Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)

1975-02-28 / 9. szám

íuHSUNK (Folytatás!) i A magyarság jelenlegi hely­zetére jellemizö a következő a­­öat is. Míg 1921-tben nyolc fel­vidéki városban (Érsekújvár, Kassa, Komárom, Léva, Losonc j Pozsony, Rimaszombat és Rozs | nyó) ismerték el a magyar | nyelv ihivatalos jogait, jelenleg ilyen jogok hivatalosain sehol sem léteznek. A hivatalos szer­vek ezt azzal magyarázzák, hogy az 50 éves megszállás a­­latt vont már, a magyaroknak elég idejük megtanulni az állam nyelvet! Az általánossan han­goztatott jelszó ez: “Szlovákiá­ban csak szlovákul!” Nagy ne­hézségekbe ütközik a magyar iskolákban érettségizők elhe­lyezése a főiskolákon. A szlo­vák és cseh iskolákon e magyar iskolások igen ritkán kapnak helyet. Van ugyan a csehszlo­vák és a magyar kormány kö­zött egy egyezmény, amely .sze­rint egy njéhány idevaló gyere­ket felvesznek a magyarorszá­gi főiskoláikra, de ez a kisebb­ségi magyar értelmiség után- * pótlását egyáltalán nem tudja biztosítani. Például ez. évben 26 diák jelentkezett a magyar fő- j iskolákra tőlünk, Szlovákiából, j és csupán kettőt vettek fel!! Nem csoda tehát, hogy egyre | töb|b! magyar szülő adja gyér-1 mekét szlovák iskolába, hogy későbben jobban tudjanak a J fiatalok érvényesülni. A min­den területen megnyilvánuló i nemzetiségi elnyomás miatt i- j gén sokan nyaltán megtagadják nemzetiségüket s így janicsá- j rákká válva, saját nemzetük * 1 * legnagyobb ellenségeivé vedle-1 nek. A Ihedy^fc itt olyan, hogy j egyre keveseoo a magyar dip­lomás és igy természetesen a magyar vidékekre is szlovák és cseh vezetőgárda kerül, mérnö­kök, ügyvédek, orvosok képé­ben. A magyarnak már lassan csak a legnehezebb fizikai mun ka jut. Az első csehszlovák köztársaságban voltak magyai jellegű városaink, amelyekben volt pezsgő magyar szellemi é­­let is. Jelenleg a nagyobb vá­rosokban elenyésző kisebbség­ben vagyunk, ahol kultúránk csak vegetál. A magyarok ’ki­szorultak teljesen a falvakra és egy néhány mezővárosba s ez kultúránk rovására történik. Az ötvenes évektől kezdve, megkezdték működésűket a ma gyár iskolák és Kaptak egy né­­hány -helybeli magyar újságot is, meiyek az iskolákkal együtt nagy szdlgalelküségről tettek tanúbizonyságot és nem véd­hetik valódi nemzeti érdekein­ket. Az utóbai időben még a magyar történelemben nagy szerepet játszó városneveket is szlovákul Írják, mint példán' Pozsony és Kassa nevét! Tei­­mészetesen, -hogy az ilyen vi­szonyok között nemzetiségi kul túránk csupán, vegetál és uem csoda, hogy az utóUbi élvtize- j dekiben nálunk nagyabb ma- ] gyár szellemi alkotás nem szü- j letett. Az 1968-as é,v a nemze- j tiiségek életében is nagy felien- j dülést hozött magával és a CSOEM ADOK (csehszlovákiai magyai- dolgozók kultúr égyesü­­lete) veeztés éveli aktívabban a­­kartuuik ná'szt venni az ország ügyeinek intézésében és a jo- j gok mindennemű élvezetében. Többek között felemeltük | szavunkat a magyar iskolák tö­­kéletesi-téséért, egy saját egye­temért, vagy a meglevő egye­temeken -magyar tagozat mega iak-tását kértük. Sajnos ez mind csak jámbor ójhaj volt és nem kap tűin k még csak magyar ta­nonciskolákat sem. Kértünk továbbá magyar járásokat, b.