Kanadai Magyar Ujság, 1975. szeptember-december (51. évfolyam, 28-43. szám)

1975-09-26 / 30. szám

VIETNAM FELADÁSA UTÁN

A két 'világháború győztes nyulgati nagyhatalmai az elmúlt harminc éves “béke” alatt egymás mtán vesztették el igazi és áldozatkész szövetségeseiket és engedték át azok területeit, népeit kérlelhetetlen elllenségü'knelkL Ily értelemben nyilatkozott legutóbb Alexander Szoüsenitsin, emigrált szovjetíró is, a “GULAG-szige,besöpört ’ cimü terjedelmes tanulmány Nobél-dijas szerzője. Valóban, Vietnámot se győzték le a kommunisták, hanem az U.S.A. egyszerűen átengedte ezt az országot az eJleuségnek. Ott nem polgárháború dúlt, hanem egy Moszkvából irányított nemzetközi hódító háború, amelyben tökéletesen eigyüttmüKiöldtek oroszök, kinaiák, észák-vietnámi kommunisták, valamint Nyugat áriáéi, akik a végső kifejlődésben döntő szerepet játszottak.

Az U.S.A. kormánya Vietnámban éveken keresztül kod látóit keretek Ikplzött, de folytatólagosan hadat viselt. A kato,nák parancsot kapták, hogy ne győzzenek! Csupán meghatározott hadállásokat kellett tartaniuk,, anélkül, hogy üldözzék, miéig kevésíbblé, hölgy megsemmisitsék az ellenséget. Elméletileg létezett a kettéosztott Vietnám között egy úgynevezett “senileigies zóna”, azonban Ho Chi-Minh bérgyilkosai ezen a zónán minden akadály nélkül közlekedhettek és ezen keresztül a szomszédos káoszt és Caimboya-t zavartalanul lelépték, hogy a hadi zónába emberi, fegyvert, lőszert és élelmiszert szállítsanak. Ez volt az az út, amit Ho Chi-Minhről neveztek el. Hogy a támadók az északiak voltak, áhhoz semmi kétség, nem fér. Feltartatásuk céljából az egyedüli Lehetőség az lett volna, hogy elzárják a hó'diitóknak ezt az útvonalát, lerombolva azt és vissza irányítva őket saját országuk határain túlira. De Nyugat árulói nem engedték meg ezt. Azoknál az északamer lkai katonáknak, akik harcolni alkiartali, meg kellett halniuk a győzelem minden reménye nélkül.

A szaibadcsapatosokkal (guerillákkal) fennállott állítólagos megegyezés szerint “az USA nem győzhet, mert az egész nép ellene van és a hadsereg semmit sem tehet a szabadcsapatok ellen.” Ez a nyilván kommunista-barát kifogás megdőlt azzal a ténnyel, lio|g,y a vietnámi nép tömegesen menekült a vörösök elől. Másrészt megmagyarázhatatlan, 'hogy miért nem lehetett járhatatlanná tenni a “Ho Chi-Minh utat”, amikor az minden bizonnyal az ellenség hadianyag-utánpótlásának egyedüli lehetőségét nyújtotta? Érthetetlen, hogy még 1975 év elején is ezen az úton mehettek előre a támadó kommunisták egész zászlóaljai, úlgy, mint egy reguláris hadsereg katonái és azokat miért nem lehetett féltartóztatni?

Ezzel a “megég, yezéssel” szeruoen az igazság egészen más! 19i50-ben Koreában az USA a mainál sókkal kisebb hadiíeikészültséggel megtörte a kommunista 'hódítást. IMost pedig magára hagyta szövetségeseit: Camboyat és Vietnámot.

A különbség, nem katonai, hanem politikai megfontolásban keresendő. Bizonyítást nyert ugyanis, hogy Moszkva és Peking Nyugattal kötött szerződései semmit érő papír-rongyoknak tekinthetők, amelyek bármikor érvényüket veszíthetik. így Henry Kissinger amerikai külügyminiszternek 1973- ban Moszkva és Peking hűbéreseivel, a vietnámi kommunistákkal kötött “békeszerződése” sehr egyéb — annak» ellenére, hogy azza'l “Nobel-béked;jat ’ nyert. Nyilvánvaló, hogy ez a szerződés se volt más, mint Vietnám feladásának és átengedésének okmánya.

