Kanadai Magyar Ujság, 1975. szeptember-december (51. évfolyam, 28-43. szám)

1975-09-26 / 30. szám

w Winnipeg, Man. 1975. szept. 26. Megalakult Kárpátalja Felszabadító Tanácsa Hosszú előkészítés után 1975 augusztus 30.-án Cleveiandban megalakult Kárpátalja Felsza­badító Tanácsa. A véletlen úgy hozta, hogy a torontói Magyar Ölet “Ruténsors-Kárpátalja végzete” cimunel ugyanazon a naponikiezdte meg Msgr. Marina Gyula, a munkácsi görög-kato­likus püspökség ibajnoíkija, a volt kárpátaljai kormányzóság kulturális és közoktatásügyi osztályvezetője emlékiratainak közilését. Oly sok év után ez az emlékirat újbóli az emigráció köztudatába fogja vetíteni a kárpátaljai kérdést, annak cseh, ukrán s egyházpolitikai vonatkozásait s iigy valóiban i­­dőszerüvé teszi Kárpátalja e­­gész területére kiterjedő, annak rutén és magyar népét egy­aránt képviselő szervezet elin­dítását. néiie csatolták 1918-2 Ónban Csehszlovákiához s‘ 1945-ben a Szovjetunióihoz. A rutén nép nem azonos az ukránnal. Az Ukránoknak1 Kárpátaljára emelt igénye ilgy minden alapot nél­­külö'z. Indoktalan a csehszlovák emigrációnak e terülétrie emelt igénye is, hiszen éppen a cseh­szlovák kormányzat játszott ve­zetőszerepet Kárpá táljának a Szovjetúnlóíhioz való átcsatolá­sában. Kárpátalja Felszabadító Ta­nácsa Kárpátalja rutén és ma­gyar emigrációjának jegyéiben született meg,. Ezt tükrözi visz­­sza a megválasztott vezetőség: Diószeghy Tibor: Télen és tavasz közöli Még a Volt és Lesz közt ingadoznak kinn a rétek és a kerti fák. Napsugaras fátylak oltalmában most próbálgatják az új ruhát. Semmi zaj. A kész még fenn az égen lebeg csak, mint felfeslő virág, mégis benne él már s várón izzik a Tavasz, egy megváltott világ! Kárpátalja Felszabadító Ta­nácsa az 1945-ben a Szovjet­­únióba, ihletve az Ukrán Szocia­lista Szovjet Köztársaságiba be­kebelezett Kárpátalja egészé­nek Magyaror szágihoz való visz­­szacsatolásáért kíván dolgozni. Nemcsak Magyarország törté­neti jogán, de Kárpátalja geo­politikai helyzetéből folyó s a Kárpátmedenctí egészét érintő gazdaságpolitikai és stratégiai szempontok alapján is. Kárpát­alja nélkül nem lehet béke és biztonság a Kárpátmedencében. Éppen ezért Kárpátaijának visz­­szatérése természetes életteré­be egyben egyetemes európai érdek. De Kárpátalja rutén és magyar népe akaratából is, mert őket megkérdezésük nél­kül s kifejezett akaratuk elüe-Orökös elnök: Dr. Kricsfaivi J., Elnök: Di. Kontz Zoltán, Társelnök: tPazulhanics Mihály. Alelnökök: Mészöly Elemér, Homonnay Elemér, Főtitkár s egyben pénztáros: Hokky István, Nyugat-kanadai megbizott: Stenzinger Zoltán, Európai megbizoltt: Rigó ni Ernő A Tanács elme: Kárpátalja Felszabadító Tanácsa (Council for Liberation of Subcarpafhia) 5037 Evergreen Drive, North Iimstead, Ohio, 44070. USA. (KFT Hírszolgálat, 1975. szeptember 15.) Rigóni Ernő, a Magyar Nem­zeti Felszabadító Bizottság (Párizs), elnöke az Antikoni­­miunista Világ-Liga 1975 ápri­lisában, a brazillal Rio de Ja­­neiróban megtartott kohgresz­­sznsán értékes előadást tartott a magyarországi helyzetről s a S zov j etumiónak Magyarország stratégiai helyzetéből folyó ma­gyar politikáról. Előadásában rámutatott arra a tényre is, hogy a 'Szovjetunió e politiká­jában az elszakított területeken, elsősorban az Erdélyben és a Délvidéken élő magyarság is fontos szerepet játszik. JÓSNÖNÉL Egy fiatal nő a jósnőhöz megy. — Bizonyária tudni