Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)
1975-03-21 / 12. szám
Ha minket is elfúj a sors zivatarja, Nem lesz az Istennek soha több magyarja VÉGNÉLKÜL! SZTRÁJKOK FOLYNAK ÉS KEZDŐDNÉK KANADÁBAN Folyik a vita a kikötők körüli visszaélések ügyében OTTAWA. - A CTV “Kérdés- Felelet” c. programja keretében, Mr. McGrath konzervatív képviselő kijelentette ttiogy csak nem minden kanadai kikötőben a hamiltoniihoz hasonló visszaélések folynak. A hamiltoni visszaélések ügyében lefolytatott hatósági nyomozás után, heves viták indultak meg az ottawai parlamentben, amelynek központjában John Munro munkaügyi miniszter áll, ki a hét folyamán számol be erről a parlament előtt. Warren Allmand, Solicitor General közlése szerint, az első hivatalos jelentés 1972 szeptem bér 18.-én érkezett hivatalába. Fr. A.: MEGHALT-E AZ ÚR JÉZUS A KÉRÉSZIÉN! Példanélküli fizetésemelés! követelnek a szakszervezetek Hél manitóbai kórház ápolónőinek sztrájk elkerüléssel sikerült béremelést kapni —11 B.C.-i kikötőben 4000 alkalmazol! sztrájkol - Megegyezés várhaló a "kékgallérosok" ügyében Cambodia fővárosának efesle várható WINNIPEG ,Man. — A hétfő reggelire adott határidő előtt sikerült megakadályozni a tartomány hét legnagyobb kórháza ápolónőinek sztrájkját, — példanélküli magas fizetésemeléssel. Az egy évre szóló szerződés szerint, az ápolónők havi $900-$1,075-os fizetést kapnak, «i ezenfelül a diplomás á]>olók $500 a kiegészítők pedig $4*20 pótlékot. A sztrájk továbbá folyik 11 B.C.-i kikötőben ahol 4.000 1akodómunlkás várja követelése i teljesítését, s akadályozza a gabonaszállítási. •— Az úgynevezett “Kék-gallé; rostok” sztrájkja is tart még lap zártakor, bár a szakszervezet és kormány-megbízott javaslata között Csupán 2.5% képezi a vita tárgyát. — Kisebb, bénító sztrájkok folynak továbbá országszerte. A kö vetélések csaknem határnélküliek. KÁDAS IMRE: A kontemplativ és aszkéta szerzetesekről tévedés lenne azt hinni, hogy kizárólag saját lelkűk. üdvösségére gondolva vonulnak el a világtól. Botrányos nemde “fölvilágosultjainknak” hogy akadnak az élvezetek tobzódása korában férfiak és nők, akik szigorú fegyelemben elméi •védő* <MTsanyar,g,ató eletet folytatnak. Teszik ezt, — óh nem! — kizárólag a maguk lelke üdvösségéért. Kevesen tudják, hogy imáik, önmegtagadasuk jelentős része sokszor előttük teljesen “idegen”, tehát ismeretlenek szándékára (intenció) ajánlják fel- az Üdvözítő irgalmáért esedezve. így történt, hogy egy magyar testvérünk nemcsak intenciókérelemmel fordult kolostorunk luoz, hanem fölviláspsitásokat is sürgetett. — Azt írja ekkor, bogy egy magyarnyelvű lapban — többek között — ilyen meglepő állításokat olvasott: 1) az Ur Jézus nem halt meg a kereszten, nem is Miegváltó, hanem Megtartó; 2) Péter (t.i. sz. Péter apostolfejedelem) Pállal ( azelőtt Saul)) szembehelyezkedik, mert utóbbi a mózesi tör vények igáját tehát pl. a körülmetélést szorgalmazta! 3) sz. Péter a pa: thus birodalom Babylionjából levelezett, stb. Sok más kérdést is fölvet magyar testvérem. így még. egyet kiemelek: azt írja: “Úgy látjuk, Jézus kizárta a zsidók .t az üdvözülés lehetőségéből. .. ” Mindjárt ezzel kezdem válaszom, idézve Máté 10:5-6 versét, aj.tol az *t r P-b.tis eüufldve a Tizenkettőt “megparancsolta nekik: A pogányokhoz ne menjetek és a szamaritánusok városaiba fbe ne térjetek. Menjetek inkább Izrael házának elveszett juharhoz.” Búcsúbeszédében pe dig ezt mondta: “Nevében megtérést és bünbocsánatot kell hif detni, Jeruzsálemtől kezdve, minden népnek.” ■ (Lukács 24: 47.) Ami már most az Ur Jézust, mint Megváltót illeti, csak ezt: “. .. ez az éni vérem ..., amelyet sokakért kiontok a bűnök bocsánatára.” (Máté 26:28.) — Tanulságos elolvasnunk Lukács 24:13-35 verseit, amely előadja, hogyan magyarázta üdvözítő szerepét az Ur Jézus. Az idézetek sokszorosítása helyett utalok a leghitelesebb tanuk, az apostolok vallomásaira, azaz az Ur Jézus üdvözítő mivoltá(Folytatás a 4. oldalon.. MAGYAR. ÉVEZREDEK PHNOM IFENH, Cambodia.