Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)

1975-03-28 / 13. szám

Mindszenly Józsel biuoros "emlékiratai"

A nyugatnémetorazági Frankfurt leigiutóibbi XXVI. “Könyvváiáa-án” a legnagyobb sikert kétségtelenül Hercegprímásunk müve érte el. lusztris szerzője, aki eddig az üldözött és szenvedő Egyiház jelképe volt, évtizedes 'hallgatását megszakítva, most mint 'Magyarország Kardinálista figyelmezteti a kereszténységet és az egész világot arra a .nagy veszélyre, amit az ateista marxizmus terjedése az emberiség számára jelent. Könyve egyben jelenkorunk legmiegrenditőbb antikom- i munista történelmi adatgyüjte- j ménye.

Nincs még egy olyan emlékirat, amelynek első százezres kiadása a könyvpiac, számára egyidejűleg 17 nyelvre le lenne fordítva, mint az ezesetben történt, miáltal üzleti szempont-1 Írói a foerlini UllsteimProyilaen- j Kiadó részére annak árusítása évtized legnagyobb vállalkosása lesz, minek ez egész világon való terjesztési jogát megvásá- , rolta 300,000 USA dollárért. ;

A 400 oldalas német fordítás | szövegének előszavában kijelenti a szerző, miszerint mindent el főig mondani és icisak akikor fog 'hallgatni, ha az emberi és papi tisztesség követeli meg. ő nem azért beszélt, hogy szenvedéseinek gyümölcsét learassa, hanem azért, bogy belássa a világ, milyen veszélyt jelent számára a kommunizmus. Rá akar mutatni arra, hogy ez a terror rendszer nem tiszteli az emberi méltóságot és az Ö keresztjét csak azért mutatja be, hogy ráirányítsa a világ szemét Magyarország és az Egyház keresztjére.

Az öt fejezet közül azok a legmegrázóbbaik, melyek az ő letartóztatásával, kihallgatásával és a borzalmas kínzásokkal foglalkoznak. Átélt személyes élményeinkre emlékezve, feltűnnek nekünk a “hitleri időket’’ említő kitételek. Úgyszintén, hogy az Andrássy-út 60. számú épületiben (kirizótkamrákkal ellátott terrorközpontot létesítettek volna a GESTAPO, vagy akár a “nyilasok” Helyi ismeretünk alapján állíthatjuk, hogy ebiben a “Hűség Házában” 1944 karácsonyáig ilyesmi nem létezett és a Nyilaskeiesztes Párt Vezetőségének tudtával Budapest ostroma alatt sem. De igen lehetséges;, hogy azt az ostrom befejeztével a .bevonult szovjet N.K.V.D., vagy az azzal együttműködő valamelyik kommunista terror-alakulat rendezte be. Mikor azután sokka. később Bíborosunk ebbe az épületbe belépett az már ott készen volt. Csupán a történelmi hűség érdekében említjük meg ezt az időbeli eltolódást, mely torzító beiktatásra, amint az ma szokásos, vagy kívánatos, esetleg a könyv kiiadihatása céljálbóll volt szükség.

De a legfontosabb része a műnek, az új hatalmasok elleni harcot tárgyaló szakasz, mert abban a Bíboros pontos részletezéssel feltárja a marxista rendszerrel szembeni álláspontját. Ez az “Emlékirat”, melynek nagy része a budapesti Eíszakanrerikai Követségen készült, csupán egy része annak a 2000 oldalra tehető teljes kéziratnák, mellyel kapcsolatban a Bíboros 1974 szeptemberében jelezte, hogy a hátralevő részt csak akkor fogja kiadatni, ha annak szüksége mutatkozik. Külön hangsúlyozza könyve vé- i gén az idős Egyházfő, hogy a római Pápa a neki olvasásra megküdöüt emlékiratszöveg ellen nem tett észrevételt, csupán annak az aggodalmának adott kifejezést, miszerint a magyar kommunista rendszer amiatt bosszút állhat. Mivel szemben Ö enrléiratai megjelenését határozott formában azzal indokolta, hogy nem hallgathatunk, ha lelkiismeretűnk szólásra kötelez!