Az USA kivonult Viétnámlból.

Ezzel szemben a kommunisták 1 a megegyezésben kötelezettséget vállaltak arra, hogy nem foglalnak el újabb területeket és az USA-nak lehetősége nyiük Dél-Vietnám hadseregét újra felfegyverezni, hogy az hazáját egyedül is meg tudja védeni. Szinte magától értetődik, hogy a kommunisták a feltételeket nem teljesítették: közvetlenül a békeszerződés aláírása ultán újabb támadásokat indítottak ás újabb területeket foglalták el. Az USA pedig nem fegyverezte fel Dél-Vietnámot és még csak nem Is tiltakozott, amikor a kommunisták megszegték a párizsi szerződésben vállalt kötelezettségeiket.

1974 végén Thieu kormánya ellen utcai tüntetések zajlottak le, amelyeknek legelkeseredettebib szervezője egy katolikus pap volt. Ezzel egyidejűleg fokozódtak a kommunisták fegyveres' támadásai1, mígnem Thieu | elhatározta, hogy harc nélkül | átadja a vietnámi fennsik egész j középső szakaszát. Ekkor már j' a menekülők hosszú oszlopai a nép egészének a kommunizmussal szembeni visszautasító magatartását. Mindenki félelem tői gyötrődve menekült. Voltak, akik felgyújtották elhagyott házaikat, nehoigy a vörösök Ibirtokába kerüljenek. Megismétlődtek a második villáig,háború után Magyarországon is bekövetkezett drámai és felejthetetlen epizódok: szülők fájdalma elvesztett gyermekükért, vagy amiért azokat saját karjaikban látták meghalni, családok szétszakadása, járványos betegségek és egy cikk keretéiben fel nem sorolható egyéb szenvedések, amelyek együtt járnak a szülőföld elvesztésével.

Mindez a világ teljes közömbösségétől kísérve és azoknak csúfságára játszódott le, akik olyan buzgón tiltakoznak bármely kommunista, vágy anarchista védelmében, amit néhanéha elér az igazságszolgáltatás keze. Mindazok, akik elítélik a Chile-i (katonai kormányt, mert az üldözi a nemzetvesztő kommunistákat, most mélyen hallgatnak a Camboya-i és Vietnám-i kommunisták gaztetteiről. Hátat fordítanak millió asszony, férfi és gyermek fájdalmának, akik mindenüket, elvesztették és a gyűlölt vörös uu állom rabszöigárendszerével nem értenek egyet.

Vannak, akik azzal mentegetik ezt a szörnyű közömbösséget, hogy a 'keleti népek ellenállóbbak a fájdalmakkal szemben és nem érzik azokat olyan őre sen, mint a nyugati emberek, s hogy talán á keletiek részére a ’kommunizmus megfelelő rend szer. Ezzel azonban — saját demokratikus elveiket megcáfolva — azt állítják, hogy a vietnámiak valami más, különleges sajátság,ú teremtmények.

A kommunizmus előli tömeges menekülés lényegében egy, a vörösök ellen megnyilvánult, néma népszavazás volt. Amikor Thieu feladta a középső fennsíkot és remény volt még a »gyalogos menekülésre, a nép teljes .egészében ott akarja hagyni otthonát. Valószínűleg emiatt határozták el a vörösök, hogy előbb Camhoya-t szálljak meg, miáltal Vietnám népe csapdába esett: akinek nem volt csónakja, vagy repülőgépe, nem menekülhetett. A kommunisták igy j elkerülték azt a kellemetlen helyzetet, hogy az egész nép szörnyű tanúságot tehessen róla, hogy nem hajlandó magát az ő uralmuknak alávetni. A vietnámi drámát azonban nem lehet titokban tartani, (hiszen ebben a kis Országban mintegy három millió ember halálát okozta a kommunizmus csökönyös uralmi vágya.