kíván va­lamit a jövőről? — kérdezi a jósnő. — Nem, kérem! — mondta a nő határozattan. — Én in­kább szeretnék vaiámit meg,­­tudnli a vőlegényem múltjából. Biignói Ernő e francia nyelvű előadása a “W.A.C.L.” 6. világ,­­kongresszusának bulletinjében teljes egészében s eredeti fran­cia szöveggel került lekötésre. Az “ABN Correspondence” (München) 197,5 március-ápri­­l'ilsi száma az előadást angol nyelven is közzé tette. A Magyar Nemzet Felszaba­dító Bizottság egyidejűleg be­kapcsolódott a Londoniban meg alakult “European Action 'Com­mittee for De-Colonization of the Russian Soviet Empire” munkájába is mely azt célozza, hogy a világ utolsó, eddig még érintetlen gyarinat-hirodalmát, a Szovjet-Uniót is fel kel szá­molni s az orosz s kommunista zsarnokságnak kisz clgáltatott európai és ázsiai népeket fel kell szabadítani az orosz impe­rializmus uralma alól. Manitoba ismeretien szépségei és kincsei Benyomás az Új Világban 1974 tavaszán első Ízben ju­tottam el a tengeren túlra. Az Egyesült Államokban és Kana­dában jártam. Az utazásom egyik fő célja volt az ottani magyarság és az Uj Világ né­pének megismerése volt. Az ott töltött majd öt-hét a­­latt igen sok magyarral -talál­koztam. Olyanokkal, akik nem sokkal a háború után kerültek oda, s olyanokkal is, akik öt­venhatban, vagy csak néhány évvel ezelőtt vándoroltak ki. — Voltak közöttük régi barátok, akiket otthon alaposan ismer­tem, is olyanok is akiket csak ezalkalommal ismertem meg. A régi ismerőseimen megfi­gyelhettem, hogy milyen válto­zás ment végbe az Uj Világban. Voltak közöttük, akik már érett fejjel kerültek oda, s mégis már amerikainak, vagy kana­dainak vallották magukat, pe­dig valamikor meg életüket is áldozták volna Mágyáförszág­­ért. Igen sok kedvező benyomást is szereztem. Nagy örömmel ta­pasztaltam, hogy a magyar e­­migrációban közel sem olyan kedvezőtlen a helyzet, mint so­kan vélik, sőt határozottan ál­lítják is. Sokan úgy tartják, ha a szervezetek nem tesznek va­lamit, akkor nem történik sem­mi. Ez szerencsére nem i;gy van. A baráti szálaik, a jó magyar érzés, a magyarsághoz való ra­gaszkodás szervezeti intézke­désék, akciók nélkül is össze­hozzák az érkező magyart az ottaniakkal1. Viszonylag rövid idő alatt úgy láttam, hogy az, ottani ma­gyar emigráció sokkal nyíltabb, mint az európai, könnyebb kap­csolatokat teremteni, mint Eu­rópában. Jó érzés volt tapasz­talni, hoigy milyen igyoi san hoz­tak kapcsolatba igen elfoglalt és egyébként társadalmi hely­zetűiknél fogva nem könnyen elérhető emberekkel, amely itt Európában lényegesen ritkáb­ban lehetséges. Ez bizonyára az amerikai felfogás hatása is, amely hoz­zászokott althoz; nyugodtan mondhatjuk, arra van felépítve, sőt hozzátehetjük azáltal lett naggyá, hogy az újonnan étke­zőnek megadta a lehetőséget, hogy tiszte'séges magatartással éls 'becsületes munkával hamar megtalálja a helyét a társada­lomban és annak teljesértékü tagjává válhasson. MEGJELENT az Aurora Könyvek sorozatában Illyés Elemér ERDÉLY VÁLTOZÁSA Mit os z és valóság cimü 360 oldalas könyve. A második viilágiiáború óta ez az első összefoglaló munka a romániai magyarság sorskérdéseiröl. Az együttélés lehetőségei: hogyan alakult a magyar kisebbség jogi helyzete az elmúlt harminc év alatt? Népesedési gondok: szaporodik, vagy fogy-e a romániai magyarság? Milyen a ma­gyar népsziaporoidás arányszáma Erdélyben? Kétszer negyedszázados iskolaügy: a magyar nyelvű oktatás buktatói, az alsó-, közép- és felső­fokú iskolahálózat fokozatos szétrombolása, felszámolása. Közművelő­dés —. iskolán ki vilii népinevelés. ,A színjátszás sorsfordulói. Az Írott magyar sajtó térvesztése, a magyar nyelvű könyvkiadás gondjai, a magyar sajtó korlátái. Tudományosság és műhely : magyar tudományos élet román nyelven, magyar helyett, a magyar nemzeti történelem ki­iktatása. Ezeken az égető kérdéseken kívül, a romániai magyar élet szin­te rhinden megnyilvánulásáról hirt kap az olvasó ebben 360 oldalas könyvben, melyet a romániai magyarság enciklopédiájának is lehetne nevezni. Ára vászonkötésben, DM 32.—, a Kanadai (Magyar Újság előfizetőinek kedvezményeisen IÁM 24—, vagy 10.— US—dollár. Megrendelhető: Aurora Könyvek, 8-Münohen 90, Oeiitlinweig 4, Germany. KÖTELES M. GYULA Közjegyző, ügyvéd, jogtanácsos. Suite 807-810 Somerset Place 294 Portage Ave., Donald sarok WINNIPEG, MAN. R3C 0B9 Telefon: 943-6657 PÁSZTOR JÓZSEF A Z atyafiak Bár tudja — Sajnos, csakis rossz híreket mondhatok Irma néni, hogy nem tudok indiszkrét lenni. Irma1 néni legyintett. — Légy csak indiszkrét ... Az ezer pengős váltó csak teljes indiszkréció mellett lesz kiegyenlítve. Bolya Byuri bólintott. — Sárikáról egészen furcsa dolgokat jelenthetek. — A hotelben lakik? — Igen. A Dunapalotáiban. Ugyanabban a szobában, ahol ezelőtt, a saázbuszonlhetesben. Engem persze nem fogad. — No, azon, nem csodálkozom. Bolya Gyuri elvörösödött. — Újáéban aláigt táncol velem. Természetesen minden délután ötkor ott vagyok a Dunapalotában, ahogy Irma néni megparancsolta .. . Igaz . . . Majdnem elfelejtettem megmon­dani, hogy az államkassza kiürült . . . — Jó. (Majd erről is beszélünk .. . Csak folytasd Sáriká­ról'a diszkrét! elbeszélést. — Ő legújabban a Dunapalota dédelgetett kedvence. Képzelje;, Irama néni, a múlt héten egy maharadzsa volt meigi­­száliva a Dumapalotában s az is táncolt vele. Inna néni ímegrebbemve szólt: — Jaj Istenem! (Csak el ne vegye valami indus ember! — Dehogy. Ezéki csak szórakozni akarnak. A maharad­zsának különlblen is hátiam felesége van. — Annál rosszabb. Ha van már három, negyedik is lehet. — Igaz. Csak az előre határozza el magát az ember nehezen. Irma néni kicsinylőleg lökte felé a féjét. — No, ami té(g|ed illet! Dehát csak folytasd. — (Szóval sokat táncol. Túlárad a jókedvtől. Boldog-. Meggyőződése, hogy boldog. Inna néni rámeresztette a iszemét Bolya Gyurira. — Ugyan ne mondd. És az ura? Bolya Gyuri legyinttett. — Az most Ml sem mozdul a műterméből. Valami nagy munkán dolgozik. Csak annyit tudtam meg, az inastól, hogy valami nagyon szép modellt kapott. — Izé ... Ott a hotelben nem láttad' soha?- 174 — Harmincéve történt: a negyvenötös szabad választások (Folytatás az első oldalról) A Magyar Bizottság megálLi­­pitja, hogy a negyvenötös vá­lasztások előkészítésében és e­­redményében realitás nyilván múlt mgg, amit azonban két szélsőséges magatartás miatt nem lelhetett érvényesíteni. E- gyik volt a 'kommunisták erő­szakos uralomratörése, melyet a szovjet támogatás mellett fel- 1 fokozott a másik szélsőség túl­ilicitálása, túlkövetelóse. A de­mokrata reálpolitikusok két tűz közé 'kerültek, M kellett vé­deni a kommunisták támadását, rohamát; perbe kellett szállniok azokkal a jobboldaliakkal, akik nem ismerték f el a valódi ibély­­j zetet, nem számoltak a követ- I kezményök'kel. Akik úgy visel­­j