(

Egyébként a Vatikán és a I magyar Bíboros közötti nézet-! különbség előzte meg, az ő esztergomi érsekségéről és a ma- | gyár egyház primási méltóságáról történt félmentését, mely az egész világon szétszórt antifcómmunista magyar emigráció lelkületé’ben mély sebet ütött. A Szabad Magyarok Kongresszusa 1974 február 8.-án, Münchenben tartott ülésén fejtette ki e fölötti alaposan indokolt megütközését és fejezte ki j rendíthetetlen ragaszkodását Mindszenty Bíboroshoz. De osztozott fájdalmunkban a szabad világ nemzeteinek nagy része is, szervezeteik és sajtójuk útján. Senki nem vitatta, hogy a Vatikánnak minden joga fennáll egyházi adminisztrációs és vallási ügyekben dönteni és intézkedni, de általános megdöbbenéssel adtak kiféjezést sajnálkozásuknak afölött, lrogy a Szent-Szék ezáltal is a nemzetközi marxista-kommunista öszszeesküvéghez való apoíitikus “közeledés”-t kívánja elérni, minek végzetes következményei lehetnek, anélkül, hogy azokat emberi hatalom irányítani volna képes.

A magyar Nemzet Alkotmánya szerint pedig,, Szálas! Ferenc Nemzetvezető, a Szent Kor onára utolsónak esküt tett j és az Országgyűlés által mél- j tóságában megerősített ide gle- I nes Államfő mártin-halála után, j Mindszenty József Bíborosunk, mint' Zászlós Ur, ma a legfőbb élő állami Tekintély és a nemzet felségjogainak megfosztha- j tatlanul egyediüli törvényes Kép viselője. Ezt bizonyítják a katolikus és protestáns magyarság által határtalan lelkesedéssel fogadott legutóbbi látogatásai Dél-Miikában. Kanadában, Észak-Amerikai Egyesült Államokban és Ausztráliában.

Magyanország hitvalló Főpapja az emigrációiban kiadott emlékirataival és írásiba foglalt szózataival gazdagítja a jelenkor világirodalmát, de egyben ő a leglhivatottabb figyelmeztetője a mai és holnapi Egyházaknak és nemzeti társadalmaknak egyaránt, a végveszély elkerülésére !

M.l.

kenőben van országszerte a születési arányszám és azt mondotta: “Még ennek a századnak a vége előtt elsősorban bevándorlás révén növekszik majd Kanada lakossága. A jó bevándorlási politika népesedési politikánk alapja, mondotta a miniszter.

Amint a tanulmányból kitűnik, az elmúlt évszázadban meg változott a lakosság összetétele. 1871 és 1971 között 60%-ról 45%-ra esett le a (brit jellegű bevándorlókból kialakult népesség aránya, a franciák változatlanul 30 százalékot képviselnek és a nem-angol, vagy franciák aránya 10 százalékról 25 százalékra emelkedett. Ez a változás természetesen a bevándorlás megváltozásának tulajdonítható.

A Zöld könyvbe foglalt négy fő alternativa a következő: 1.) fenntartsuk-e a jelenlegi, minden megkötés nélküli rendszert, amely nem határozza meg a ibeengedhetők számát, 2.) szabjuk a bevándorlást az ország, a munkapiac igényeihez, 3.) állapítsuk meg előre a bevándorlási kvótát, 4.) szögezzük le a beenged'hetők maximumát és ezen belül állapítsuk meg a prioritásokat.

iMr. András sajtóértekezletén cáfolta egy újságírónak azt a megállapításait, bogy a Zöld könyv nem tartalmaz morális megfontolásokat. Amint mondotta, sohasem hallotta külföldi iktormányok vészéről, hogy Kanadának kísérletet kellene tennie a világ népességi problémái megkönnyítésére azzal, hogy mindenki előtt kitárja kapuikat.

LAJOSSY SÁNDOR:

ÁLTALÁBAN EGYSÉGRŐL

NINCS VISSZAÚT

i

I

(Nemes Gusztáv Főszerkesz ő j Urnák szeretettel.)

Nincs visszaút, ha elhagyott ifjú korod, s a tegnapok; már téllel riasztanak.

Pedig emléked ott bolyong hol gyermek voltál, kis bolond, s rád süt a bácskai nap: fejeden szalmakalap.

Felhőző akácillatok, vízimalomnál a habok alábukkantak, mélybe le az emlékezés melyibe.

Nincs visszaút, közéig az ősz s a síksági búzamezők érett kalásszal hajlanak a föld felé, hogy hü maradj te is hazádhoz, mely neked halálodban is életed ...

SZIRMAI ENDRE, j

KÖTELES M. GYULA

Közjegyző, ügyvéd, jogtanácsos.

Suite 80/-810 Somerset Place 294 Portage Ave., Donald särok

WINNIPEG, MAN.

