár tudja — Sajnos, csakis rossz híreket mondhatok Irma néni, hogy nem tudok indiszkrét lenni. Irma1 néni legyintett. — Légy csak indiszkrét ... Az ezer pengős váltó csak teljes indiszkréció mellett lesz kiegyenlítve. Bolya Byuri bólintott. — Sárikáról egészen furcsa dolgokat jelenthetek. — A hotelben lakik? — Igen. A Dunapalotáiban. Ugyanabban a szobában, ahol ezelőtt, a saázbuszonlhetesben. Engem persze nem fogad. — No, azon, nem csodálkozom. Bolya Gyuri elvörösödött. — Újáéban aláigt táncol velem. Természetesen minden délután ötkor ott vagyok a Dunapalotában, ahogy Irma néni megparancsolta .. . Igaz . . . Majdnem elfelejtettem megmondani, hogy az államkassza kiürült . . . — Jó. (Majd erről is beszélünk .. . Csak folytasd Sárikáról'a diszkrét! elbeszélést. — Ő legújabban a Dunapalota dédelgetett kedvence. Képzelje;, Irama néni, a múlt héten egy maharadzsa volt meigiszáliva a Dumapalotában s az is táncolt vele. Inna néni ímegrebbemve szólt: — Jaj Istenem! (Csak el ne vegye valami indus ember! — Dehogy. Ezéki csak szórakozni akarnak. A maharadzsának különlblen is hátiam felesége van. — Annál rosszabb. Ha van már három, negyedik is lehet. — Igaz. Csak az előre határozza el magát az ember nehezen. Irma néni kicsinylőleg lökte felé a féjét. — No, ami té(g|ed illet! Dehát csak folytasd. — (Szóval sokat táncol. Túlárad a jókedvtől. Boldog-. Meggyőződése, hogy boldog. Inna néni rámeresztette a iszemét Bolya Gyurira. — Ugyan ne mondd. És az ura? Bolya Gyuri legyinttett. — Az most Ml sem mozdul a műterméből. Valami nagy munkán dolgozik. Csak annyit tudtam meg, az inastól, hogy valami nagyon szép modellt kapott. — Izé ... Ott a hotelben nem láttad' soha?- 174 — Harmincéve történt: a negyvenötös szabad választások (Folytatás az első oldalról) A Magyar Bizottság megálLipitja, hogy a negyvenötös választások előkészítésében és eredményében realitás nyilván múlt mgg, amit azonban két szélsőséges magatartás miatt nem lelhetett érvényesíteni. E- gyik volt a 'kommunisták erőszakos uralomratörése, melyet a szovjet támogatás mellett fel- 1 fokozott a másik szélsőség túlilicitálása, túlkövetelóse. A demokrata reálpolitikusok két tűz közé 'kerültek, M kellett védeni a kommunisták támadását, rohamát; perbe kellett szállniok azokkal a jobboldaliakkal, akik nem ismerték f el a valódi ibélyj zetet, nem számoltak a követ- I kezményök'kel. Akik úgy viselj kedtek, mintha Magyarország nem vesztette volna el a háborút és nem lennének ott a megszálló szovjet csapatok. Óvatos, okos politikával az országra boruló éjszakában a magyarságot jobb állapotban lehetett volna tartani — a túlélésre.. Meg lehetett és meg kellett volna védeni azokat az intéményeit, egyház, család, iskola, melyek még ma is dacolnak a kommunista uralommal, hát még, hogyan dacolnának, ha erős ebbek lehetnének. A Magyar Bizottság reményét fejezi ki, hogy nem volt hiábavaló a magyar nép kiállása 1945-ben és 1947-ben, nem volt hiábavaló a hősiessége 1956-ban és nem hiábavaló folyamatos áldozathozatala, mert egy nap megint elkezdheti formálni életét, sorsát erényei és képességei