Nyugat megalkuvó politikusai ezekről az áldozatokról nem beszélnek, vagy úgy tüntetik fel azokat, mintha valami járványban pusztult volna el a

nép, amelyért az USA katonasága volna felelősségre vonható. A kommunista győzelmet pedig “'béké”-nek nevezik: De Vietnámban ma békéről gzó sem lehet! iMég a háborúnál is rosszabb a helyzet, mert bűnözés, rablás és elhyomatás történik, vagyis mindaz, amit legtaláló bblan ISTE.NTELEN'SÉG szóval fejezhetünk ki. Az idézett Alexander Szolsenitsin o(iosz Írónak saját tapasztalatai alapján tett legutóbbi nyilatkozata szerint Vietnámban most eigy millió ember kivégzése Várható és 4-5 millióra tehető azok száma, akiket kényszermunkára ítélve koncentrációs tábor okiba fognak zárni: Ezt a jóslatot megerősíti a magyarországi vörös sajtó, amely most lelkesedéssiel ünnepli az USA- nak Kissinger (által diktált politikáját, amely a kommunisták előretörését és győzelmét segítette elő. Azonkívül helyesléssel nyugtázza aDél-Vietnámban történt vérengzéseket, a rendőrök nyakiszirtlövéssel való kivégzését és bejelenti, hogy hiqgy már Camboyáhan is megkezdték a hadifoglyok, rendőrök és más antibolsevista személyek lefejeztetósát.

A mai 'magyarországi kommunista sajtó álláspont jával

szemben, a száműzetésben élő magyarság ezúttal is tiltakozik Isten és a Történelem előtt a saját, 1945 évi tragédiájának szomorú emlékét felidéző gaztettek ellen. Akkor a Yaita-i konferencián történt megegyezés alapján, Roosevelt és Churchill a két rövidlátó és beteges világszédeigő szolgáltatta ki Kelet-Európát a ,Szovjetnek és tette 'földönfutóvá, leírhatatlan szenvedések árán, népeinek leg jobbjait. A mi részünkre, akik meggyőzödéssed harcoltunk a rabszolgatartó kommunizmus el len és küzdöttünk azok ellen, akdk nyíltan, vagy titokban, ennek az ördögi rendszernek behódoltak és akik a politikai feszültséget vélik megszüntetni a Szovjetté»]) — akár egyházi síkon is — a vietnámi dráma veszélyt jelző (komoly figyelmeztetés!

Mády Imre mérnök.

LAJOSSY SÁNDOR:

Winnipeg, Man. 1975. szept. 26.

5

az író műhelyében

Mile Tiibiort 18 ówvel ezelőtt ismertem meg, mint a zene és az irodalom nagy szerelmesét. Beszélgetéseink során kiderült, hogy ő maga is kacérkodik a múzsákkal — többel is egyszerre — de még néni tudott dönteni. Versekkel s prózával egyaránt foglalkozik — mondta — s bái tudja, bogy jó verseket tud Írni, költőnek nem tartja magát. Úgyszintén tudatá-Mi kell a háborúhoz? Osztrák: Pénz, pénz, pénz. Magyar: Ellenség.

Olasz; Semmi.

Angol: Szövetségesek.

Amerikai: Humanizmus!!! Német: Egy vezér. (Ein lührer). Arab: Bármi, bárkitől.

Izraeli: Hát magának még kell több?

Orosz: ... és Béke.

Egy kis kiragadott rész minden magyarázat nélkül jó betekintés nyújt a 176 oldalas könyv öltöztetett történelmi, társadalmi, vagy filozófiai mondanivalójába.

Most azonban azt az élményt akarom leírni, amiben az írónál tett látogatásomkor volt részem. Londonnak a üutbialrajongók által közismert Wembley kerületében lakik. Szobájába belépve azonban rögtön Magyarországon éreztem magam. A legmodernebb audio-sys,terűről és az alatta sorakozó 2-300 lemezről elvonja rögtön a figyelmet a fölöttük a falon nagy gonddal felrakott magyar népművészeti tárgyak', Pőleg a kevésbé ismert gyapjú fonállal bimzett kunsági falvédők, téritők iS. az ugyancsak kunsági

mintákkal díszített kézzel festett cserép tálak, korsók, kulacsok s egyéb faldiszek. Főhelyen a csikóbőrös kulacs s felette a karikás ostor a magyar bőrdíszmű vek remekei. Hortobágyi icdikós, kis miniatűr szűr, szalonnasütő nyárs, bog ránc s akár egy kis népművészeti múzeumban. A vitrinből előkerült kecskeméti barack meg a tokaiban van, hogy a humor minduntalan kitör komolyabb szándékú Írásaiból is, die nem tartja magát humoristának sem.