­­zonyos autonónüát és azt, hogy a magyarlakta vidéken él le­gyen ismerve a magyar nyelv hivatalos nyelvnek, valamint a kisebbség aránya..aR megfek­­lő miniszteri székeket a föderá­ciós szlovák minisztériumiban. Magyar sajtót követeltünk, a melyük igazán' megjvédené nem­zeti érdekeinket. -Sajnos, a 68-as “tavasz.” hamar elmúlt és mi ebben az időben Ígéretekü l j kívül csak egy tárcanélküli mi­niszteri helyet (Dobos László) és az úgynevezett Nemzetségi* 1 Titkárság vezetését kaptak meg (Tolvaj Bertalan). E két politikai kiétpviselőnk azonban igen hamar menesiztve lett po­zíciójából, mivel feladatukat komolyan vették és érdekeilak­ért őszintén szólaltak fel min- i den fóiuimon. Ebből a történelmi időiből i­­dézem az egyik tipikus cikket, amely híven tükrözi fáradozá­sainkat, amelyek, sajnos, ké­sőbb teljesein feleslegesnek bi­zonyultak. íme a icikk: “Lesz-e magyar iskola Tisza­­csernőn? — E kérdés foglalkoztatja jelen­leg a Tiszacsernőn lakó magyar szülőket, akik már több mint 20 esztendeje várnak a helybeli magyar iskola megnyitására. Tiszacsernő, vagy szlovák nevén Ciepiia nad Tisou, egy háború .utáni település, amely­nek jelenleg 2200 állandó lako­sa van. Ebből majdnem ezren vallják magukat hivatalosan is magyarnak, de ettől jóval több a magyar ajkúak száma, akik a családi kon ve rzációibaln a ma­gyar nyelvet használják. Ezév­­íől a Csehszlovák Szociálist r Köztársaság e legnagyobb “szá razföldi kikötője”, vagyis a leg­nagyobb vasúti átrakodó állo­más, városi rangra emelve, — és tervbe van véve a település további erőteljes fejlesztése, — viszont kulturális téren nagyon lemaradt Tiszacseilnő! E város­ka mintegy húsz éves múltra tekinthet vissza. Helyén vala­mikor, vagy egy negyedszáza­da még, csak mocsáros legelők voltak. Feléjpdtését a háború u­­táni politikai és gazdasági hely­zetnek köszönheti, amikor: a csehszlovák gazdasági élet szo­rosan a szovjet gazdaságra tá­maszkodik. Ezért vált szüksé­gessé e nagy vasútállomás kié­pítése, a szovjet határ közvet­len közelében. így született meg Cierna inad Tisou, vagyis Tiszacsernő, beékelve magát Kistárkány, Bély, Bácska s Ág­esernyő több évszázados múltú községei (közé. E vidék a Bod­rogköznek a keleti kiágazása, már egy évezrede magyarlakta vidék, és ezt mondhatjuk az e­­gész Bodrogközről is. Tisza­csernő, a tiszta magyar etni­kumba behozta a szláv elemet, igaz, hogy a település munkás­ságát javarészt magyarok ké­pezik, ki*k a környező falvakból jöttek ide állandó lakosként, — de sok szlovák, cseh, ruszin dolgozó is itt talált otthonra, így keletkezett a Bodiogköz új arculatú települése, amely­nek nemzetiségi összetétele szí ­nes mozaikra emlékektet. Ez el­len semmi kifogásunk sem le­het, hiszen Ifcözös életet élünk mindannyian e köztársaságban s mindenkinek joga van od.i menni lakni és dolgozni, ahová csak a szive óhajtja. Hiszen a cseh országrészekben szívesen vették az odavándorolt magya­rokat is. Amint már említettem, T.sza­­csemön ezren vallják magukat magyarnak, de ezek javarész., nehéz testi munkát végző em­berek, akik. a népgazdaságnak valódi értékeket termelnek. De vannak itt magyar értelmisé­giek is, mint például tanítók, mérnökök, orvosok. Itt élünk, lakunk és dolgozunk, de kultúr életét élni nincs lehetőségiünk. Elsősorban azért, mert a ma­gyaroknak nincs iskolájuk, a­­hol gyermekeink anyanyelvü­kön tanulhatnának. Amikor 1967-ben megalakult mintegy nyolcvan taggal a heiyfoeh Oriri MADOK, nagy reményeket fűz­tünk a magyar kultúrális. élet fellendítéséhez. Sajnos, egy par buitúrakció kivételével, marad­hatunk továbbra is a remények nél. Nagyon szépen mondja A. P. Csehov: Nincs unalmasabb, valami, mint a létért folytatott prózai harc, amely megöli az é­­let örömét és apátiába ke get! az embert! Talán igy volt ez a csernői magyaroknál is. A mindennapi kényé: ért foilytatott nehéz kü delem nagyon kifárasztó ,t. ő - két, a magasabb lelki i ró nyék vívott harcra pedig mái nem maradt erejük. 