— Legutolsó jelentések szerint az Egyesült Államok követsége el hagyja Cambodia fővárosát és elégetik az ottani okmányokat s bizalmas levelezést. John Dean követ arra kér te a Catholic Relief Service és a World Vision, valamint a C.A.R S. segítő szerveket, hogy a nélkülözhető személyzetet küldjék Bankokba, vagy Saigonba addig, mig Ford elnök javaslatában a US Kongresszus határoz. Record-költségvetés Saskafchewanban és Manitobában REGINA, iSask. —1 'Saskatche wan tartomány NDP párti kormánya 1975-76. évi költségvetési tervezete szerint $1.1 billió dollárt irányzott elő a tartományi háztartásra. A költségve és szerint a nyugdíjasiok $20.-1 kapnak a rendes nyugdíjon felül. Eltörlik az 5 százalékos for galrni adót stb. Winnipeg. — A manitóbai NDP 'kormány pedig $1,009.257- 300 dollárt irányzott elő az 1975-76. költségvetési évre. Riasztó hírek Erdélyből tAiz; egyik Erdélyben járt magja- -— többek között — a következőket irta “November vége óta meg.nt Erdélyt jártam. De ne irigyelj érte, mert azokat a szűkös vi- j szonyokat, amikben a mieink élnek, bár sohasem láttam vol-! na ... Most pll. cukorért, liszté:* s naponta más be nem éti kezet! élelmicikkekért állnak söre ... Erdélyben sok rémhír térj. ng — azokat nem is adom tovább. Csak egyet említek — talán “kacsa” — azt, hogy 3 magyar várost: Marosvásárhelyt, Temesvárt és 'Nagyváiadot, próba képen teljesen szovjet mintára kommunistának szerveznek át. Hogy ez mit jelent, nem tudom, de már írják össze a lakásokban a magán vagyont, amit eladni, elajándékozni már nem szabad ...” “A uj román ‘kultúitör vény ’és a ‘kisebbségek’..” c közleményünkben (K.M.U. 75 2j7.) már beszámoltunk ar. óh hogy az uj román “kultúrtör vénnyel” minden ingó és ingatlan magán vagyont “állami v - gyónnak” nyilvánítottak. Jellemző, hogy ehhez a Szovjetuniót is mesze túlszárnyaló “kommunizáláshoz” 3, még mindig teljesen magyarje legü várost szemeltek ki “kísérleti nyúlnak”. Az azóta beérkezett ihirek szerint, Nagyváradon már túlvannak az .összeíráson és megkezdték a “kultúrtörvény” gyakorlati megvalósítását; igy j pl. Nagyváradon egy szép na pon lefoglalták az egyházak irattárait — köztük a soha többet nem pótolható keresztelési és házassági anyakönyveket — és könyvtárait teherautókra hányták és ismeretlen helyre szállították (Folytatás a 4. old I n, Dr. Juhász Alapi adományok (Folytatás!) M rs. Mária Kiss $10. — Takács István $2. — Kádas Imre $5. —i Koronghy Gyuláné $10. — Joe Kovács $10. — Mrs. Bar bara Mátyás $5. — Mrs. Anne Bailey $5. — Alek Frank $3. — Garay Miklós $2. — Ivanics 1st ván $20. — N. N. Windsor $5.— Mrs. Caroline Vranik $10. öszszesen $87.00. . (f-olytatás) , Nagyjelentőségű volt a te t véirnépek egyezsége, úgy Szu-1 mér-országában, mint Egyip-! tómban is, mert szomszédságukba a környező sivatag,okról másfajta népek törtek előí-e, akik a magyar műveltséget megtanultva, mind több és több országot szakítottak ki maguknak. A szkítákra visszatérve' még érdekes megemlíteni Herodotos megállapítását róluk: “A vándorló szidták hajdanában nyugat-ázsiai terüléten laktak, ahol a Massageta népekkel háborúskodtak, ami rájuk nézve veszteséggel járt ezért ott hagyták lakóhelyeiket, átkeltek az Araxesen és lementek a kimmerek országába.” (Ez a mai Délország.) A szkíták.