Azután sokáig nem találkoztunk. Könyvének a “Fórgácsok”-nakí megjelenésekor figyeltem fel rá újból, mert ezzel a könyvével vált ismertté az emig rációban. ízelítő képpen közlöm e könyvből az egyik legfrappánsább részt.

Lengyel; Garancia.

Kínai: Gondolatok.

Komán: iránytű.

Spanyol: Egy másik spanyol. Svájci: Hát a mi kezünk, az kell belel

Cyprusi: Fényképész, -mikor a másik visiszalő.

Amerikai indiánt: Békeszerződés a sáppadaircuakkal.

Svéd: Tudtam, de elfelejtettem.

ji teljessé tették a magyar hangulatot.

Közben az iró olvas legújabb Írásaiból, melynek egy része a müncheni “Vagyunk’ irodalmi folyóiratban jelent meg. Ezek lesznek benne a most készülő nagy irói antológiában is, s ezekiből küldött — szerény biztatásomra — a Kanadai Magyar Újságnak.

íróról lévén szó, talán először is a könyvtárát kellett volna megemlítenem, de, abban a sorrendiben irtam le a dolgokat, ahogyan az megragadta a figyelmemet. A könyvtára szinten azt bizonyltja, amit a íenntebto leírtak. A. magyar klasszikusok itten hozzáférhető pél-. dányai mellett, a magyarság őstörténetével foglalkozó müvek legtöbbje megtalálható. Az angol irodalom klasszikusai is bőven megtalálhatók a modernekkel együtt. A legnagyobb baj az, hogy akik a könyvet el(Folytatás a 8. oldalon)

Az események színfala mögött... Mao-Cefung vasútja meghódítja Afrikát

lesz. Kína e célra 4 milliárd francia frank értékű hitelt nyújtott az afrikaiaknak, kamatmentesen, és 1983-ban kezdődő törlesztési haladéikkah Egy ilyen kölcsön valójában ajándéknak számit ...

Mao vasútja tehát elindult s vele együtt megkezdődött egy világméretű versengés. Az arm - rikaiak 1968-ban kezdték meg a 900 km.-re tervezett út építését s nevetve kommentálták a kínaiak vasútépítését: a knaiak neltn is sejtik, mi vár rájuk, — mondogatták. A helyi munkaerőt soha nemi tudja .c betanítani, az afrikaiak szótárában ugyanis niniciS' olyan szó, hogy: “munka”.,Ha minden jói megy, 198'5-re elkészül a vasút. A tényeken Mao sem tud változtatni. A mi útunk jóval ha marább készen fog állni.

A kínaiak azonban felvették a versenyt is> megtízszerezték erőfeszitéseiket. ló-ezer kínai mérnök és, technikus és 40-ezt r afrikai munkás 1970-ben kezdte el a munkálatokat. A munkát emberfeletti rohamfeljesitménnyel, fáraói feltételek között hajtották végre. Napi 9 kilométer volt az, előirt munkanorma, amit tüzzel-vassal végre kellett hajtani. Stopperórával mérve 6 perc alatt raktak le eigy-egy sínpárt. A földrajzi akadályukat nem kerülték ki, hanem egyszerűen eltávolították: a vonalon fekvő falvakat leroimbolták a hatóságok megkérdezése nélküli, a hegyeket s domi íjökat felrobbantották, a vízfolyásokat eltérítették. Csak egy cél lebegett a szemük előtt: megelőzni az amerikaiakat. Az éjjel-nappal dolgozó kínai sztahanovisták nem ismertek pihenőt, Kínába esalk két évben egy - szer térhettek vissza szabadságra, ennek ellenére azonban neun érintkeztek a helybeli lakossággal. Egy tanzániai álami tisztviselő ezt a megjegyzése fűzte ei jelenséghez: Ha ameiikaiak, vagy európaiak építenek valamit Afrikában, őket fuiluról-fa- Lura nyomor lehet követni: amerre járnak, mindenütt fehérebb bőrű gyermekiek születnek. A kínaiak nyomában ilyesmi eddig sosem fordult elő. A kínaiak nem barátkoznak fekete lányokkal.

A kínaiak makacssága mindenesletre kifizető vállalkozás volt, imiived a “TanzaránalkT nevezett s a nyugatiak által kivihetetlennek tartott vasútvonal 18 hónappal hamarább elkészült, mint ahogy azt az ere - deti, akkor is túl merésznek minősített tervek kiilátáJba helyezték.