kifejtésével. Rigóni előadása a "World Anli-Communist League" rio de janeirői kongresszusán ! Az amerikai társadalom nyilt. Ságjának a bizonyítékát láttam abban is ,hogy az amerikai bel-1 politikai es szociális problémákról kritikusan is őszintén lehetett beszélni az amerikaiakkal is, anélkül, hagy ezt rossz néven vették volna. — Ez bizonyára abból is adódik, hogy egy túrista is 'később amiéi lkaivá válhat oda bevándorolva. Voltak .igen érdekes meg,figyeléseim is. Egyesek, akik már amerikaiaknak vallották j » magukat, büszkén érezték ma- j gukat Washington, Lincoln és más nagy amerikaiak és az amerikai szabadság sok nemes hagyománya örökösének. — A- zonban azért már nem éreztek felelőséget, hogy az Egyesült Államok nem adta meg, a kellő segítséget 1956-ban a függetlenségéért, a szabadságáért és ; a demokráciáért küzdő Magyarországnak,. pedig, ezek az “ eszmények az Egyesült Állaj mote állami és társadalmi be! rendelkedésének alapjait is ké~ 1 pezik. Ezt a kettőt nem lehet azon- 3 ban, egymástól elválasztani. ” Nem lehlet ugyanis egy örök, ségnek csak az értékeit, jogait átvenni, azonban a terheit, kő - ’ telezettségeit viszont már nem. 3 Kivehető volt ezekből a be’’ szélgetése'kből — amelyet a nem-anagyarszármazású amierikaiak megnyilatkozásaiból is le lehetett szűrni, sőt sokszor a hivatalos megny ilatko zatásokból is, — hogy egy állam, még egy demokratikus is, csak ak*• kor nyújtson egy másik népnek függetlenségének szabadságának kivívásához segítséget, ha áhhoz közvetlen érdeke füző_ dik, gyakorlatilag közvetlen _ haszna van abból. Ez nem helyes már azért sem, L j mert ezek elfelejtik, hogy tulajr [ donképpen az amerikai nép is, az Egyesült Államokat megalapítva úgy tudta kivívni a füg_! getlenségét, hogy Franoiaor- 2 ( szagtól segítséget kapott, s ami ' még jellemzőbb, önkétesek harcoltak a szabadság és a nemzeti függetlenség eszményének | jegyében az oldalukon. — Enél*’ kül valószínűleg az ő függetlenségi harcuk, s a szabadságért való küzdelmük ugyanúgy elbukott volna, mint a mienk t 1956-ban. Dr. Balogh Elemér. 1 Ne várja felhívásunkat— küldje be előfizetését ii honfitárs mielőbb! Mindenki, aki Winnipegen él, < könnyen abba a tévedésbe es- . bet, hogy ha Winnipeget és a környező tóvidéket megismeri, ! már úgy érzi, 'hogy az egész > Manitoba tartományt is ismeri. ■ Nagy tévedés! Ez a mi óriási ; Mterjedésü provinciánk Winnipegtől északra fekvő területein olyan természeti kincseket és szépségeiket rejteget, melyek felfedezés és megismerése min- j den városlakót sokszorosan I kárpótol, az esetleges hosszú vezetés fáradtságáért. Manitoba tartomány idegenforgalmi minisztere Mr.. üRené loupin, bizonyára ezt akarta számunkra bebizonyítani, mikor a nemzetiségi sajtó képviselői számára egy autóbuszkirándulás, keretén belül lehetővé tette, hogy ezeket a helyeket felkeressük. Így Karavánunk, mely egy bérelt Greyhound buszt töltött el a parlament elől, a miniszter személyes jókívánságaitól kisérve'. Az első állomásunk Gimli haiászivároiska volt, melyet a múlt században izlandi halászok alapítottak, akik itt egy önálló Köztársaságnak