R3C OB9

Telefon: 943-6657

A Szív újság egyik cikke, a ,‘Lellri vezető” (Almodözási-e az egység?) alcímmel nagyon tanulságos eszmefuttatást tár olvasói elé az Egységről. Az Egységre való felhívás Jézus' főpapi imádságban hangzott el, hogy “egyek: legyenek, mint mi egyek vagyunk'’’ ... Majd egymásután említi meg az ejgység különböző formáit és (kiemeli,, hogy legfőképpen az állaim igyekszik vegyes fajú népeit egybe fogni. Vallási téren a vallások sokfélesége tükrében “a túltengő érzetei (behatás” következményeit sorolja fel, melyek minő akadályozzák az egységre való törekvést.

Ezek valóban komoly érvek, én azonban úgy látom, hogy Jézás/ Krisztus egységre' való felhívása éppen a küiönhözésé gébem nyilvánul meg. A Hozzávezető út bármennyim szétágazik, őbenne egyesülnek. Ő a központ. Mint ahogy minden nemzetnek a Család az éltető magija, ési azon beiül a család tagjai az 'Otthoni, a :Szülők védelmében élnek, ugyanígy függetlenül minden “érzelmességtől”, vagy álmodozástól, az Egység csakis Istenben teljesedik ki. Az istentelenség és hitetlenség valahányszor csak felüti a fejét, azért atomizálódik mintden esetiben. Mert nin cs semmi, vagy méginkább senki,, Aki összetartsa.

Emberi síkon sokfiéfle egységtöreklvé&nek vagyunk tanú’-,' mint az Amerikai Egyesült Államok, a Szovjet Unió, a uragy Kina, Canada, Ausztrália, vagy újabban a nyugateuirópai egységre való törekvések, stb.. de főképpen az UNO-ban jut kife jezésre az az isteni ójtnaj, hogy ... “mindnyájak egyek legyetek!” A földön azonban krisztusi értelemben nem lehet ilyen egységről beszélni, mert az ember alaptermészetéből származik az individualizmusra való hajlam és egy nemzeten kívül nagyobb egységet nem akar. Az említett nagyobb birodalmi tő mönülésen belül is,* innen van nyelvi és áUamkeretlbeli (különbözősége esi csak közigazgatásilag tartoznak össze. Azt is lápjuk, hogy egységes vallás sincsen.

Mégis, minden differenciálódás ellenére, az Isten legnagyobb ajándéka, hogy a családban és egy nemzeten belül egyek tudunk lenni. Élhetünk bárjbol, de nemzetünkön belül akarunk -maradni, mert kívül kényszerülhetünk élni országunk határain, de családon és nemzeten kívül soha! Ez szivünkbe plántált magja szőkébb egységre való .törekvésünknek, viszont az egyesülési jószáindék nem zárja ki a különböző állami egységeket. Egységről csakis akklor beszélhetünk, ha kétoldalú elhatározással; történik.

Ezért nem lehet “Hgység”-mek tekinteni a Szovjet által létrehívott KG'S-államok tákolmányát, mert egyoldalúan, paranosuralmi szándékokból született meg,. Mint ilyen természetellenes és átmeneti jellegű, míg egy amerikai mintájú konföderációs egységnek mindig helye van a földtekéin.

Mit mondott Jézus Krisztus főpapi imájában? — Legyetek egyek, mint mi (már mint az Atyával) egyelk vagyunk ... Csakis i|gy, Isten által szentesitett Egységben lehet élni és építeni a Jövendőnket. Hogy roslszi példával éljek: körülbelül ilyen a fúziója az anyagi és a szellemi erőnek, de (ha bármelyik túlsúlyba kerül, veszélyessé válik, az egyensúly felborul és rendszerint az értékesebb tényező szenved hátrányt. Amint erre különösen sok példa van világunkban.

Az ember azonban sohasem tanult eleget, ezért mindig a maiga Kárán okul. Tudja, hegy nem képes metgyalósitaná békés törekvéseit, pedig mindent elkövet, (hogy békében éíjeim. Az Egység és a Béke ugyanis ikertestvérek. Amig a háborúban csakis egyfajta egységről lehet szó, a hadakozóval együtt tarWinnipeg, Man. 1975. márc. 28.

3

tani, addig a (békében lehetséges dialoigizáini,, amilboa- érvekkel érvek elleniében hivhatjulk; meg 'szellemi csatárukat.

Általában az Egységet ilyen értelemben lehet, ill. ke® értelmeanfi. Minden más mellébeszélés.

Magyar Szabadságharc Emlékünnepély Wellandon

A Wellandi magyar egyletek fogadta és lelkes tapsai juülés Egyházak, közös rendezésé- i mazta meg.

ben méltó keretek «között ©mié- | keztek meg 1975 március 16.-án

d.u. 3 órai kezdettel dicső sza-1 badság harcunkról Az ürme- 1 pély az 54 éve fenálló, Wellandi Magyar önképzőkör termében rendeződött meg.

A műsor számokban szereplők száma, ötvenen felül volt, a szereplők nagyrésze a harmadik, sőt a negyedik generációiból kerültek ki. A rendezés nehéz munkáját azonban a kórosabb | felnőttek végezték és. szervezték meg. Az éneklő, szavaló, nótás csoportok 4 évestő 15-ig ; voltak betanítva és szinpompás magyar ruhákban felöltöztetve.

! A két-egymástól független mar ■ gyár tánc csoport szereplése,

| két itt született lány Ihász Margit és «Singer Susana érdeme. A földiszitett színpadon a táncotokat a közönség szeretettel

INTÉZZEN MINDENT

UTAZÁSI SZOLGÁLAT

KEDVEZMÉNYES UTAZÁSOK

TORONTO - BÉCS - TORONTO

és EURÓPA összes országaiba

valamint

BUDAPEST - TORONTO - BUDAPEST

^ Hozassa ki hozzátartozóját látogatóba kedvezményes áron

jlj. Repüió- és hajójegyek részletre is-Útlevelek, vízumok, hotelfoglalás, autóbérlés, garancialevelek

IKKA - TUZEX - COMTURIST

Pénzk tildémé nyék és vámmentes csomagok

PÉNZ- ÉS GYÓGYSZERKÜLDÉS a világ minden tájára KCZJEGYZŐSÉG: fordítások, végrendeletek, hitelesítések, stb.

’KKA, TUZEX. COMTURIST, IBUSZ és CEDOK FŐKÉPVISELŐJE.

LEGNAGYOBB HIVATALOS MAGYAR UTAZÁSI IRODA

INTERNATIONAL

agency travel service

DIVISION OF INTRAGSERV LTD.

519 Bloor St. W., Toronto M5S 1Y4., Ontario Telefon: 537-3131.

r

w* *

Kanadában született Édesanyák nagyban segítségükre voltak a rendezőségnek, gyermekeik dali, szavalatok, és énnek számok betanításában. A (Magyar Himnust, Kossuth nótákat és Petőfi verseket tökéletes magyarsággal adták elő, mintha a Magyar Atföildön, nőtek volna fel. Az érdeklődő magyarok 300 főnyi sokasága telt házzal mutatta meg azt, hogy szeretik az évről-évre jobban megrendezett nemzeti ünnepeket.

A rendezők ési szereplők névsorát nem igen tudnánk össze állítani, mert ellehet mondani azt, hogy a színpadon szereplők, mint a néző 'közönség kivétel nélkül tettek valamit a siker érdekében, és minden szereplőt hálás tapsai jutalmazta a közönség.

Egy néhány személynek nevét említve, kik az átlagnál többet áldoztak szabad idejükből, meg említünk, Ihász; László az önképzőkör al elnöke üdvözölte a közönséget. Simon Imre Köri elnök volt az Ünnepi szónok, Simon (Imrémé főszervező és műsor vezetője az egész ünnepélynek, Vissi Lajosné a dal számokat tanította he, QVTrs«. Dávid, a színpadon rendezte a csoportokat, Mrs. Gulyban. Lászlótié és László fia peddig Villany orgonán, Harmonikán játszottak zenét a műsor számokhoz.

Záróbeszédet Kertész Géza mondott, belefoglalva a (huszadik század legnagyobb magyarjának, Mindszenty Józsefnek vértanú,' szabadság küzdelmét a keresztény vüág és Magyarország fennmaradásáért. Az ünnepély alkalmával Simon Imrené köszönetét mondott, a Niagara Falls-i Mézes és Fort Eireben lakó Dávid családoknak, az összes szereplőknek és. közönségnek, továbbá mindazoknak kiknek lelkében, szivében él a Keresztény Magyarország, ezer éves története.

Kertész Gáza.

Vancouvert

olvasóinkhoz!

Örömmel tudatjuk, hogy régi barátunk, Lemke Gyula felajánlotta, hogy Vancouverben előfizetéseket felvesz lapunk részére ismét. Cime: Lemke Gyula, 4017 Fraser St. (Credit Union irodája), házi telefon 437-6174.

