Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)

1975-03-14 / 11. szám

SORSUNK

(Folytatás)

HaUom, hogy 'Romániában még miagyölbh a magyarok elnyomása és ott még a Iheljyzetet nagy anyagi szegénység is tetézi. Jugoszláviáiban talán, e téren jobbi egy kissé, a (helyzet. Sajnos az ottani helyzethez nem tudtok pontosabban hozzászólni, miivel az utóbbi éveidben a mi sajtónk nem, foglalkozik az ottani nemzetiségi problematikával és a román és jugoszláv ■ sajtóhoz nem tudók hozzájutni, i Kárpátalján is Jaknak magya | rok. Ottani magyaiióktól tudom, | hogy hasonló presszióval küz- | denek mint mi és állandóan , csökken a már meglevő magyar iskolák száma, mivel mindig! kevesebb gyerek jelentkezik ezefebe az iskolákba. Ilyen vinyok között a kárpátaljai magyarság. egy-,két évtizeden, be- | lül félsz ivódik a szláv-ukrán tengeribe. I

Mit lehet ilyen körülmények j között tennünk annak érdekéiben, hogy megmentsük pusztartóiban, levő nemzetünket és I hogy végeredményben ne ol- j vadjunk menthetetlenül a kör-1 nyező szláv tengerbe?

A legfontosabb tennivaló az, hogy minden magyar öisisz,efogjon, Mindegyikünknek az kell, hogy lebegjen a szemünk előtt, hogy csakis a komoly összefogás menthet meg bennünket, mint nemzetet a jövő számára. Fogjunk tehát össze a boldogabb jövő reményében mindannyian politikai, vallási, társa- I dalmi és világnézeti fcülömblség- j re való tekintet nélkül. Egyesit.- j sen anindannyiunkat Petőfi és ■ Kazinczi nyelve bárhol is le- j gyünk e nagyviliágban. Ápoljuk , anyanyelvűnk tisztaságát és j nemzeti kultúránkat. Ne acsar- , kodjunk egymásra, hogy egyi- ! kiinllí alvégi, a másik pedig] fel- | végi, vagy azért, hogy egyikünk nemesi a másikunk pedig job- j bágy származású, az egyikünk J katolikus a másikunk pedig “vastagnyakú” kálvinista mó- t dóin imádja az. Urat. A világnézet és a pártosság is legyen mindenki magánügye, de mindezek felett legyünJfc imindanynyian magyarok, olyan teistvé- , rek, akik valóiban szeretik egy mást éa 'megalapozzák a nem - j zet és a haza jobb és szebb jövéjét.

Fontos, hogy aíkárhova is so- ; dort: (bennünket a sors zivatar-! ja, mindenütt teljes mértékűé i j éljünk emberi és állampolgári: jogainkkal. Véssük alaposan ' tudatunkba, hogy soha és sehol sem vagyunk, alacsonyabbra)- j düek másoknál'. iGyeimekeinket, ha csak egy mód is van i á j járassuk magyar iskolákba. Ezt ! megköveteli tőlünk a magyar i lelkűiét ifenlntartását ifjúságiunk ban. Ahol ez nem lehetséges, | tegyünk meg otthon mindent azért, hogy a gyerekeik megtanulják) anyanyelvűnket, nemzeti történelmünket, földrajzunkat és, igy kifejlődhessen bennük egy egészséges nemzeti büszkeség. Neveljük ifjúságunkat erkölcsösen és használuk fel, e célra a magyar egyházak és cserkészszövetség nevelői segítségét. A t|ötr kién elem bebizonyította, hogy a vallás; nemesítő és nevelő hatását nem he - lyettesiitheti semmi még modern napjainkban sem.

Építsünk ki erős erkölcsi alapiolkion nyugvó magyar családokat. Lehetőleg, ne alapítsunk kevert nemzetiségű családokat, mert az ilyenekben a nemzeti szelem fenntartása .nagyon bizonytalan lábtikon áll. Példás élettel, a tiszta anyanyelv használatával, értékes otthoni magyar könyvtárral elsőegithetjük az egészségesen öntudatos magyar ifjúság felnevelést bárhol a nagyvilágban. A családnak kell lenni annak a fórumnak, amelyen biztosan fel lelhet építeni az egész nép és nemzet jövőjét. így sikerülne felépíteni azt az áhított magyar társadalmat, amelyben már nem lesz nek tipikusak a válások, a gyermeiktelenség, vagy az egyfcézés, az öngyilkosságok. Az erkölcsösebb családokban bizonyára több lenne a gyerek és ezekre nem tekintenénk, mint teherre. Ezzel is hozzájáiiulhatnánik a magyarság életerejének növeléséhez. Ne nézzük csak saját 'kényelmünket, de gondoljunk a nemzet jövőjére is! Termesze- j lesen, hogy az, erkölcsösebb családok és társadalom kiépitésében szóhoz kellene juttatni azokat a tényezőket, amelyek e folyamatot előmozdítják. Ilyen tényezőik elsősorban a vallási és a nagyon tökéletes iskolarendszer. Fontos, '.hogy az ifjúság elé isiok szép példaképet állítsunk saját életünkkel Vehetünk a magyar történelemből is egy néhány szép példaképet, mint például szt. Imre, szt. Margit, vagy a szabadságharcosok emlékét, mint Rákócziét, Dobó Istvánét, Petőfiét, stb.