1967-ben nem voitak még csák vagy hárman, akik n a gyár iskolát kértek a gye: me­­keiknek, mivel az itteni magj a lelkűiét, mint valami csenev. sz növény, vegetál. Aulákon |bekö­vetkezett az 1968-as felpez; dülés, amely minket, csehsz! - vákiai magyarokat is felébrisz tett apátiánkból, Tiszacsernő i felébredt és tudatára jutott a .­­nak, hogy szabadabb életűn hoz tartozik a helybeli m; gyár iskola létrehozása és a ma yar kultúráiét fellendítése. Negyven öt gyermek jelentkezett a: I960 szptemberében megnyitan dó magyar iskolába. Nagy re­ményekkel töltött el bennünket e téren az, amikor ez év elejé­től minisztert is kaptunk Do­bos László személyében, aki minket személyes .közbenjárá­sáról is 'biztosított több ízben, éppen úgy, mint a Nemzetiségi Titkárság vezetője, Tolvaj Ber­talan: A nagytárkányi iskola i­­gazgatója, Fazekas István pe­dig megígérte, hotgy az induló iskola berendezésénél kiadós segítséget nyújt. Akadtak meg­felelő tanerők is, akik hajlan­dók lennének itt magukra vál­tani a tanítás komoly hivatását. A fő nehézséget az képezi je­lenleg is, hogy nincs még meg­felelő épület az iskolánknak. Túl sok lenne azt várni a hely­beli szlovák iskolától, hogy leg­alább egy osztályt bocsásson a magyar gyermekek rendelkezé­siére. Még erre nem vagyunk eléggé étrettek és meggyőződé­­ses internacionalizmusunk elle­nére sem, dé még probléma van egy ideiglenes, fabarakk kibér­lésével is. A hivatalos szervek, kezdve a járási nemzeti bizott­ságból;, egészen a helyi nemzeti .bizottságig, nem valami nagy kedvvel segítenek és szívesen megbuktatnák az ügyet. Itt van a szünidő vége és még nem tudunk semmi bizonyosat, mi is lesz a tiszacsennői magyar iskola sorsa, megszületik-e a nagyon hosszúra nyúlt terhes­ségi időszak után, és ha meg­születik, életiképes lesz-e az új­szülött? E kérdésiekre várja a választ 45 magyar iskolát váró gyermek s e gyermekek szülei, mivel e kérdések nekünk ©lét­fontosságúak és nem lehet meg válaszolásukat csak úgy fél­vállról! venni. Mi, akik itt élünk, tudjuk, hogy kötelesek va­­gyutnk tudomásul venni a jelen­legi helyzetet és kötelesek va­gyunk tudásunk legjavát adni, hogy jövőnk szebb és boldo­gabb legyen. Tudunk jól és o­­daadón dolgozni, akár lapáttá1, vagy csákánnyal a kezünkben és tu dilink igaz barátként élni a velünk együtt lakó népekkel. De megkötve teljük, hogy ezért ne csak megtűrjenek bennün­ket, enni és inni adjanak, hí­mem azt i®, hogy tiszteletben tartsák a mi szellemi igényein­ket is, amelyek semmi esetre sem kisebbek, mint másoké. — Nemcsak kenyérrel él az em­ber, hanem a szellem gyümöl­cseivel is. Mi nemcsak mint e­­gyémek akarunk élni, hanem mint inemzet is és mivel: csakis nyelvében él a nemzet, kövétel­­(Folytatás a 6. oldalon) A BIBLIÁBÓL “Kicsoda olyan erős, hogy éljen és ne lásson halált, s megszabadítsa magát a Seol­­nak kezéből?” I (Zolit.89:49) ! a kanadai bűnözés Nap, mint nap tucatjával je­lennek meg cikkek a bűnözés rohamos növekedéséről. Az ol­vasók százai ostromolják a szerkesztőségeket halálbünte­tést követelő leveleikkel. A .köz­vélemény egységes megmozdu­lása ellenére, a kormányzat tó­rádra is makacsul ragaszko­dik ahhoz a felelőtlen politiká­jához, ami egyedül a gonoszte­vőknek kedvéz. Az ezrekre me­nő újságcikkek címéből itt csak méháuyt idézek: — Deputy chief wants tougher laws. — Police urge return of death pe­nalty. — Lazy bums Mamed for increase in armed robberies. — Recent violence prompts worrisome questions. — Mur­der among crimes committed by people on ‘bail, report shows. — BJC.’s most vocal critic of permissiveness. .