rakták le alapjait, mely később beleolvadt Manitoba provinciába. A rnuzeum sok egyedülálló műtárggyal érzékelteti ezeknek a telepeseknek küzdelmes és hősi életét. Innen htunkban a Heqla Island nevű provinciate parkot te kintettük meg, melynek egyedül álló madárvilága ad különleges jelentőséget. Meg ezen este elei tűk Grand-Rapidsnak, a nagy villamossági erőműnek a szomszédságát, ahol a igyönyötiü kilátást nyújtó IMoak Lodge-ban vacsoráztunk és éjszakáztunk. Másnap június 21.-én, magát az erőmüvet látogattuk meg. A dübörgő turbináktól remegő ©főmű kézzelfoghatóan érzékelteti azt a hatalmas energiát, mely e felduzzasztott viz zuhanásából keletkezik. Ami engem különösen megkapott, az a környezet gondos vedelnie v.clt. A pelikánok — ez az alig pár éve még szinte kihalóban lévő madárfaj — ma a duzzasztó vizében új otthonra talalva szinte teljesen regenerálódott. Az itt levő állami hal-tenyészet is ennek a természeti egyensúlynak a fenntartását szolgálja. Még ezen este egy gyönyörű, szinte megszakítás nélküli erdőn át vezető autózás után elértük Tompson városát, mely egyik leggyorsabban növekvő nemcsak Manitoba, de Kanada központja. Miután letelepedtünk a Mystery Lake Hotelben, az est hátralevő, idejét az Internacional Nickel Co. fémolvasztójának megtekintésével töltöttük. Aki nem látta ezt a I modern Boszorkány Katlant, el sem tudja képzelni a méretekket. Ez a világ egyik legna| gyobb niklkelolvasztó és fino[ mitó telepe. A következő reggelen, i2(2.-én i az idő kissé esőre fordult, amikor is mi rátértünk a visszafelé vezető útra, hogy Flin-Flon városát is meglátogassuk. Ezen az úton két gyönyörű vízesést látogattunk meg, mely fennsé,g.es zoidon szépségével mély benyomást tett ránk. A városi forgalomban ellfásuit szépérzékünket, és a magányosságtól már elszokott lelkünket felüdi[, > tette. Nekem, a társaság ma-1 gyár tagjának külön meglepe- i test is tartogatott ez az útsza- 1 kaisz. A Pi'sew vizeslésnél levő va z ! dona új Sasagiu Rapids Lodge i. tulajdonosa magyar ember és :i' a véletlen úgy hozta, hogy éppen- a mi Samu István barátunk szüli letésnapjára érkeztünk meg. s l|g,y egy kiváló magyar tortából Is kaptunk kóstolót mindnyájan.- j Jól esett hallanom az autóbua ] szón, az újságírók dicsérő megú jegyzéseit. Mi más lehet kellemesebb egy magyar fülnek, mint ha egy idegen a honfi^ társamat dicséri? a Estére érkeztünk Flin-Flon ■_ városába, mely egy öreg bányaváros. Egyike a legrégibb településeknek. A város a Caniu[_ dán Shield-nek nevezett sziklá’ kon épült és a házak vizvezej tékei kívül húzódnak szigetelt i ladikokban. Ennek ellenére a •v j modern Flin-Flon mái- minden ' I kényelmet biztosítani tud. sr . I Masnap 23-an indultunk is- L j mét napsütésben The Pás felé. ' Ez egy érdekes kis város, nielyt ' nek a lakosságát elég nagyrészben ibenszülött indiánok tek ! szik ki. A helyi papír müvek ; I szolgáltatják a gazdasági jólét j | alapját. Engem a Northern IMu. ’ j seum nevű magán nyüjtemény | gazdasága lepett meg. Bevallom 3i nem számítottam egy ilyen kis helyen olyan kultúTkincsekre biukkani, mint például Darwin 3~ első