Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)
1975-03-28 / 13. szám
& W iUiipeg, Ma.. 1975. márc. 28. Utóhangok egy kanadai Szabadságünnepléshez Most, a \tavasz ébredésén ; k havában világszerte találkozik a nemzetim magyarság, ihogy az igazi szabadság eszméjének szenteljen egy-két órát. Köszönetét érdemelnek az önzetlen rendezők és szereplők egyaránt akik lehetővé teszik egy-egy ma gyár kolóniában március tizenciliödikének nyilvános ünneplését. A számikivetési hosszú évtizedei alatt megállapíthattuk, hogy a 'márciusi megemlékezés a szabadföldi magyar közösségek létezésének egyik fő ibizonyitéka. Ugyanis ahol már senki sem hívja egybe Március Idu sának ünneplésére a szétszórt magyarokat, ott vége a tulajdónk épe ni közösségi életnek, megszűnt a nemzeti gondolat nyilvános ápolása, márcsak ma gúnyosan imádkozik két-háíom búsmagyar Kétségtelen, hogy a magyar lélekhez annyira közelálló szabadság eszméjének ünneplése az összetartás óriási erejével hat a résztvevőkre. Az ember társas lény lévén, lelki szükségletként kívánja a közös eszméknek nyilvános megváltását. Amint az Istentiszteletnek, úgy a hazafias ünneplésnek is a 'buzdítás, a lelki megújulás a végső célja. Emlékeztetésiek, tanulságok, igazságok hangoztatásával tudatosítja bennünk a nemzeti összetartás érzetét, valamint a magyarság elhivatottságában és jövőjében raló hitet. Természetesen nem hiányozhatnak az ősi kultúránkat tükröző előadó művészet számai sem, mint az ének, dal, népi tánlcok, ragyogu népviseletünk szükségszerű bevonásával. Tör téneténél fogva a márciusi meg emlékezés elsősorban a magyar ifjúság ünnepe kellene, legyen. Hiszen az első március tizenötödike '1848-ban a hires “máiclusi ifjak” névéihez fűződik. Idegenben élve, ifjúságunk meg mentése egyik legnagyobb gondunk. Sok szülő felelőtlenségének, mondhjfitni bűnös mulasztásának tulajdonítható, hogy szabadföldi fiataljaink elvesznek a magyarság számára. Éppen iharmnic éve, hogy 1945 március 15.-én ágyúdörgések riasztó zajától kisérve, muszka alacsonybombázók támadása és brit mélyrepülők golyóinak zápora közti szünetben Isten szabad ege alatt ünnepeltem utoljái a Március. Idusát,-akkor még, rövid ideig — szabad magyar földön, a történelmi Haza délnyugati végein, Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér székvárosában. Igen, ott még mi, az egykcri magyar nemzeti ifjúság tettünk hitet a Magyar Szabadság eszméje mellett. Közösen helyeztük el az emlékezés koszorúját a negyvennyolcas szabadsághős, a muiaközi ferences zésünkre álló lehetőségeket. Senki sem mentegetőzhet k. Vegyünk példát azoktól a derék magyar apáktól és anyáktól, akik sok esetben, nem-magyar házastársuk ellenére is vigyáznak, hogy 'gyermekeik ajkán a magyar szó ne némuij .n el. Ma már úgyszólván mindenegyes magyar kolóniában va.i magyarnyelvű díjtalan oktatás. Persze, tévedés mindent az iskolától várni. Hassunk oda, hogy gyermekiünk már a családi körben elsajátítsa anyanyelvűnket. Sohasem tudni, hol s .mikor fogja magyar nyelvtudásának hasznát venni. Továbbra is igaz marad a mondás: ahány nyelv, annyi ember. Mindez nem kerül pénzbe, csupán némi fáradságba, gazdagabb szellemi és erkölcsi útravalóval látva el utódainkat az élet göröngyös ösvényein. Ilyen gondolatokat ébresztett bennem az egyik .mostani kanadai szabadságünneip. Ámbár hiányzott a nagyobb számiu fiatal közönség, mégis jóleső érzéssel és megnyugvással szemléltem a kicsinyek és az ifjúság gyönyörködtető táncait, megelégedéssel hallgattam szavalatukat. A kisebb és nagyobb lányok szinpompás magyar viseleté elmaradhatatlan velejárója volt jól megérdemelt sikerűnknek, meg aztán a nagyobbaknál a fajtánkra jellemző hagyományos szépség. Ilyenkor felsóhajt az aggódó magyar lélek: milyen kár volna, ha mindez elveszne a magyarság számára ... 