— A vote fo execution. — Politicians ignore people. — Death penalty a de­terrent. — MP’s should quit moralistic doubletalk and look at the increase in crime. — Speaking or horrors of hang­ing, what about the Manson» massacre? ■— The death pe­nalty and emotions. — Re­habilitation of victims of cri­­me, not the criminals, should take priority. — Nation's with ! toughest laws and punishme.it j have the smallest number of crimes. — Only a referendum can properly show what the public feels about capital pu­nishment. Igen, Angliától, Ausztráliáig milliók követelik az erkölcsi vi­lágrend helyreállítását. Sajnos, eddig eredménytelenül, de las­sú viz partot mos. Egyre töb­ben ébrednek fel közönyükből, mert a gyűrű körülöttük is szorul. A széles néprétegek egy anfcetü tiltakozása egyelői© az egyetlen eredményre vezető út. Az utóbbi másfél évtized “szép­­lelkeinek” könnyelmű erkölcsi felfogása olyan romboló mun­kát végzett, ami ma már .sta­tisztikailag is felmérhető. Kanada, — szöges ellentét­ben elmaradt .sportteljesítmé­nyeivel, — hatodik helyen ve­zet a 'bűnözésben. És sokan mégis megkönnyebbülten léleg­­zettek fel, amikor a múlt 'hó­napban az adatokat közzétet­ték, mert azt gondolták, hogy7 Kanada máris az első a .bűncse­lekmények statisztikájában. A Criminal Law Quarterly januá­ri száma közli a torontói egye­tem kriminológusainak, feltű­nést keltő tanulmányát. Ada­taikban megbízhatunk, mert nem politikai érdekből készül­tek, mint pl. a cseh-tót, vagy o­­láh statisztikák, amelyeknek fő jellemzője a csalás és meg­tévesztés a kettős járom alatt szenvedő, őslakos magyarság kárára. , rij MegálLapitást nyert, hogy 1972-ben minden 'százezer ka­­nadai lakosra 90 (kilencven) bebörtönzött elitéit jut. Ugyan­akkor (százezer lakos után) ez az arányszám 200 a USA- ban, 189.7 Lengyelországban, 129.,2 Ausztráliában, 106.8 Finn országban és 92.7 Uj-<Zzéland­­ban. Kanadát tehát a hatodik hely illeti meg a tanulmány tárgyává tetft 15 ország között. Bármennyire is unalmasak a számok, a szabad Európára miég mindig jellemző közbizton ság érthetővé tétele céljából kénytelen vagyok további nem­zetközi adatokat ideiktatni. A szajb'adsáigivesztésre ítéltek szá­ma (minden százezer lakos u­­tán- további kilenc 01 szagban a következő: Anglia 81.3, Dá­nia 69.8, Svédország 61.4, Fran­ciaország 61.1, Olaszország 51.2, Japán 46 ö, Spanyolország 39.9 Norvégia 37.1, Hollandia 22.4. Elgondolkoztató, hogy a “po­gány” japánok csak feleannyi bűncselekményt követnek el, mint a magukat fennen keresz­ténynek hirdető kanadaiak. Á három skandináv nemzet ada­taiból is kitűnik, hogy minden ország támasza, talpköve, a tiszta erkölcs. Az egyező fajú és azonos vallásai, hasonló gazda­sági körülmények között élő norvégek inkább törvénytiszte­lők, mint az elpuliult dánok és svédek. Viszont teljesen érthe­­hetetlen az ugyancsak 'élszaki finnek és lengyelek túl magas bűnözési statisztikája. Hiányo­lom, hogy a német nyelvterüle­teket nem tanulmányozták.' a to rontó! kutatók. A statisztika rideg számada­tai sok téves