kedtek, mintha Magyarország nem vesztette volna el a hábo­rút és nem lennének ott a meg­szálló szovjet csapatok. Óvatos, okos politikával az országra boruló éjszakában a magyarságot jobb állapotban lehetett volna tartani — a túl­élésre.. Meg lehetett és meg kel­lett volna védeni azokat az in­­téményeit, egyház, család, isko­la, melyek még ma is dacolnak a kommunista uralommal, hát még, hogyan dacolnának, ha e­­rős ebbek lehetnének. A Magyar Bizottság remé­nyét fejezi ki, hogy nem volt hiábavaló a magyar nép kiál­lása 1945-ben és 1947-ben, nem volt hiábavaló a hősiessége 1956-ban és nem hiábavaló fo­lyamatos áldozathozatala, mert egy nap megint elkezdheti for­málni életét, sorsát erényei és képességei kifejtésével. Rigóni előadása a "World Anli-Communist League" rio de janeirői kongresszusán ! Az amerikai társadalom nyilt. Ságjának a bizonyítékát láttam abban is ,hogy az amerikai bel-1 politikai es szociális problémák­ról kritikusan is őszintén lehe­tett beszélni az amerikaiakkal is, anélkül, hagy ezt rossz né­ven vették volna. — Ez bizo­nyára abból is adódik, hogy egy túrista is 'később amiéi lkaivá válhat oda bevándorolva. Voltak .igen érdekes meg,fi­gyeléseim is. Egyesek, akik már amerikaiaknak vallották j » magukat, büszkén érezték ma- j gukat Washington, Lincoln és más nagy amerikaiak és az a­­merikai szabadság sok nemes hagyománya örökösének. — A- zonban azért már nem éreztek felelőséget, hogy az Egyesült Államok nem adta meg, a kel­lő segítséget 1956-ban a függet­lenségéért, a szabadságáért és ; a demokráciáért küzdő Ma­gyarországnak,. pedig, ezek az “ eszmények az Egyesült Álla­­j mote állami és társadalmi be­­! rendelkedésének alapjait is ké­­~ 1 pezik. Ezt a kettőt nem lehet azon- 3 ban, egymástól elválasztani. ” Nem lehlet ugyanis egy örök­­, ségnek csak az értékeit, jogait átvenni, azonban a terheit, kő - ’ telezettségeit viszont már nem. 3 Kivehető volt ezekből a be­­’’ szélgetése'kből — amelyet a nem-anagyarszármazású amieri­­kaiak megnyilatkozásaiból is le lehetett szűrni, sőt sokszor a hivatalos megny ilatko zatások­­ból is, — hogy egy állam, még egy demokratikus is, csak ak­­*• kor nyújtson egy másik népnek függetlenségének szabadságá­nak kivívásához segítséget, ha áhhoz közvetlen érdeke füző­­_ dik, gyakorlatilag közvetlen _ haszna van abból. Ez nem helyes már azért sem, L j mert ezek elfelejtik, hogy tulaj­­r [ donképpen az amerikai nép is, az Egyesült Államokat megala­pítva úgy tudta kivívni a füg­­_! getlenségét, hogy Franoiaor- 2 ( szagtól segítséget kapott, s ami ' még jellemzőbb, önkétesek har­coltak a szabadság és a nem­zeti függetlenség eszményének | jegyében az oldalukon. — Enél­­*’ kül valószínűleg az ő független­ségi harcuk, s a szabadságért való küzdelmük ugyanúgy el­bukott volna, mint a mienk t 1956-ban. Dr. Balogh Elemér. 1 Ne várja felhívásunkat— küldje be előfizetését ii honfitárs mielőbb! Mindenki, aki Winnipegen él, < könnyen abba a tévedésbe es- . bet, hogy ha Winnipeget és a környező tóvidéket megismeri, ! már úgy érzi, 'hogy az egész > Manitoba tartományt is ismeri. ■ Nagy tévedés! Ez a mi óriási ; Mterjedésü provinciánk Winni­pegtől északra fekvő területein olyan természeti kincseket és szépségeiket rejteget, melyek felfedezés és megismerése min- j den városlakót sokszorosan I kárpótol, az esetleges hosszú vezetés fáradtságáért. Manitoba tartomány idegen­­forgalmi