kiadásainak egy példánya, az o sajátkezű bejegyzéseivel. The Pas-t elhagyva délifélé ' ismét a préri vett körül bennünket, amig a Riding-Mouny ° J tam-nak nevezett dombvidék 1 közelébe nem értünk. Itt éltük l_ Dauphin városkát, mely egy 1 nagy ukrán központ és az évi ^ ukrán ünnepségek székhelye. A . nap végén Wasagaminglban tele „ pedtüink meg. Ez a Clear-Lake-i ° üdülőhely Manitoba Siófokja, vagy Lillafüredje, hogy otthoni hasonlattal éljek. A természeti I“ szépség és az emberi kultui a )1 r csodalatos egybeolvasztása, a ^ nyaralás minden keilemességé‘ : ről biztosítja a turistát. iStrand, tenisz, golf, csónakázás, tánc, , i mozi minden rendelkezésre áll. Itt töltöttük utunk utolsó napj n 1 i ját június 24.-ét, .hogy estére ‘ I ismét a winnipegi parlament J épülete; előtt mondjunk búcsút 1 ; egymásnak. :1~ | Az útunk élménygazdagság á.. , hoz még nagyban hozzájárult u’ a kellemes társaság és az 1_ együtttöltött idő alatt kialakult . ismeretség és barátság. Tanáf cisul, csak azt mondhatom min. den Winnipegben élő elvároso- 3 . dott barátunknak, hogy egy é| szak-manitólbai nyaralás szépn’ sége vetekszik bármelyik tara | tomáiry turisztikai élményével 1 és itt fekszik a közelünkben. 6 Ám az emberi természet olyan, ^ hogy sokszor azt nem vesszük , észre, ami a legközelebb van ‘ hozzánk. Próbáljunk egy kiesd közeire nézni, hogy messzebbie lássunk! . 1 Jó nyaralást kívánok mindenkinek a 76-os nyáron Észak-Ll~ i Manitobában. e‘ i >n Domokos Sándor. st : é- OK A HARCRA ily j — Hallottad, behozzák az isi agglegény adót. lé- j — Ba)j. Végre egy adó, amit ól szívesen fizetnék és, puff neki, li- nős vagyok. ^ — Soha. Irma néni elgondolkodott. — Nem szeretné már Sárikát?-— Ez lehetséges. — Nem bosszantja, hogy Sárika éli világát? — Úgy látszik. Az ilyen müvészfajta, ha egyszer belebolonduli valami ideába, nem érdekli azután semmi. — No é,s Sárika? iSolha nem beszél az uráról? Nem szomorú.? —- Szomorú? Tegnapelőtt is éSiy nagy társaságibabn mulatót. Összeösmerkedett egy vidéki családdal és együtt; pezsgőztek, reggelig. — Szép kis: (história! — De nemcsak ez a baj, Irma néni. Sárikánaki mindennap titokzatos útjai vannak. — Dehát hova jár? — Nem tudom. De ha csak nappal menne el. Egyszer éjjel is a városbán maradt ... — Sárika? Azt mondod, hogy nem ment haza a hotelbe? — Iigien. — Tévedsz! Ez lehetetlen!-— Nem tévedek. Ezt a hotelportás is igazolhatja. Irma néni bosszúsan mérte végig a fiatalem|hert. — Miért neon voltál ügyesebb? Meg keleti volna tudni, (hova jár. Hát udvarol néki komolyan valaki? — Többen udvarolnak neki ... Irma néni legyintett. —E|g;y-ké-t forduló, az semmi. De azt csak észre lehet venni, hogy kihez vonzódik leginkább? Bolya Gyuri gondolkodott. — Hát .. . Nagyon nehéz ... Egy tengerésztiszt táncolt sókat velei. — Tengerésztiszt? Külföldi? — Ddhogy. A régi monarchiából. — Jaj. Ez nem párti. r|’engerésztiszt, tenger nélkül . . . Akkor inkább az ura ... Irma néni felállt. Néhányat lépett a szobában, Aztán megállt. Gondolkodott s tpár pillanat múlva felvágta a fejét, EDhatáiroziással lobbant! iki a szája: ■- 175 — ■ , í