1975. Március Idusának hangulatában képtelenség, nem hangoztatni, hogy nyelvében él a nemzet. Nyelvünk ápolásának kötelességét rója reánk a márciusi eszme, mert magyar nyelv tudás nélkül lehetetlen elképzelni Petőfi, Kossuth és a 'Magyar Szabadság ünneplését. És itt megint jelenlegi példára hivatkozom. Mindenki észrevehette, hogy mennyivel széna, mennyivel otthonosaob, melegebb és meghatóbb volt annak a fiatal magyar leánynak szavalata, aki édes anyanyelvét még Pannónia virágoskertjeben Bujcsú törzsének fölajén sajátította el és a Kanizsaiak sziumagyar váio,sának isko.ájában tanulhatott. Mennyivel édesebben cseng a magyar szó magyar leány ajkán, mint az angol husmess-nyelv. A nyelvet tenát ápolni kell, a magyarság történelmi irodalmi, zenei és művészeti értékeit pedig tanulás útján megtartani, terjeszteni és a kanadaiak számára is érthetővé kell tenni. Ezért elengedhetetlen a magyarság udomány felsőfokú, egyetemi színvonalon való oktatása. E célkitűzés .megvalósítása érdekében a SZÉCHENYI TÁRSASÁG (Calgary), a Torontói E- gyetemen felállítandó magyarságtudományi tanszék létrehozásán fáradozik. Ez a tanszék magyar történelmi és irodalmi , vonatkozásban a kanadai magyarság fóruma lesz. Tanulási lehetőség és kutatómunka hiányában elvész minden nyelv, kultúröntudat és kultúrális örökség. Mivel pillanatnyilag egyetlen kanadai egyetemen sem tanítják a magyart ifjú nemzedékeink meg vannak fosztva saját örökségüktől. Ezzel szemben a nálunknál jóval kevesebb számú kanadai délszlávoknak három, az ötszörte kevesebb tótoknak hé,t és az ugyanolyan számarányú litvánoknak hat kanadai egyetemen tanítják nyelvüket, vagy irodalmukat. Ébredjünk fel végre tespedésünkből és hozzunk közös anyagi áldozatot, hogy mi sem maradjunk le a népek versenyében. Senki sem viheti a másvilágra, földi javait. Adakozzunk és hagyományozzunk a MAGYARSÁGTUDOMÁNYI alapítvány JAVÁRA még mielőtt kihull kezünkből a toll. Március 15.-Í ünnepély Ottawában Március 18.-án este az ottawai Könyvtár modern diszterí méhen tartotta meg a Bartók Béla Kör a március. 15.—i ünnepélyt. A magyar iskola fiatalsá: ga buzgó énekkari szereplésé- I vei járult a műsorhoz. i Külön dicséretet érdemel Ba! ranyi István, egy kanadai születésű és nevelkedésé fin, aki tiszta magyar kiejtéssel, jó hangsúlyozással és fiatalos lelkesedéssel zavalt el a Nemzeti Dalt. (Megjegyzendő, hogy a fiú édesanyja francia, aki férje i mellett sajátította el a magyar í nyelvet itt Kanadában,. Az ünnepélyhez kapcsolódott a Bartók Béla Kör Népszerű Előadási-sorozatának első idei eseménye: az Ottawában élő, szerzetes, Gasipariics Kivit főtéri szobrának talapzatán. Nagyonis időszerű volt akkoriban, csaknem egy évszázaddal a gyá SíZos világosi fegyverletétel után, Petőfi, Kossuthra emlékezni, a modern moszkvai cár gép pisztolyos hordáival és a vérszomjas 'balkáni partizánokkal “ante portás’, vagyis a város kapui előtt. Az egykori hazai és itteni ünneplések között tehát az a szembeötlő különbség hogy hiányzik az, ifjúság tömege. Hála az egyházi és egyesületi vezetőknek, továbbá a cserkészetnek, nem utolsó sorban a kötelességtudó szülőknek, vannak még magyarul beszélő és érző fiaink ési lányaink. Bizonyos, hogy sok kívánnivaló van hátra, de elsősorban a szülők részéről. Rajtuk múlik, hogy lesz-e aratás és gyümölcs a fán a nyolcadik magyar törzs berkeiben. Nemzeti öntudatunk folyamatos ébrentartását