ÁRGUS — Páris.

Beszéljelek, most lehet még

Mit akartok ember-félék;

A legtisztábbat mocskolni? Aljas ember ki ilyet vét,

S tiszteletlenül ejti ki:

A Magyar Honvéd nevét!

Mocskos szájjal sértegetni, Rágalmazni a halott hőst? És utána csúszni-mászni Az érte járó pénz előtt?

Nem féltek, hogy torkotokra Fullad majd az ocsmány beszéd?

Istentelen szájatokra

Szót forraszt az élő Honvéd.

Fogjátok még leborulva, Térden-psúszva félni a hőst; Segítségül Istent híva Becsületes munka előtt.

Beszéljelek, most lehet még Büntetlenül ordítozni,

Ti fogjátok leghamarebb Tisztelettel kiejteni:

A Magyar Honvéd nevét!

Linz 1950.

Osváth Sándor.

’ AUROR® (1975 aug. 26.) — Kudarcot szenvedett Nyugat, győzelmet aratott Mao: Afrika szivében néhány nap óta egy új vasútvonal működik: a világ egyik leghosszabb vonala is I860 kan. hosszúságban Tanzánia fővárosát, Dar-es-Salamot köti össze a zambiai rézbányákkal.

A nyugati szakemberek kételkedtek e dzsungel-vonal meg való sithatóságálban, 196 4-ben, mikor Kaunda zambiai ési Nyerőre Tanzániai államelnök a londoni City és new-yobki Wall Street pénzemberei ajtaján kopogtak, hogy a vasútépítéshez szükséges pénzt megszereznék, szemükbe nevettek.

Ezt a vonalat műszaki szempontból is lehetetlenség megépíteni, — vélték az ÖSA szakemberei. Még, ha garmadával adjulk is meg hozzá a pénzt, több mint 15 évbe telne annak kivételezése.

A világbank szintén elutasító álláspontra helyezkedett.

Az assauani igát csődjén akulva az oroszok szintén elzárkóztak a kérési teljesítése elől.

Csalk egy dolgot tehetünk, ha mindenképpen ragaszkodnak hozzá, — mondták az amerikaiak —: egy remek aszfaltú tat építünk Tanzánián keresztül. Majd odaszá'lilitjük az útépítő gépeket s a legkorszerűbb felszereléseket, hogy minél kevesebb emberi erőre legyen szükség. De a zambiai rézbányákig nem fogjuk meghosszab bita n 1 az utat.

De az afrikaiak csökönyösen ragaszkodtak a vaisútjukhoz és ! Kínához fordulták segítségért. S Peking igenlő választ adott nekik, garantálva, hogy a va-. sútvonal 6 éven belüli Iklészen

i

i

i

i 1 1 1 i

|s

AZ AT

V A F-4--------I A K.

pásztor József

Spanyolhonból Importált kitűnő minőségű

SÁFRÁNY

kapható tCar eskedelmi Osztályunknál.

Levesek, mártások Ízesítésére.'

Ara csomagonként $1.50 szállítással'

K.M.U. Kereskedelmi Osztálya

HO Sherbrook Street, Winnipeg, Manitoba. R3C 2B6,

•— Kedves, — szólt melegen C-Sio-báncz, - de éhben én nem dönfhetek,

— Gyere, Páter, — pillantott Péter ibácsi felé Irma néni és a pillám nedvesség fénylett.

Ment előre az előszoba felé. Péter bácsi hátramaradt, megbókte a könyökével a Esiobáncz oldalát, a müteremajtó felé pislantott és a Csobánca lüiéhe, súgta;

— Szeretnék oda bepillantani!!

— Die nem lehet ám. Ez egy szemérmes modell.

Mikor kimentek, rohant Sárikához.

— Te! Te! Tudod, mi tőiként? Neked adta Gorzsát, de csák) azzal a feltétellel, ha visiszajössz hozzám.

< Sárika a Csobánc,z nyakába ugrott.

Istenem, milyen nehéz Desz ez!

— Bizony néhéz, - ölelte magához. iCsobámez az asszonyát. — »Mit csináljak én egy gazdag asszonnyal?