416

A History of Hungary

The Last Twenty Years

413

OTTAWÁBÓL mirtliK:

Új bevándorló politika leié

JOHN

(Canadian Scene) — A Zöld könyvvel országos vita indu.t el bevándorlási politikánkról, melynek tekintetében a múltban mindig erősen megoszlottak a vélemények.

A Zöld könyv tulajdonképpen nem kormán y-iprogram, hanem csak annak rendlivül széles kerete és alternatívák felvetésével nagy vihart ver fel.

Nyilvánvalóan kitűnik belőle hogy a múltban követett “nyitott ajtó” politikán túl kíván adni a kormány és olyan korlátozó intézkedéseket látna szívesen, amelynek megakadályoznák bevándorlók eddig túlságosan is szabad beáramlását.

A Richard Tait vezetése alatt egy év alatt elkészült tanulmány néigy kötetben foglalja össze különböző minisztériumok együttműködése révén kialakult nézeteket és előr eláthatólag lehetővé teszi, hogy jövő ilyenkorra létrejöjjön új beváa-BEST

dorlási politikánk. Az aibban foglaltakat — egy parlamenti bizottság •— nyílt gyűléseké .1 vitatja meg a kihallgatásra, véleményadásra jelentkezőkkel.

A Zöld könyv távolról sem olyan derülátó, mint a bevándorlással foglalkozó, 1966-ban kiadott Fehár könyv, melynek alapján elkészült a jelenlegérvényben levő bevándorlási pel - tika.

A Zöld könyv elsősorb n. olyan bevándorlókat kiván az | országba engedni, akikre gaz-1 dasági életünknek szüksége van ; és világosan kiderül belőle,: hogy a bevándorlást ésszerű né- \ pesedési igényeinkhez kívánja • minden tekintetben alkalmazni i

Kitűnik a Zöld könyvhő \ hogy a túlságosan gyors 1 k' 1

ság szaporodás már távolról : sem igény.

Amikor a miniszter ez t a d kumentumot letette a Ház a z tatára, hangsúlyozta, hogy c ők

the general standards of both technical efficiency and honesty in the administration” was evident, corruption being so general that it provided a certain means of defense for the minorities against the oppression of official machinery. Those attempts which aimed at the eradication of this proverbial corruption, were generally concurrent with the strengthening of national fanaticism and, consequently, of the feeling against the minorities. This state of affairs grew worse year by year “due to the appearance on the scene of the young Rumanian, so-called intellectual class, something which hardly existed before the War and now was turned out by the thousands from high school”. This, “nurtured on intellectual pap which consisted largely of national self-gratification and then thrust on the world without an insured future”, threw itself with unexampled hatred against the minorities. It was possible, in the Fall of Í936, openly to threaten, in the Rumanian press, the Hungarian minority with complete extermination through a mass murder, a bloody St. Bartholomew’s Eve.1 There is no time here to go into details of oppressive measures like the “Numerus Wallachicus”, which meant in practice that Rumanians were to be employed in minority regions and by minority enterprises according to their percentage in die whole country. Another typical measure was the “analysis” of names, according to which any Hungarian child could be declared officially Rumanian upon the spelling of

!J. P. Thomas, Les Roumains nos Allies?, Paris 1939. The French author occupied a university position during fifteen recent years in Transylvania. This work jfives a vivid description of the Rumanian rule.

The minorhv agreement they had signed did not constitute an) serious obstacle. As Macartney stated: “It is useless blinking the fact that no minority protection has prevented any of the Succession States from doing with its minorities precisely as it wished. The only real check hitherto has been such intrinsic strength as some individual minorities may have possessed”.

Owing to the nationalistic policy pursued by the Succession States, the position of the Hungarian minorities turned out to be precarious, and indeed critical. The universal acceptance of the principle of Minority Protection brought a substantial change, nevertheless, and accordingly infringement of these rights in the after-W ar period was to lie taken far more seriously than before. Up to the 18th century, it seemed more or less natural that there was a privileged class of nobles and another, without rights to speak of, viz., the serfs. Following the achievement of human rights, such a state of affairs was branded backward and immoral. Similarly.. one is bound to v iew the treatment of nationalities alter the W ar, when the idea of their protection was univetralh accepted, from a different angle than in earlier pc- Als when there was no trace of such concepts.

This book has no design to elaborate here on the oppression suffered by Hungarian minorities in the Succession «States, for such a lot is self-evident from the very nature of the whole process. There was a marked difference, however, in the methods applied by the three states involved, even if the ultimate goal was