ól más tudósok is Írnak, hogy Európába költözésükKr. e. 800 táján volt. Az Altai-hegységben talált emberi koponyák vizsgálata szerint ott európai arcú lakosság élt. A mongol-török tipus ott csak a Kr. e. 5-4. szá- , zadiban jelent meg s keveredett a lakosság. ■Lukácsi Kiistótf történet j Írónk a .szkítákat, hunokat és a | ve.iük élt népeket, csoportokat | illetőleg, ezt mondja: “Összefog- ! laló névvel mindezeket szidták- ! nak és hunok,nak nevezik, e-J gyenként azonban a nemzetsé-1 geket más és más névvel jelö-! lik, mindé gyiket lakóhelye sze-! rinti névvel.” Az említett népeket illetőleg s az egységes nyelvről Rice T. Talbot ezt írja: “Kétségtelenül felmerült kérdés az, hogy a te- ! rület néptörzsei mind ugyanazt I a nyelvet beszélik, sokan u-1 gyanazt a jelenlegi török dialektust, am A az ázsiai török ; népek beszélnek. Az a nyelv, a- , mit a nomádok használnak egy- j szerűen iráni nyelv.” Fajra és j nyelvre nézve a szkiták tölbb- ! sége árja volt. j A szemita népek eredetéről azok hagyományai szerint, az a felfogás, hogy “kelet felől jőve” értek él Mezopotámiába. Földrajzi kiindulópontjukat most Nagy Ázsia belsejében képzelik el. mint a turkotoét általában. Így tehát világos, hogy ! a szemiták nem arabok, me t Közép Ázsiából Turkesztánból jöttek nyugat felé. (C. Kephar.t). Róluk megállapítja W. F. ALhriaht. Iioev: “az aesizirnk a PETŐFI SÁNDOR: MIT CSINÁLSZ, MIT VARROGATSZ OTT! Mit csinálsz, mit varrogatsz ett A ruhámat foltozgatod? Rongyosan is jó az nekem Varrj inkább egy zászlót, feleségem! Sejtek, sejtek én valamit, A jó Isten tudja, hogy mit, De elég, hogy szól sejtésem. . Varrd meg azt a zászlót feleségem! Nem maradhat igy sokáig, Mi hogyan lesz, majd elválik, Elválik a csatatéren .. . Varrd meg azt a zászl t, feleségem! Drága áru a szabadság, Nem ingyen, de pénzen adják,. Drága pénzen, piros véren . . . Varrd meg azt a zászlót, feleségem! Ha ilyen szép kéz varrja meg A győzelem belé szeret, S mindig ott lesz közelében. . . Varrd meg azt a zászlót, feleségem! (Pest.) szűrnél októl vették át a civilizáció minden alkotását, a fegyverkezést, az iparukat, irás rendszerüket, tudományt és eszméiket.” Mozaikszerben térjünk át Egyiptomba, ahol a feltárások és a pú amisok királysírjaiban talált mumnák köziül a fiatalon, 18 éves korában, elhalt TUTANK-A-MEN magyar királyét csodálta meg a világ érdeklődő népe. Nevének helyes kiejtése: Tudóuk-A-mén. Királyi icdm ez amelyben benne van az ő kiválósága, hogy Tudó és hozzá az ókor szokása szerint, az erőt kifejező Mén szó, együtt Tudónk-a-mén. Tudónk-a-ménről eleinte azt hitték, hogy nő, csak amikor a feliratok, képes rajzok szövegét megfejtették, derült ki a valóság. Népszerűségét mutatja, hogy sirkamrájájba rengeteg aranyat, drágaságot hordtak, annyit, ami csodálattal- határos bőkezűség. Bebalzsamozott testének belső részeit miniatűr koporsókban helyezték s azokra a király képét vésték fel, díszes ruháját és fejdiszét ábrázolva. Királyi méltóságát jelezték ezzek. Ugyanakkor a fejdisz, ábrázolást is jelent -— ahogy előbb már említést tettünk ar. ó. — aminek jelentése a szabályszerű olvasással: Magyar Nemzet Ura. A rejtélyes hieroglifák a tudósok képzeletét nem hagyták nyugodni és a 20-as évek u an megindult azoknak tanulmányozása s több mint 30 év telt el, amíg rájöttek az egyiptomi szövegek olvasásának nyitjára. E cikk keretében leli eteden felsorolni az ezrekre menő képirásos magyar szövegeket s azoknak lefordított értelmét. A már említett magyar tudósok munkái részletes feldolgozásban tárják elénk a leolvasások módját, módszereit és gyakorlatát. Történelmi könyveinkben tanultunk a keltákról is-, ókori népek voltak akkor, amikor Európában más lakosság csak gyéren telepedett, leginkább a Földközi-tenger melléki