Nem szabad ifjúságunkat más nemzetek gyűlöletére nevelni, de ugyanakkor vezessük őket rá arra is, hogy nem kell semmi téren szégyenkezniük magyarságuk miatt. Legjobb lenne számunkra, ha minden néptől el tudnánk tanulni azt, ami © népeknél tipikusain jó, mint például a zsidóktól az öszszetartást és az egymás megsegátését, a németektől a pontosságot és nemzeti öntudatot, a iszlávoktól a kitartó munkát és vitalitásukat az erős: és. Sokgyermekes családok kialakítása terén, a japánoktól és a kimaiaktól szerénységüket és hangyaszorgalmukat, amely minden téren csodákat müvei. Ezzel szemben vetkőzzük le hibáinkat, mint például a széthúzás, a szalmalángtelkesied'és és a korai elcsüggeüés, ha a dolgok nem mennek azonnal úgy, ahogyan szeretnénk. Ha ezt valóra tudnánk váltani, nem kéne kongatni a vészharangokat nemzeti sorsunk felett. Ébredjünk végre és fogjunk komolyan össze a jó ügyéit, amelynek sikere életet, bukása pedig halált jelent a magyar nemzetnek.

Igaz, hogy a magyarság egyésvezreden át a Nyugat védőpajzsának a szerepét játszotta, de a történelem megtanított arra is, hogy tőle nem igen várhatunk segítséget, amikor minkét fenyeget a pusztulás. Csupán a saját erőnkre szálmithatunk, amely csak úgy lelhet számottevő, ha .mindannyian ö'Siszefiogpnjkü

Végzetül ahhoz, hogy valódi embéni és egyúttal magyar arculata legyen lényünknek, fontos, 'hogy gondolkodjunk.

“Cogito, ergo sum:!”, mondja Descartes. Milyen igaza is van! Ha nem gondolkodnánk, csak ösztönyllények lennénk és mint ilyenek nem törnénk a fejünket a lét csodálatossága és titokzatossága felett. Gondolkodás nélkül élhetném a magam kis szürke életét, de egyúttal nem érzékelném a lét magasztosságát. Jo'bibi volna igy? Nehéz erre felelni. -Cogito, és ez tény és tényként kell elfogad nőm. E tény nem engedi meg, hogy simán és zökkenésmentesen száguldljak életűtamo. Az életben rengeteg kérdés; merül fel előttünk, amelyekre sokszor nagyon nehéz megtalálni a számunkiia. .megnyugtató és egyértelműén elfogadható választ. A rengeteg kii's é(s naigy “(Miért?” az életünket állandóan bonyolítja. Le szeretnénk őket magunkról rázni, de sajnos ez nem megy, mivel gondolkodni éppen úgy kell., mint enni, inni és lélegizenii. Talán jó lenne szomorú nemzetiségi jelenünk felett nem gondolkodni és akikor nem fájna e gondolatoktól fejünk. Jobb azonban, ha a go’,

dolkodás számunkra paranccsá válik, az élet esi lét parancsává és ezi alól nem szabad felmentést kapnunk nemzeti jövőnk érdekében.

Mivel gondolkodom, sokszor azt gondolom, hogy a legjobb lenne nem gondolkodni. Sajnos ez nem megy. De jó is lenne mindent úgy venni, ahogy van, mint az,t sokain teszik. Legjobb lenne talán úgy tenni, mint sokan körülöttem, akik helyett a főnök, munkaadó, egylet, kormány a divat és a közvélemény gondolkodik és akkor is fehérnek látják a feketét, ha az hófehérség helyett a korom feketeségében izzik csak azért, mert ilyennek mondja a divat, a közvélemény, 'vagyis a ‘“világ”. Az ilyen jelenségekkel manapság világszerte találkozhatunk. Csak a gondölkodásuélfcüliség vezetheti az. emberiséget a világtörténelem egyik kataklizmájától a másikig. A nem gondolkodó ember robottá aijasitja magát. !Ez sokszor nagyon kényelmes módja annak, hogy kivonjuk magunkat a felelősség alól, amelyet tetteinkért vállalnunk kell. Egy valóban gondolkodó ember nem venne fegyvert a kezébe, hogjy azzal ártatlanokat gyilkoljon és nem változna a “hős” gyilkossá egyi-k hatalom kezeiben sem akár a haláltáborökban, a frontokon, vagy a börtönlökben, kapná is az öldöklő parancsot. Hogyan is lehet annyi “Homo sapiens”, aki azzal ikérdedik, hogy sohasem gondolkodik? Szerintem is kényelmesebb a gondolkodásnélküli ösztöttlét, amikor a magát a teremtés koronájának nevező ember csupán ösztöneinek él, eszik., ha éhes, iszik, ha szomjas és ordít, ha fáj valamije. Remeg és vacog, ha fé! valamitől, fut, ha üldözik, sza(Folytatás a 6. oldalon.)

MEGHÍVÓ!

A Saslkatooni Magyar Egyesület, március 15.-én, szombat este, 7 órai kezdettel, a Sándorok és Józsefek tiszteletére vacsorát és táncmulatságot ren dlez a 3i2;2 Ave. F.'S. alatti (Magyar Ház helyiségeiben.

A talpald valót “Tango” Budapest zenekara szolgáltatja. Frissítőkről a Rendezőség gondoskodik. Éne az alkalomra szeretettel hívjuk és várjuk a kedves vendégeinket.

Belépődíj $5.00 szeniélyenkhit, gyermekeknek $2.50.

Mindenkit szeretettel vár a Rendezőség,. (Tel: 382-3780) Táhn Sándorné. titkár.

bányai László:

Winnipeg, Man. 1975. máiic. 14.

A szovjet hatalom módszerei és visszaéléséi

Magyarországi magyar ÜGYVÉD

DR. RACSMÁNY BÉLA

a budapesti ügyvédi Kamara volt tagja. Ma itgb.i gyakorló ügyvéd, köz egyzö. u! cime:

203-501 Main St.. Winnipeg, Man. R3C 1A7 — Telefon: 947-1513.

i

j Az első világíbálború idején a kommunisták megszerezték :t hatalmat Oroszországiban és létrejött a világ, első feoimmu- uista diktatúrája.

Az már közismert, hogy az 1 ígért jólét és: bőség helyett) sa- | nyarú napok következtek egész Oroszországban^ A tömegek a szovjet állam megteremtése óta elégedetlenek. Mi az oka annak, hogy a rendszer ilyen Sokáig fennmaradt?

i Egyik ok a nemzetközi helyzetiben keresendő. Szűklátókörű politikusok ,és a szovjet rendszerrel szimpatizáló alvilági figurák elindítottak egy olyan politikai irányt, mely az egész szabad világot veszélyezteti. A Szovjeunió történetét' mindenki ismeri. Köztudott tény, (hogy egész társadalmi rétegeket gyilkoltak halomra. Intennálótábor,okban, munkatáborokban, bőr ílönökben százezrek sinylőlnek ma is. A tenor és a megfélemlítés állandó. Egy ilyen hatalom : birtokosai csak .olyan együttműködésben vehetnek neszt,' a hatalmukat növeli és részükre anyagilag is előnyös. Enyhén szólva korlátoltak, vagy rosszinduliatúak azok, a politikusok, akik az;t akarják elhitetni, hogy a “détente” az együttműködés j politikája, a demokratizálódás | felé viszi a szlovjet társadalmat. Nem a szovjet társadalom de- | mokratizálódfik, hanem a sza-1 bad országokban a gengszter elemeknek van lehetősége a gyülekezésre és szovjet irányítással! a demokraták leplezett módszerekkel való eipusztitásá j ra s a szabad társadalmak gaz- I dasági és kulturális bomlasztá- 1 sáito.

i A kommunista diktatúrák társadalmait megdöbbentette az a tény, hogy a nyugati álltt- i lamok együttműködnek a klom| munistákkal. A “détente”, meg| hirdetése és a két úgynevezett szupenhatalóm együ temű ködöse miatt a kommunisták lielyzet.e megerősödött és reménytelennek látszott bármit is tenni a demokratikus átalakítás érdekében.

A másik ok az, bogy a szoví jet diktatúra, módszerei .rendkívül fejlettek. A hatalom megszerzése nagy vérengzésekkel járt és a hatalom fenntartásának alapja töfbib, mint fél évszázada a terror, a .megfélemlítés. A szovjet vezetőréteg számára a hatalom elvesztése félelmetes, ezért rendkívül erős politikai rendőrséget hoztak Hétre, melynek feladata a társadalom IkHméletlen elnyomása.

A különféle állami szervek csak 'bábok. A tényleges hatalom a politikai rendőrség és a

pánt kezében van. Minden területi (járási, megyei, városi, stb.), .párttitkár .melié van a terület politikai rendőrségének vezetője beosztva. Ezek döntik el kiket kelíl a IküHöuböző állami beosztásokba kinevezni, kiket fog a llafcosság a helyi és országos tanácsokba, beválasztani képviselőnek,

A szavazás igen egyszerű. Egy listás! szavazás van. A jelöltek nevei rávannak nyomtatva a szavazólapokra. (Rögtön a ínyomdáblan belehetne helyezni a szaivazó urnákba.) A választási helyiségbe érkező szavazó megkapja a szavazólapot és egy fooiritékot. A iszlccialsta jó imodorhoz tartozik, hogy a szavazó nem megy he a fűiké-' be„ hanem a bizottság előtt azonnal a borítékba helyezi a szavazólapot, leragasztja és bedobja az .urnába. Rendszerint ] nem is ismeri azokat, akiknek ! neve a szavazólapon szerepel. ' Az eredmény előre gyantáit. Ál- í tálában a jelöltek a szavazatok 99%-át 'kapják) meg. (Minden meglepetés kivan zárva.

A pártszervezetekben a vezetőség választásánál a magasabb j pártszervezet képviselője min-! dig jelen van és az javasolja a jelölteket.

Végeredményben a haitialom birtokosai a magasabb pártiunk cionáriusok és a politikai rendőrség. Az utóbbi időben, úgy- \ látszik, hogy a hatalom jelen- ; tős mértékben a politikai rend- i őrség Jávára tolódik el.

Nyugati Szemmel nézve a1 szovjet álIampoügáro|ki rendki- ! vül alacsony életszinvonalon él- ! nek. Az anyagi nélkülözéseknél | is rosszabb a lelki terror, a í kommunisltia hatalomtól való állandó félelem. (Akik 1949-től Magyarországon éltek jól emlékeznek arra, hogy amikor az étetszivonal állandóan csőkké t j igen alacsony szintre, az óvodá- j sióiktól, a nyugdíjasokig, az ál- j landóan szervezett gyűléseken mindig a növekvő életszinvonalról beszéltek. Magában mindenki tudta, htoigy ez nem igaz, hazugság, de kimondani nem merte senki. Az újságok is tele 'voltok a sohanemllátott jólétról írott cikkekkel. 1953-ban, aztán váratlanul hivatalosan 'beismerték, hogy a gazdasági helyzet rossz, az életszínvonal nagymértékben csökkent. A hivatalos beismerés után a sajtó, a rádió, a gyűlések szónokai és a hozzászólók egycsapásra a gazdasági hibáikról, a jóié. csők kenéséről nyilatkoztak.)

Az emberi gondolkodás féluevezethetőséíge érdekében, a társadalmat elszigetelik az információktól'. Zavarják a leül földi rádióadásokat. Nem enge

délyezik a külföldi újságok szabad árusítását. Állampolgáraiknak nem engedélyezik a külföldi utazásit 'és megakadályozzák külföldi turisták beutazását, vagy előírják a külföldi turisták imoqgálsát.

Ugyanakkor a szovjet rádió, sajtó, politikai kiadványok és a gyűlések szónokai megadják miről, hogyan kell vélekedni. Ezzel az emberiek logikai képességet intelligenciáját visszafej- ■ lesztik, elfelejtenek önállóan gondolkodni és hozzászoknak áhhoz, hogy a hatalom által megadott szövegeket papagálv j módjára ismételjék. A szülők a nevelők nem mernek a rend- j szer hibáiról és hazugságairól beszélni és az új generációik azt az ismeretanyagot tudják,, melyet hivatalosan tanítanak. Ennek elleniére az ifjúság ösztönösen irtózik a szovjet gi általában a kommunista rendszerektől. Bármilyen demokratikus megmozdulás van, az ifjúság abban azonnal résztvesz.

A tömegeik. befolyásolása, a propaganda mellett a szovjet diktatúra főeszköze, a hatalom számára veszélyes egyénekostoportok megsemmisítése nyílt vagy tikos módszerekkel.

Meg kell jegyezni, hogy nem

csak a nyílt kiállást, tekintik veszélyesnek. Elegendő az is, ha azt látják, hogy propagandájukkal nem tudnak hatni valakire. Ezt különlegesen képzett szakértők vizsgáll ják.