csakis a magyar nyelv átadásával, tovább-plántáiásával, ápolásával,, mindennapi használatával biztosíthatjuk. Vegyük tudomásul, hogy különösen itt Kanadában alkotmányosan biztosított alapvető jogunk van anyanyelvűnket használni, szóban és írásiban. Senkit 'hátrányos megkülönböztetés nem érhet azért, mert magát magyarnak vallja, gyermekeivel magyarul beszél, magyar könyvet, vagy újságot olvas. Épp ellenkezőleg, a jelenlegi szövetségi kormány az emberi alapjogokon túlmenőleg, multikuitúrálási programjának keretében, anyagilag is támogatja a nemzeti hagyományok ápolását és átmentését a jövő számára. Félre tehát a; kishitűséggel, a magyar nyelv és származás i gyáva és fölösleges megtagadásával! Éljünk okosan a törvényadta kanadai szabadságjogokkal. Használjuk ki a rendelkenemzetközileg ismert, kiváló néprajzszakos profeszor, Dr. de Rohan Géza, tartott veti.ettképes előadást egy saskatchewani magyar település történelmi, szociális, kulturális és általában néprajzi vonatkozásairól. Á nagy érdeklődés igazolta az előadást követő sok kérdés és hozzászólás, (a magyar település helyét, nevét a szerkesztő mellett az olvasók is szerették volna tudni!) A Bartók Béla Kör a torontói egyetemen létesítendő magyar tanszékre ez alkalommal $48-t gyűjtött, melyet az előadó $100-ra egészített ki honoráriumából. Péch Gyula alelnök, Bartók Béla Kör. W. CHURCHILL (1874-1945) (Folytatás az első oldalról) A jeles filmszínésznek át kellett tehát tanulmányoznia valószínűleg nemqsak a közkézen forgó s általában dicsőítő szándékkal szerkesztett öhurohilléletrajzokat, hanem pl. Ralph G. Martin “Jennie, the life of Lady Randolph Churchill .. .” e. tudós alapossággal és tárgyilagossággal irt műviét is. — E,z a könyv — véleményem szerint — sok mindent megmagyaráz. W. Churchill apjának és anyjának, enyhén kifejezve, viharos múltja tárul Így elénk. — Lord Randolph a szép nem túlságos kedvelője syphilis áldozata lett s ezért nem tudta teljesíteni a nagyravágyó Jennie álmát, hogy Anglia miniszterelnöke legyen. De azéit Írország kormányzója lett 1876-ban. Az álmot azonban majd gyermekük, Winston valóra váltja ... A felesége, a gazdag newyorki bankár szépséges és élwágyó leánya, Jennie, mivel a férj különben is gyakran volt kiküldetésben távol, mindig talált megértő vigasztalókra. Köztük; jelesül a walesi herceg is, de legkitartóbbnak gr. Kinsky Károly András, Bécs követe bizonyult. Ilyen körülmények között nem csoda, ha a kist Winston romantikus születésekor angol körökben a római jogból idézték: “Pater semper incertus”. (Az apa kiléte mindig (bizonytalan.) — Winston romantikus születéséhez tartozik az, bogy a mulatós mamához a gólya éppen egy bál kellős közepén érkezett, mire a szép Jennie az öltözőbe visszavonulva fogadta a gólyától gyermekét . . . Mellőzve most az éppen nem csodagyermek iskolai és pályakezdési nehézségeit, — bár emlékezőtehetséggel áldott volt—, fordítsuk figyelmünket a mi sorsunkat végzetesen befolyásoló politikusra. Mert hovatovább ez a tartósan kamasz, i'me, mégis; politikussá nőtte ki magát. Fontos tudnunk, hogy politikai felfogásában két elem állandósul: a kom munizmus elutasítása és megrögzött német-elleinesség. örök titok marad tehát, hogy az utöbbitól indítva mégis hajlandó volt a kommunista hatalommal szövetkezni. Ez olyan, mint ha valaki az ördögöt az ördöggel akarná kiűzni .. . D,e ez ^ következetlenséget eláruló magatartása 1919 februárjában megfigyelhető, amikor a “Big Five” tanácskozásán megjegyzi, hogy az enten- j te erők visszavonása kh. 50,000 ! főnyi bolseviki-elienes csapatok j fölszámolásával egyenlő, -— j mégis hozzájárul a támogatás megszüntetéséhez! A németekkel kapcsolatos állandó félelme miatt a veisaillesi! “békémül” mellett kitart és 1941 júniusában már olyan beszédet tart, amelyben kijelenti, bogy a brit birodalom teljes eiejével a Szovjetúnió mögött áll nácj Németországgal szemben, bár elutasítja ismételten a kommu- j nizmust . •. Augusztusban a j Newfoundland közelében talá.