minisztere Mr.. üRené loupin, bizonyára ezt akarta számunkra bebizonyítani, mi­kor a nemzetiségi sajtó képvi­selői számára egy autóbusz­kirándulás, keretén belül lehe­tővé tette, hogy ezeket a helye­ket felkeressük. Így Karavánunk, mely egy bérelt Greyhound buszt töltött el a parlament elől, a miniszter személyes jókívánságaitól ki­sérve'. Az első állomásunk Gim­­li haiászivároiska volt, melyet a múlt században izlandi halá­szok alapítottak, akik itt egy önálló Köztársaságnak rakták le alapjait, mely később bele­olvadt Manitoba provinciába. A rnuzeum sok egyedülálló mű­tárggyal érzékelteti ezeknek a telepeseknek küzdelmes és hősi életét. Innen htunkban a Heqla Is­land nevű provinciate parkot te kintettük meg, melynek egyedül álló madárvilága ad különleges jelentőséget. Meg ezen este el­ei tűk Grand-Rapidsnak, a nagy villamossági erőműnek a szom­szédságát, ahol a igyönyötiü ki­látást nyújtó IMoak Lodge-ban vacsoráztunk és éjszakáztunk. Másnap június 21.-én, magát az erőmüvet látogattuk meg. A dübörgő turbináktól remegő ©főmű kézzelfoghatóan érzé­kelteti azt a hatalmas energiát, mely e felduzzasztott viz zuha­násából keletkezik. Ami engem különösen megkapott, az a környezet gondos vedelnie v.clt. A pelikánok — ez az alig pár éve még szinte kihalóban lévő madárfaj — ma a duzzasztó vizében új otthonra talalva szinte teljesen regenerálódott. Az itt levő állami hal-tenyészet is ennek a természeti egyen­súlynak a fenntartását szolgál­ja. Még ezen este egy gyönyörű, szinte megszakítás nélküli er­dőn át vezető autózás után el­értük Tompson városát, mely egyik leggyorsabban növekvő nemcsak Manitoba, de Kanada központja. Miután leteleped­tünk a Mystery Lake Hotelben, az est hátralevő, idejét az In­­ternacional Nickel Co. fémol­vasztójának megtekintésével töltöttük. Aki nem látta ezt a I modern Boszorkány Katlant, el sem tudja képzelni a méretek­­ket. Ez a világ egyik legna­­| gyobb niklkelolvasztó és fino­­[ mitó telepe. A következő reggelen, i2(2.-én i az idő kissé esőre fordult, ami­kor is mi rátértünk a visszafe­lé vezető útra, hogy Flin-Flon városát is meglátogassuk. Ezen az úton két gyönyörű vízesést látogattunk meg, mely fennsé­­,g.es zoidon szépségével mély benyomást tett ránk. A városi forgalomban ellfásuit szépérzé­künket, és a magányosságtól már elszokott lelkünket felüdi­[, > tette. Nekem, a társaság ma­­-1 gyár tagjának külön meglepe- i test is tartogatott ez az útsza- 1 kaisz. A Pi'sew vizeslésnél levő va z ! dona új Sasagiu Rapids Lodge i. tulajdonosa magyar ember és :i' a véletlen úgy hozta, hogy éppen- a mi Samu István barátunk szü­li letésnapjára érkeztünk meg. s l|g,y egy kiváló magyar tortából Is kaptunk kóstolót mindnyájan.- j Jól esett hallanom az autóbu­­a ] szón, az újságírók dicsérő meg­­ú jegyzéseit. Mi más lehet kelle­mesebb egy magyar fülnek, mint ha egy idegen a honfi­^ társamat dicséri? a Estére érkeztünk Flin-Flon ■_ városába, mely egy öreg bánya­város. Egyike a legrégibb tele­püléseknek. A város a Caniu­[_ dán Shield-nek nevezett sziklá­’ kon épült és a házak vizveze­j tékei kívül húzódnak szigetelt i ladikokban. Ennek ellenére a •v j modern Flin-Flon mái- minden ' I kényelmet biztosítani tud. sr . I Masnap 23-an indultunk is- L j mét napsütésben The Pás felé. ' Ez egy érdekes kis város, niely­­t ' nek a lakosságát elég nagy­­részben ibenszülött indiánok te­­k ! szik ki. A helyi papír müvek ; I szolgáltatják a gazdasági jólét j | alapját. Engem a Northern IMu­­. ’ j seum nevű magán nyüjtemény | gazdasága lepett meg. Bevallom 3i nem számítottam egy ilyen kis helyen olyan kultúTkincsekre biukkani, mint például Darwin 3~ első kiadásainak egy példánya, az o sajátkezű bejegyzéseivel. The Pas-t elhagyva délifélé ' ismét a préri vett körül ben­nünket, amig a Riding-Moun­y ° J tam-nak nevezett dombvidék 1 közelébe nem értünk. Itt éltük l_ Dauphin városkát, mely egy 1 nagy ukrán központ és az évi ^ ukrán ünnepségek székhelye. A . nap végén Wasagaminglban tele „ pedtüink meg. Ez a Clear-Lake-i ° üdülőhely Manitoba Siófokja, vagy Lillafüredje, hogy otthoni hasonlattal éljek. A természeti I“ szépség és az emberi kultui a )1 r csodalatos egybeolvasztása, a ^ nyaralás minden keilemességé­­‘ : ről biztosítja a turistát. iStrand, tenisz, golf, csónakázás, tánc, , i mozi minden rendelkezésre áll. Itt töltöttük utunk utolsó nap­j n 1 i ját június 24.-ét, .hogy estére ‘ I ismét a winnipegi parlament J épülete; előtt mondjunk búcsút 1 ; egymásnak. :1~ | Az útunk élménygazdagság á­­.. , hoz még nagyban hozzájárult u’ a kellemes társaság és az 1_ együtttöltött idő alatt kialakult . ismeretség és barátság. Taná­­f cisul, csak azt mondhatom min­­. den Winnipegben élő elvároso- 3 . dott barátunknak, hogy egy é­­| szak-manitólbai nyaralás szép­­n’ sége vetekszik bármelyik tar­­a | tomáiry turisztikai élményével 1 és itt fekszik a közelünkben. 6 Ám az emberi természet olyan, ^ hogy sokszor azt nem vesszük , észre, ami a legközelebb van ‘ hozzánk. Próbáljunk egy kiesd közeire nézni, hogy messzebbie lássunk! . 1 Jó nyaralást kívánok min­denkinek a 76-os nyáron Észak-Ll~ i Manitobában. e‘ i >n Domokos Sándor. st : é- OK A HARCRA ily j — Hallottad, behozzák az isi agglegény adót. lé- j — Ba)j. Végre egy adó, amit ól szívesen fizetnék és, puff neki, li- nős vagyok. ^ — Soha. Irma néni elgondolkodott. — Nem szeretné már Sárikát?-— Ez lehetséges. — Nem bosszantja, hogy Sárika éli világát? — Úgy látszik. Az ilyen müvészfajta, ha egyszer bele­­bolonduli valami ideába, nem érdekli azután semmi. — No é,s Sárika? iSolha nem beszél az uráról? Nem szomorú.? —- Szomorú? Tegnapelőtt is éSiy nagy társaságibabn mu­latót. Összeösmerkedett egy vidéki családdal és együtt; pezs­gőztek, reggelig. — Szép kis: (história! — De nemcsak ez a baj, Irma néni. Sárikánaki minden­nap titokzatos útjai vannak. — Dehát hova jár? — Nem tudom. De ha csak nappal menne el. Egyszer éjjel is a városbán maradt ... — Sárika? Azt mondod, hogy nem ment haza a hotelbe? — Iigien. — Tévedsz! Ez lehetetlen!-— Nem tévedek. Ezt a hotelportás is igazolhatja. Irma néni bosszúsan mérte végig a fiatalem|hert. — Miért neon voltál ügyesebb? Meg keleti volna tudni, (hova jár. Hát udvarol néki komolyan valaki? — Többen udvarolnak neki ... Irma néni legyintett. —E|g;y-ké-t forduló, az semmi. De azt csak észre lehet venni, hogy kihez vonzódik leginkább? Bolya Gyuri gondolkodott. — Hát .. . Nagyon nehéz ... Egy tengerésztiszt táncolt sókat velei. — Tengerésztiszt? Külföldi? — Ddhogy. A régi monarchiából. — Jaj. Ez nem párti. r|’engerésztiszt, tenger nélkül . . . Akkor inkább az ura ... Irma néni felállt. Néhányat lépett a szobában, Aztán megállt. Gondolkodott s tpár pillanat múlva felvágta a fejét, EDhatáiroziással lobbant! iki a szája: ■- 175 — ■ , í

Next

/
Oldalképek
Tartalom