A nemkívánatos személyek elintézésének nyiiltt eszköze a letartóztatás és megkimzás, a börtön, a munkatábor a száműzés, kivégzés. Ide storolható az elmebeteggé nyilvánítás, melynek módszere az, hogy azi elintézendő személy kiönül, lejárató cirkuszt rendeznek és sugárzásokkal', vegyi, anyagokkal rendellenes idegműködést, funkciózavarokat Méznek elő, melyeket az általuk nevelt szakértők az illető betegsége tüneteinek nyilvánítanak.

A nyílt módszerek mellett minden más 'burkolt, rejtett lehetőséget kihasználnak. Háború, fogság, járvány esetén mindig pusztítják azokat, akiket nemkívánatosnak tartanak. Tit kos módszerekkel súlyos egészségi károsodásokat idéznek elő, melyeket hülyékből nevelt., vagy a ige nszterbandárj u kh o z tartozó tudományos sízafettekintélyekkel magyarázhatnák. Üzemi és közúti baleseteket szerveznek.

(Folytatjuk)

INTÉZZEN MINDENT EGY HELYEN

KÖZPONTI UTAZÁSI SZOLGÁLAT

KEDVEZMÉNYES UTAZÁSOK

TORONTO - BECS - TORONTO

és EURÓPA összes országaiba

valamint

BUDAPEST - TORONTO - BUDAPEST

^ Hozassa ki hozzátartozóját látogatóba kedvezményes árén Repülő- és hajójegyek részletre is ^ Útlevelek, vizumok, hotelfoglalás, autóbérlés,

garancialevelek

IRKA - TUZEX - (OMTURIST

Pénzkiild&rr.ények és vámmentes csomagok

PÉNZ- ÉS GYÓGYSZERKÜLDÉS a világ minden tájára KÖZJEGYZŐSÉG: fordítások, végrendeletek, hitelesítések, stb.

IKKA, TUZEX. COMTURIST, IBUSZ és CEDOK FŐKÉPVISELŐJE.

LEGNAGYOBB HIVATALOS MAGYAR UTAZÁSI IRODA

INTERNATIONAL

AGENCY TRAVEL SERVICE DIVISION OF INTRAGSERV LTD. b19 Bloor St. W., Toronto M5S 1Y4., Ontario Telefon: 537-3131.

Az 1956-os szabi dságh re I g megrázóbb le rósz. Szép. fin m szerelmi történettel. R ndfl v meg bármelyik magy r könyvkereskedésben, va y újsága u sitónál, vagy körvet! n a KM J Kereskedelmi Oz: lyáná', 2 .

Winnip g. Man

400 A History of Hungary

Lansing and a Lloyd George, generally agreed to and accepted the solutions as vouched for by these experts. These must have relied on the promises of their friends that they were preparing an era of dcmocracv and liberty in Carpathian Europe. Consequently they were for as great a power to he allotted to the “oppressed" as possible, since they would certainly be absolutely fair and would take good care of other peoples under their domination. It was also presumed that for the sake of the great and general interest one had to ovcrlook certain obvious injustices, such as the placing of millions of “feudal” Hungarians under foreign and hostile rule. Ct course the three neighbours of Hungary were out to bi.iid up their ow n exclusive national regimes, but were smart enough to present their aims in such a form, and equipped with suen arguments and promises, to the Allied Powers that the latter saw in them the victory and the very incarnation of their own ideals.

I hc three neighbours, even if there wrcre conflicting interests between them (Rumania and Yugoslavia could not agree for a long time about the distribution of the spoils), always found a common platform against Hungary and employed more or less similar methods. One of these implements was the presenting of “resolutions” ol different meetings as the sincere and unequivocal expression of the wash of the whole population of the territory m question. A good example of this was the already mentioned, controversial Pittsburgh Convention, then the decisions of the meeting at Turciansky Sväty Martin (end of October, 1918), held without the

THE LAST TWENTY YEARS

(* 9*9-194°).

The era of the Treaty of Trianon, following the World War, was, perhaps, the most critical in all Hungarian history. There were endless arguments about the new order which was radically to transform political as well as economic conditions in Carpathian Europe. Those w'ho had desired and prepared for this hotly defended, until the end, the new solution which was, with human pride and naiteeté, thought to be eternal, though it dissected historic units. The reasoning of the Hungarians, on the other hand, often became subjective, because of their bitter feelings, though they protested against an unjust situation and wrere thus in a favorable moral position.

An era may be viewed in its completeness when its achievements and errors have already branched out. Major consequences of the settlement which followed the World War arc by now easily recognizable. Many

397

3

XIII