Sárika a szemét lehunyta, az ajakiát tartotta a Csobáncz szája elé. Remegő hangpn susogta:

— Majd csak kibírjuk valahogy. A többit biz-d rám, édes,.

XXXI.

Bari ka éppen a tengerésztiszttel csoszoigott a parketten, amikor- Irma néni és Péter bácsi beléptek a Dunapalotába.

Irma néni felindult, megcsípte a Péter bácsi karját.

— Nézd! Már megint az a szemtelen tengerésztiszt!

Leültek. Péter -bácsi íende-lt valamit. Sárikát a táncosa

íelhevülve kisérte az asztalához, amikor megpillantotta Péter bácsit.

— Ni! Páber bácsi!

Péter bácsi végigmérte a fölhevült Sárikát, akin valami csodálatos varázs ömlött el. Meigiilletődve mondta:

— Gyere az asztalunkhoz. Itt van Irma is.

— Úgy? szólt Sárika -s belekapaszkodott a Páter bácsi

karjába. -Nevetett. Megindulták. »Péter bácsi szemébe villant a

szem.

— Megint van egy új táncosom!

Péter bácsi ránézett.-— Ugyan ki?- 180 -Péter »bácsi szeme meüegen megcsillant. Kitárta a két

karját.

— Anyukám! IMIégis angyal vagy!

Megölelte Irma nénit, aki mosolyogva sóhajtott. Az uu vállára hajtotta a fejét egy pillanatra, aztán hirtelen, kiegyenesedve folytatta: /

— De csak akkor, ha visszamegy az urához!

XXX.

Pár nap múlva az inas diszkréten kopogtatott a műterem ajtaján'. Csobáncz éppen Sárikát! mintázta». Bosszúsan hagyta abba a munkát és az ajtóihoz sietett. Kinyitotta az ajtót s, kiszólt az inasnak.

— Egy hölgy, -meg »e»gy úr, nagyságos uram». Leültettem őket a hallban.

Csobáncz összevonta a szemét.

— N»em vagyok itthon.

Az inas mieghaolt.

— Mondtam nekik, de nem, hittéik el;. »Okvetlenül beszélni akarnak a nagysága© úrral. Atyafiak. Azt mondták, hogy ő : az, Irma néni, meg a Péter bácsi.

Csobánca haragosan bólintott.

— Jó. Mindjárt megyeik.

Visszament a műterembe.

Sárika ie»gy köpenyben és egy pici, piros fürdőcipőben sétálgatott a műteremben. Miikor Csobáncz belépett, kíváncsian fordult felé. Csobáncz a mosdóhoz lépegetett és közömbösen mondta:

— Irma néni, »meg Péter !bács»i vannak itt!

Sárika szeme felcsillant s »halk kiáltás nyikkant fel a száján!

Csobáncz gyorsan megmosta a kezét. Sárika odaugrott hozzá. Hirtelen átkarolta s megcsókolta a férfit.

— Légy okos, Ikiedves»! Vigyázz! »Meglátod, fordult a sorsunk. A jó kártyát tartsd» a, kezedben! -»Csobáncz végigsrmitotta. a Sárika suggárzió arcát.

— Tudod, hogy ént ügyetlen vagyok.

Kiment a műteremből. Mikor »Péter bácsi meglátta, felé szaladt s hangosan kiáltotta:- 177 -ÖTVEN ÉVE A MAGYARSÁG SZOLGÁLATÁBAN! 3

! LLEX. A. KELEN LIMITED í ■ KELEN TRAVEL SERVICE a

1467 Mansfield St„ Montreal, Que. Telefon: 842-9548. ||

Hfl NT á 7 Á Fol’duli°n bizalommal irodánkhoz, ml UlltlAi! Utazások a világ minden részébe.

H! IWA Föképviselet. Naponía küldjük a megbízásokat ||

“ I Kifli Budapestre. Rokoni támogatás az Income Tax ÜK

gs alapból levonható. m

S3 TI17EY« Változatlanul a legjobb Csehszlovákiába.

HI | U£LAi Föképviselet.

i LEI: üldés Romániába, igen gyors elintézés!

Gyógyszerküldés, hiteles fordítások, nyilatkozatck, Magyaroriipl szági válóperek.

A legrégibb magyar iroda, mely fiatalos gyorsasággal intézi 01 |H ügyeit! n