hiedelmet, felte­vést cáfolnak meg. Nem titok, hogy az angolszász világ kenet­teljes erkölcs-csőszei előszere­tettel marasztalják el “léhasá­gukért” a franciákat és ola­szokat. Nos, a torontói krimi­­nológ|usok előttünk fekvő sta­tisztikája éppen az ellenkező­iéiről győz meg. Ugyanis az an­golul beszélő népes országok mindegyike messzire megelőzi bűnözésben mind a franciákat, mind az olaszokat. A képmu­tató angolszász természettel el­lentétes franciáknál, olaszok­nál és spanyoloknál a közerköl­­csük még nem sülyedtek olyan mélyre, mert náluk az egykori római patriarchális rendszerben gyökerező családi kötelék még ma is erős. A társutasok és “demokraták” által “diktatóri­kusnak’’ agyonrágalmazott Spa n,y:cühon.ban bezzeg nem a sex őrület és a women’s liberation beteges légköre, hanem a ter­mészeti és isteni törvények el­ismert rendje irányítja az éle­tet. És most nézzünk körül Ka­nadában, hogyan is állunk 'bel földi viszonylatban? Az 1971-es börtön-adatokra támaszkodva, a torontói egyetem kutatói ki­­‘mutatták, hogy Quebec — a közfelfogással ellentétben — az országos bűnözési sbatisztkn (Folytatás a 7. oldalon) Winnipeg, Man. 1975. febr. 28. 3 Több kormányszinten támogatják a bevándorlókat ALYN EDWARDS A vancouveri Social Plan­ing Committee volt az a szerve­zet, amely sikeres kísérletet tett a federális, tartományi és váro­si szervek koordinálására a be­vándorlók megsegítése tekinte­tében. A közös program azt eredmé­nyezte, hogy kfözöe erővel kezd­ték segíteni a környéken levő hb. 20,000 keletindiait és 5,000 Ugandáit. Mindegyik csoport- J nak különleges nehézségekkel kell megküzdenie, hogy bele il­leszkedjék a kanadai életbe. Az első Irodát múlt év ja­nuárjában nyitották meg a Vancouver városa által adott szociális dolgozó, ápolónő és egészségügyi tolmács részvéte­lével. A federális kormány a beván­dorlási minisztérium részéről bocsájtott rendelkezésre bárom főnyi munkaerőt azoknak a problémáknak a megoldására, amelyek, federális jellegűek. A british-columbiai tartomá­nyi kormány Human Resources Departmenthje személyzetet a­dott a tartományi szintű, koor­dinálás elvégzésére. A rendőr­ség két emberrel segíti a jogi természetű gondok áthidalását és adott három önkéntes dolgo­zót az Immigrant Service So­ciety of British Columbia is. % Amint a Social Planning Committee jelentéséiből kitű­nik: kb. ezzel a személyzettel tud a legeredményesebben mű­ködni a központ. “A Kanadába érkező bevándorlók közül so­kan kultúrsoktkon mennek át. Legtöbbjük nincs tisztában a jogokkal és lehetőségekkel, sőt a kötelességekkel sem. Külön gondot okoz, hogy gyakran más vallásnak és a vattásukhoz való alkalmazkodás is nehéz. Vannak, akik ki próbálják ak­názni tájékozatlanságukat és előfordul, 'hogy faji súrlódásra is sor -kerül.” “A maga nemében új kísérlet a munkáink” — mondja Wad Stoneman, az Immigrant Ser­vices Society elnöke. Módunk van most arra,, hogy ne csak (Folytatás a 6. oldalon.) Hungary in the World War 381 problems, that panaceas for Carpathian Europe's ail­ments are not quite so easy to find as they had been told. But Károlyi’s defense minister, Béla Linder, was toying with his concept that “there is no more need for an arnn-. Never again do I want to see another soldier”. With this he robbed the country of its last resort of self­­defense, which could at least have guarded the pre­dominantly Hungarian territories. Dismal failure of the pacifist platform was once more