tájakon. Az ókori kelta nép nagy területen foglalt szállást a (Folytatás a 8. oldalon) Kádár riadói fuj a lazulás és a lázilás ellen (iSZMT) — “A közelmúltban országos parancsnoki értekezletet tartottak a belügyminisztériumban, közli a zárt példányszámban megjelenő, Partédét, melyen. Kádár János is felszólalt”. Beismerte, hogy az “utóbbi években volt egy-két politikai perünk, volt problémánk, az ifjúság bizonyos rétegeiben, köreiben”, melyeket azért “kibírunk”. A baj azokkal van, akik hajlamosak “lazulni és lazítani”. Nehéz: időkben, tűzvészkor, áradáskor az emberek összetartanak; ha jól meg a dolguk, széthúznak. Az ellenséges behatolás mellett, melyre a megnövekedett turistaforgalom és a kiszélesedő gazdasági, kutúrális és egyéb nemzetközi érint ke zés lehetőséget szolgáltat, az adódott belső problémákra a belügyi szerveknek “tudatosak ban kell reagálniuk”. Nagy g,ond az állami, a. válla lati és az egyéni érdekek “szaporodó öísszeütközése”. A vá.Ialalati érdek rendszerint összeütközésbe kerül az államérdekkel, az egyéni érdek a vállalati érdekkel. Sajátos fogalmazásába: Kádár ezt úgy fejezte- iá hogy “tapasztalható egoizmus, mértéktelen szerzési vágy, nem járó prémiumok és illetéktelen részetedések hajszolása: a nagyobb bűncselekmények sem ritkák”. Határozottan kell eljárni, tanácsolta az orsizágos belügyi parancsnokoknak, mert a kételyt, hogy “jó irányiban haladunk-e, az ellenség tudatosan szítja ..népünk tudatát megzavarja”. Sajnálatos jelenség, ihoigy a parancsnoki állományon belül is “bár kevesen, de vannak, akik helytelen magatartást tanúsítanak, rossz gyakorlatot folytatnak; előfor dúl helyenként és esetenként politikai bizonytalanság is”. Hát már államvédelmi szervekben és biztonsági erőkben sem hízhatnak? A "Zöld könyv" a bevándorlással kapcsolatos vita alapja (Spec, to Canadian Scene from the Dept, of Manpower and Immigration. A bevándorlási és munkaerő gazdálkodási miniszter 1975 februuár 3.-án terjesztette a parlament elé az úgynevezett Zöld könyvet. Ezzel kormányunk új lépést tett a mostaninál modernebb bevándorlási és népesedési politika felé. Amint Mr. András mosdotta: a Zöld könyvbe foglalt javc.sla toknak az a célja, hogy a kana diáik minél szélesebb rétegét bevonja a vitáiba. “lA Zöld könyv tulajdonkippen nem tartalmaz javaslatokat és mindenek előtt vita indítás a célja. Olyan megbeszélés, vita sorozat elindítása, melynek révén világosan, kiderül majd. hogy a kanadaiak milyen be vándoilási politikával próbálják a jelenlegi és a jövő társadalmat meghatározni. “A Zöld könyv mindezek e lőtt megmagyarázza, hogy -milyen jelenle: i bevándorlási pol -MEGJELENT 1975 ÉVI KÉPES NAPTÁRUNK A lapzártáig beérkezel! rendeléseket kiEiildtük. Ára; $2 — tikánk és különböző altern: t :vákat tartalmaz. A teendők ugyanis lényegében attól függnek, amint azt egy esztendővé 1 ezelőtt már részletesen kifejtet tem, hogy miképpen határozzuk meg-a belföldi követe mé nyék és nemzetközi fejemények számításba Vételével — hosszúlejáratú nemzeti célj.inkát. (Folytatás a 4. oldalon) ELŐFIZETŐINKHEZ! Vl.vel a Postaigazgatós g Ing utóboi rer delete alapján csa: azon egyének újságja részesü. száliitási kedvezményben, akiknek előfizetése rendezve van, - felkérjük előfizetőinket, vessenek egy pillantás: lejárati dá túrunkra, s ha hátralékba vannak, lendezzék előfizetésüké. Nekünk címlistát ke I küldeni a postának, s ha elofizetésü« le járata meghaladta a 3 hónapot, a posta megvonja a kedv zményes szállítást. így nem tehetünk má t, azoknak lapj t kény telenek löszünk leállítani. . Ké.-jük tehát, nézze me j I - járati dátumát, s ha szereti lipurkat. a lejárat előtt küldje be el fizetését! •i Kiadóhivatal.