- . kozva Roosevelttel, sürgeti az i Egyesült Államok háborúba lé- j pését. A megbeszélésen egyéb- | ként ő a hangadó s tulajdon- j kép ő javasolta hatékony nemzetközi szervezetet, olyanfélét, amilyenről a “világbéke” érdé- \ kében azután Roosevelt ábrán- j dozott. (Fontos miü erre Char- j les A. Beard: President Rcose- ! veit and the coming of the War ... 1941. New Haven 1948, Yale Univ.) Az akkor megfogalmazott Atlantic Charter 2. és 3. pontja azért különösen fontos, inert a 2. szerint csak “az érdekelt népek szabadon kifejezett óhajuknak megfelelő határváltoztatásokat” fog elismerni a U.S.A. és a TJjK. — A 3. kifejezi, hogy az imént említett szerződők “tiszteletben tartják minden nép jogát, hogy olyan kormányformát válaszszón, amilyen alatt élni akar"! Ezeket az Atlantic Charterbe foglalt magasztos (!) elgondolásokat a Szovjet háborúba lépése természetesen fölborította. Nem ismerte volna Churchill a szovjet rendszert?! Rooseveltí öl föltételezhető a tudatlanság. .. . Igen, Churchill kardoskodva a balkáni partraszállás mellett, azt hitte, így útját állhat ja a szovjet hódításnak Délkeleteurópában. Katonai szempontból ezt persze keresztülvilhetetlennek látták az olasz hadszíntéren elszenvedett tapasztalatok nyomán. Azután az utánpótlásnak is Földközi-tenger téiségben a tengelyhatalmak légi ereje súlyos; veszteségeket okozhatott volna. Így kerekedett fölül Stalin javaslata, hogy szövetséRoosevelt és Churchill a sztálinisták között (Folytatás az első oldalról.) tóbib, képmutatóbb és véclázitóbb magatartást nehéz lenne elképzelni ... Az emberi jogok, a Civilizáció és a liberalizmus védelmezői igy szolgáltatták ki hóhéraiknak, az orosz-szovjet mészárlóknak, a kezükbe került szerencsétleneket, tudva-tudván, milyen sors vár rájuk: •börtön, kínzások, halál ... Az angolok különösen aljas módon szolgáltatták ki a kozákokat, kiknek tisztjeit cselfogással választották el a legénységtől. Mikor a nép látta, hogy mindennek vége, aszonyok, gyermekek, férfiak összegyűltek a papok körül, az egyházi zászlók alá, s imádkozni kezdtek. Ek- j kor viszont a derék, demokra- j tikus angol katonák f egy vei e- : sen léptek közbe s bajonettek- j kel, puskatussal verték szét az ! imádkozó tömeget. Utána erőszakkal rakták be az 'embereket a vagonokba, hol a kétségbeesett kozákok egymást segítették abban, hogy sorozatos 1 öugyilk osságuk sikerüljön: torok-átvágással, érfelvágással, akasztással .. . Akiknek ez nem sikerült, azokra pedig a GulagszigetcsopoTt kínzásai vártak.. . j Harminc évet kellett várnunk, inig megnyíltak a brit á'lam irattárai, s e minősíthetetlen gaztett napvilágra került. . . Árgus —i Párizs.; 4M A History of Hungary The Last Twenty Years 415 substantially identical. “Czecho-Slovakia’s policy, like that of her Allies, is one of national imperialism,” states Macartney, “which is even more successful than the more violent methods fashionable elsewhere, because its direction and subtlety disguise the pertinacious and implacable nature of its pressure”. Characteristic of Czech administration were centralization and bureaucracy, on the old Austrian pattern, and cancellation of their own promises of Slovak (and Ruthenian) autonomy. The dissatisfaction of the Slovaks, who felt the pinch economically as well, assumed increasing proportions and was openly manifest at the time of Czechoslovakia’s fall. Czechoslovakia, however, only about one-half of whose population was of the ruling Czech race, and, apart even from the Slovaks, with more than five million of its about 14.5 million population composed of minorities, considered itself a national state. So did Yugoslavia, too, but the latter pursued different methods and treated the minorities with open brutality. Especially after the establishment of dictatorial rule, even the elementary rights of meeting and organization were denied. As against this rough but frank treatment and the clever methods of the Czechs, in Rumania force was coupled with hypocrisy and corruption. Their problem, as Julio Maniu put it in a speech soon after the Armistice, was to “Rumanize” Transylvania, that is, to secure for the Rumanian element a position of unquestioned superiority. Here, too, the chief enemy, to be weakened at all costs, was the Hungarian. One of the methods of this procedure was the expulsion of Hungarians, especially of those who were not anxious to swear fealty to the intruders before the final signing of the Treaty. Some 350,000 such refugees from the occupied part of Hungary, mostly of the middle class, including petty officials, lived for a long time under great privation in freight cars, and presented a serious economic problem to a Hungary deprived of its natural resources. In Carpathian Europe, the most active element of national movements was everywhere the middle class. Therefore the new regimes endeavored, first of all, to crush the Hungarian intellectual class, both spiritually and materially, in order to undermine Hungarian culture. In place of the latter, they then attempted to force their foreign culture on the isolated, and with new and artificial foreign settlements to weaken the Hungarian population in order to assimilate the more easily. Among other measures aiming at the destruction of the Hungarian middle class was their evidently tendentious carrying out of the land reform, the termination of employment of Hungarian intellectuals, the complete overhauling of the school system, and in Rumania, where the state religion was Greek Orthodox, the threatening of Catholic and Protestant church property. Rumania created, with great haste, an artificial, young intellectual class, which outdid all its predecessors in intolerance and hatred towards minorities, especially of Hungarians and Jews, and reached almost unparalleled heights. Following the occupation of Transylvania, “a marked decline in gesei inkáüb a nyugati fronton mu Konije 11 ex, nek.cajnadva az Atiantiic-fainak .. . Churchill gondjai következésikáip súlyosbítod rak. Ekk >r támadt az a szerencsétlen és Európára nézve végzetes ötlete, hogy fölkei esse Utalint. A találkozás 1944 októberében létrejött Moszkváiban, — igaz, begy már 44 májusa óta folytak angol-amerikai részről tapogatózások Moszkvánál Délkeietourópa jövőjére vonatkozólag, de az agyafúrt Stalin nem sietett elkötelező válasszal. A valóban csodálatos amerikai segítséggel a szovjet hadsereg benyomult a nyár folyamán Romániába és Bulgáriába. Érthető, hqgy Staikinak nem volt sürgős “befejezett tényeket” megelőznie. Bolsev.sta e, kö.csnek megfelelöleg a “birtokon beiül léthez” igazította elhatározását és nem holmi előzetes megáüapodásokhoz, szerződésekhez, — amiket különben sem tartott volna be. ■Churchill ugyan jó érzékkel fölismerte a veszélyt, de elkaparta nyilván az angol felsőbbrendűség dölyfétöl, .elkövette azt, amit a Történelem egyik legnagyobb balfogásaként fog emlegetni. Triurnphy and Tragedy c. emlékezéseiben maga 'bevallja, hogy milyen osztozkodást ajánlott Stabilnak! Pl. Romániában 90% szovjet, másoké 10% lenne az “érdiek” vagyis a befolyás. Magyarországon és Délszláviában 50—50)% ... (A valóiban különös, hogy ne írjam: szemérmetlen osztozkodás Id. Ok. E. Bohlen: The transformation of American foreigni policy, New Yoik 1969, W. W. Norton & Co. c. meglehetősen árulkodó könyvét. — Megjegyzem, hogy W. Hardy McNeill: American, Britain, & Russia .. . , 1941-46. London 1953, Oxford Pr. szerint az amerikai diplomaták azt jelentették e “titkos/’ megállapodásról Washingtonnak, hogiy a szovjet befolyást “Bulgáriában, Magyarországom és Romániában 75-80%-ban, Délszláviá.ran 50-50%-han rögzítették a “magas szerződők”. — V. ö. Cordell Hull Memoirs-jaiban űrtől: “ . .. Russia would have a 75: 25 or 80:20 predominance ia Bulgaria, Hungary & Rumenia. Influence in Yugoslavia wasi to be split 50:50.”) Cbunchillben — úgy látszik — megint “luieidum intervallum” jelentkezett, mert idézett müvében hozzáfűzi az előbbi jelenet leírásához, hogy “hoszszú csönd után a tollvomásos papir az asztal közepén maradt s végül azt mondtam, hogy nem lenne mégis cinikus, ha úgy látszott, hogy ... milliókról ilyen felületes módon intézkedtünk. Égessük el a papírt. Nem tartsa, meg mondta Stalin.” — Vésztjósló szavak! Tehát a Jaltában szent^s.tet; érdekszféra vallósága 1944. okt. 9.-én Churchill — lehet, vodkagőzös .— agyában fogant. — S mindezt nem teszi jóvá a Fulton-i (Miss. 1946. márc. 5.) min dtenkinek “szabadságot lesi demokráciát, amilyen hamar csak lehet” követelő beszédében a komor valóságot festő Vasfüggöny kifejezés. (W. Bedell 'Smith: My 3 years in Moscow, N. Y. 1949 Lippincott c. könyvében megemlékezik, milyen hevesen vitatta 'Stalin Churchill fiultoni beszzédét!) Azután megint bukfenc! emlékszünk Churchill feltűnően békülékeny beszédére az angol parlamentben 1954. feto. 25.-én az angolszövjet kereskedelmi kapcsolatok érdekében. Majd ugyanez év jún. 28.-án egy sajtóértekez - létén kifejezetten a “békés együttélést” sürgetve, amikor ugyan megint hangsúlyozta a bulajdonkép hagyományos angol felfogást: “... nem vagyok oroszellenes, élesen antikommunista vagyok”, — mondta. Vannak, akik szeretik kiemelni Churchill festő műves .kedését, ami éppen nem, menti mérhetetlen felelősségét milliók sorsával kapcsolatban. Az bizonyos, hogy inkább a politikai rövidlátás elrettentő példája marad minden józan tárgyilagos itéíőképességü emler előtt. A “század nagy embereinek” esete bizonyítja azt a talán nem éppen általánosítható megállapitást, hogy azok, akiknek életükben dicsőség, hírnév, hatalom jutott osztályrészül, halóporukban kiderült róluk, hogy nagy szemfényvesztők, szélhámosok voltak. B-mmmmmmmmmm mm wmt ÖTVEN £VE A MAGYARSÁG SZOLGÁLATÁBAN! ! ALEX. A. KELEN LIMITED J ■ KELEN TRAVEL SERVICE ■ 1467 Mansfield St., Montreal, Que. Telefon: 842-9548. IIIT A 7 Á?a Forduljon bizalommal irodánkhoz. UIAirAja utazások a világ minden részébe. Főképviselet. Naponta küldjük a megbízásokat IRR A' Budapestre. Rokoni támogatás az Income Tax 51 alapból levonható. mm TII7 CVa Változatlanul a legjobb Csehszlovákiába, g IUIlAi Föképviselet. s LEI: k0ldí*| Gyógyszerküldés, hiteles fordítások, nyilatkozatok. Magyarorim szági válóperek. ® A legrégibb magyar iroda, mely fiatalos gyorsasággal intézi * k ügyeit! n m3 s LEGYEN A DAL FÁJDALMAS, MERENGŐ FIAIM CSAK ÉNEKELJETEK . .. Dabas R. dr.