demonstrated when Károlyi sought to replace the favor­able terms of the Padua Armistice with new ones. He thought that he was going to assure a better armistice for the new, pro-Allicd Hungary, so he went, probably following Czech advice, to Belgrade, to receive what he thought more generous terms from General Franchet d Espérey, commanding the French Expeditionary l’orcc in the Balkans. Nothing is better proof of his naivete than his belief that the French general would receive the representatives of radical pacifists and other extreme left-wing councils with open arms. Their hu­miliation, indeed, was complete. General d'Espérey had not a single word of consolation for them, and even expressed his sympathy for King Charles, deserted by his subjects. When a socialist member of the delegation was introduced to the French commander, the latter exclaimed, “Etes-vous tombes si bas? (Have you sunk to such depths?)” According to terms received at Belgrade, Entente forces, but in practice mostly Serb and Rumanian troops, occupied the southern and south-eastern part of INTÉZZEN MINDENT EGY HELYEN KÖZPONTI UTAZÁSI SZOLGÁLAT KEDVEZMÉNYES UTAZÁSOK TORONTO - BECS - TORONTO és EURÓPA összes országaiba valamint BUDAPEST - TORONTO - BUDAPEST ^ Hozassa ki hozzátartozóját látogatóba kedvezményes áron Repülő- és hajójegyek részletre is Útlevelek, vízumok, hotelfoglalás, autóbérlés, garancialevelek IKKA - TUZEX - COMTURIST Pénzküldemények és vámmentes csomagok PÉNZ- ÉS GYÓGYSZERKÜLDÉS a világ minden tájára KÖZJEGYZÖSÉG: fordítások, végrendeletek, hitelesítések, stb. IKKA. TUZEX, COMTURIST, IBUSZ és CEDOK FŐKÉPVISELŐJE. LEGNAGYOBB HIVATALOS MAGYAR UTAZÁSI IRODA INTERNATIONAL AGENCY TRAVEL SERVICE DIVISION OF INTRAGSERV LTD. 519 Bloor St. W., Toronto M5S 1Y4., Ontario Telefon: 537-3131. A H istory of Hungary came clear that “on the left of the left there is always a left , and that Hungary was being “carried bv the waves” towards Bolshevism. Károlyi, like his followers, believed in the coming advent of world revolution and either could not or would not stand in the way of Com­munist agitation. Jászi too, the disillusioned, told the Rumanians that peace would finally be dictated, not by the generals, but by a Soviet Socialist Republic of Europe. Members of the old Independence Party hastened, one after the other, to leave Károlyi, who in January 1919 became President of the Republic of Hungary. The new Premier was Denis Berinkey. By this time, the Social Democratic Party was the strongest political factor in the country. Owing to the near famine that ex­isted. ‘white-collar people as well as other office em­ployees flocked in tens of-thousands to become members of the unions, for they at least assured a minimum of foodstuffs as privileges. Though the majority of the Social Democratic Party, including a great part of the trades unions, was opposing Communism, yet the lead­ers of these groups were unwilling to allow any organiz­ing on behalf of the more conservative, “bourgeois” ele­ments, for fear of a counter-revolution. At the same time, however, they were utterly helpless against the methods of Bolshevist agitation. Returning from Russia together with the repatriated prisoners of war, there were a number of trained Red agitators, with two young Jewish hoodlums among them. One of them, Béla Kun (Kohn), was once an

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom