Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)

1975-06-27 / 26. szám

Ha minket is elfúj a sors zivatarja, Nem lesz az Istennek soha több magyarja BETERJESZTETTE KÖLTSÉGVETÉSÉT TURNER PÉNZÜGYMINISZTER ^ I $90 millióba kerül a biztonsági szolgálat az olympiai versenyekre OTTAWA, Ont. — A parla­ment pénteki ülésén bejelentet­ték, bogy az olympiai játékok alatti és előtti biztonsági szol­gálat legalább $90 millió (Dollár­jába fog kerülni a kanadai pol­gároknak. Drury közmunkaügyi minisz­ter bejelentése szerint, 10 ezer Mounted Police és katona van | mozgósítva. Több tucat, több nyelvet beszélő Mountie Onta­rio és New Brunswick tartomá­­( nyokból máris Montreálba ér­­! kezeit, hogy megismerkedjen az 1976 évi szolgálattal. ($3,675 billió dollár deficittel számolnakj A gazolin ára 15 centtel emelkedik gallononként—A jövedelmi adói a magasabb fizetésiteknél emelni fogják - Drágább lesz a természetes gázzal való (ülés — A nyers­olaj hordónkénti ára 8 dollárral emelkedik Az új magyar szolgálati szabályzat “ELLENTMONDÁS NÉLKÜ­LI ENGEDELMESKEDÉS!” —­ezt követeli a most életbe lépett új szolgálati szabályzat a ka­tonától. Mivel az elöljárók, pa­rancsnokok hatásköre lényege­sen kibővült, fegyelemsértés e­­setén súlyosan fenyithetnek, nemcsak az ő jogaikat határoz­za 'meg szabatosan a fegyveres erők új szolgálati szabályzata, hanem körülírja pontosan és érthetően a sorkatonák köteles­ségeit és jogait is: “Fenyítést a fegyelemsértést elkövető kato­na meghallgatása nélkül ki­szabni tilos"; ha pedij, az illető párttag, vagy Kl'SZ-tag, akkor a parancsnoknak a büntetés kiszabása előtt ki kell kérnie a helyi pártszervezet, illetve a Kommunista Ifjúságii Szövetség véleményét. A katona “harci feladatát, ha kiéli élete árán is hajtsa végre; harcban semmi, még halálos ve­szély sem késztetheti arra, hogy az ellenségnek megadja ma­gát”. A katonák résztvehetnek a politikai életben, aktívan sze­repet vállalhatnak a közéletben; pihenőjükben az elöljárók nem zavarhatják őket, nem tulhat­­; nak ki velük, egyszerű polgá­­; í’i nuhát, vagy bemelegitőt vi­­| selhetnek, ágyra lefekhetnek, rádiózhatnak; szórakoztatásu­­} kát, magántevékfenségüket a . KISiZ szervezi meg. A laktanyai j pihenés alatt nem fogyaszthat­­| nak szeszes i-talt, a sorkatona ; laktanyában nem tarthat gép­kocsit. A fegyveres erők rendelteté­sét az új szolgálati szabályzat a kövmkezökberv állapít ja meg* < ‘■'Hazánk függetlenségének és ; társadalmi rendjének, a dolgo- 1 zó nép vívmányainak, a szocia­lista (országok közösségének vé­delme, az egyetemes béke biz­­j tositása, amelyet a lakosság­gal és a szocialista állam más szervezeteivel a Varsói Szerző­dé-!.ren tömörült fegyveres erők kel szoros együttműködésben és egységben valósítanak meg.”. FONTOS BEJELENTÉS! Sajnálattal közöljük előfizetőinkkel és hirdetőinkkel, hogy munkaerő-hiány és betegség miatt július és augusztus hónapokban kénytelenek leszünk lezárni nyomdánkat és igy előreláthatólag következő számunk szeptember 5.-i dátummal jelenik meg. — Kereskedelmi Osztályunk továbbra is felvesz rendeléseket. — Bízunk abban, hogy lapunk barátai megértéssel fogadják kényszer bejelentésünket. Honfitársi üdvözlettel. VÉDIK AZ ORSZÁG LÉGTERÉT F. S. MANOR HARMADIK VILÁGHÁBORÚ! — ALEXANDER SZOLZSENYICIN — Szolzsenyicin alábbi cikike az 550,000-es példányszámban ■ megjelenő párizsi “Le Monde” | c. lap 1975 május 31 .-i számá­ban, a ‘Tribune Internationale' ! rovatban került a nyilvánosság j elé. _ Amint az első világháborúi j eigy második követte, ugyanúgy I — szóban és gondolatban — j mindenkit kiűzött a kérdés, | hogy vájjon ki fog-e törni egy j harmadik vitiágpáború isi? E i kérdést sokan szeretnék! enged­ményekkel, áldozatokkal elodáz ni, elhárítani, fel sem tenni ... | Pedig a harmadik világhábo­­j rú niár be isi fejeződött, meg­­^ történt, éppen az idén zárult le, , — s a szabad világ menthetet­­! lenül elvesztette. A harmadik világháboi ú | mindjárt a második után kez­­! diődött. Jaltában tört ki, Roose­­j veit és Churchill erőtíeini tollvo­násaival, akik az alkori győ­zelmet számtalan eagedlmény­­nyel kívánták megünnepelni: feláldozták és hatáitalan erő­szak alá vetették Estországot, Lettországot, Litvánét, sokmil­lió szovjet polgárt szolgáltattak ; ki a haiaítáboroknk, vagy a j áióáé: oknak, felállittták a ma-1 1 gatehetetlen és milden haté-1 kioriyságot nélkülözi Egyesült \ ' Nemzetek szervezetét, majd j | nemsokára kiszolgáltatták Ju­goszláviát, Albániái, Lengyel­­l országot, Bulgáriát Romániát, 1 Csehszlovákiát, HMugyarorsizá­­got, Keletnémetorstágpt, Mol­dáviát és Mongóliái. A világ nem vette észre, logy a har­madik világháború lem úgy zaj lőtt le, mint a megelőzelki, nem dörgedelmes hadüzenetekkel, - neta légitámadásokkal, hanem láthatatlanul, lálbufhegyen ér­kezve fúrta be magát a-szalbad világ elpuhult testbe, fedőne­vek alatt, amiket “demokrati- j kius átalakulásnak”, 100 száza-1 lékos népakarat kifejezésének, J hidegháborúnak, hikes együtt- j élésnek, normalizálásnak, reál- ' politikának, enyhülésnek, vagy a támadót erősítő fe'reskedelem I nek neveztek. A nyugati világ azon fáradozva, hagy elkerü - je a harmadik világháborút, ép­pen azt szabadította a világra,1 s megleng Ute, hogy ez a há­ború egy tucat országot elpusz­títson, rabszolgaságiba döntsön s a.'z egész Föld aim la tát 'meg­változtassa. Ha az elmúlt 30 év történe­tét megvizsgáljuk, egy hosszú, kaöskaringós , lejtőt látunk mely álhudóan is kizárólago­san lef elé halad a gyöngülés és a hanyatlás felé. A hatalmas, erős nyugati országok, melyek kiét háborút megnyertek, e 30 éves “békés” korszakban egyre jobban meggyöngültek, igazi és lehetséges szövetségeseiket el­vesztették, szavahihetőségüket eljátsizottáki és számois földrészt és embertOi-i'cgeket szolgáltat­tak ki kegyetlen ellenségeik­nek. S az Egyesült Nemzetek Szer v czete, mely nemcsak kudarcot jelképez hanem egyúttal a vi­lág .leggonoszabb és leggyat­­rább demokráciáját is, felelőt­len erőik'játékszere lett pódium, ahonnan ki lehet gúnyolni az egész Nyugatot s annak hiirte­­telen hatalmi hanyatlását. Mindezek tudatábou tehát el lehet mondani, hogy a győztes hatalmak önmagukból csinál­tak legyőzötteiket, s mindent összevetve, sokkal több orszá­got és népet adták át legyőző jüknek, mint ibármi más eddig lezajlott háború, vagy kapitulá­ció az emberiség történetéiben; így tehát nem irodalmi métá­iéra azt állítani, hogy a harma­dik világháború már le is folyt, s aiz a Nyugat részére veszte­séggel zárult. Ma, amikor tragikus módon ér véget e háború leghosszabb és legjobban látható csatája, a vietnámi összecsapás, mely u­­tán sokezer embert gyilkolnak meg, milliók lesznek rabbá, s óriása koncentrációs táborokat állítanak ismét fel, hiába tör­nénk fejünket azon, hogy a Nyugat az elmúlt 30 év alatt hol és mikor erősítette meg po­zícióit, vagy tartotta legalább állásait. Ha ez még 2-3 évtizeden át így fog továbbfolyni, a dicső­séges “békés egymás,mellett élés’’ még Nyugat fogalmát is el fogja végleg törölni a föld felszínéről. A harmadik világháború Nyu­gat legérzékenyebb pontján fú­ródott be a vesztes fél húsába: az emberi természet azon tulaj­donságán, mely a jólétet egy­ügyű en naiv engedmények árán szeretné biztosítani. Ezért örül-A közelmúltban került meg­újításra a Kanada és Amerika közti úgynevezett NÓRÁD szer­ződés, azaz az északamerikai légvédelmi parancsnokságra vo­natkozó megállapodás. Az új szervezés keretében már teljes egészében a mi kezünkben lesz az ország, légvédelme. Eddig (hogy úgy mondjuk) “fedték egymást” az amerikai és kana­dai légvédelmi paianosnoksá­­igplc. Voltak amerikai területek, amelyekről kanadai és kanadai területek, amelyek védelméről amerikai parancsnokság gon­doskodott. Az új parancsnokság az al­­bertai Edmontonban lesz és a North Bay-i főhadiszállással összhangban működik majd. A NÓRÁD sok változáson ment át 15 éves fennállása óta. Megszervezésekor az volt a fel­adata, hogy hagyományos, gé­pek berepülése ellen biztosítsa a kontinenst, az akkor rendel­kezésére álló 2,0'00 amerikai­­kanadai géppel. Ma már csak 400 gép van elhárító szolgálat­ban. Nem azért, mintha hagyo­mányos 'gépekkel végzett táma­dástól már nem lőhetne tartani, hiszen a Szovjetuniónak nagy légiereje van, hanem azért, mért — immáron meglehetősen hosszú idő óta — elsősorban a rakétákkal való támadásra, vagy legalább arra is számítani kell. A NÓRÁD, megváltozott viszonyok között. mindenen rajta tartja a szemét, amely — — — — ^_ Angolai furcsaságok (Le Qutidien de Paris, 1975 június 7.) Holden. Roberto, az Angolai Nemzeti Felszabadító Front ve­zére Párizsiban járt s interjút adott a fenti francia napilap muinkiatársának. Az előadott té­nyék furcsa megvilágításba he­lyezik a mai angolai helyzetet.) Angola “felszabadítását’ ’ je­lenleg több fegyveres mozga­lom vette kézéibe. E csoportok véres harcot folytatnak egy­más ellen. Az összetüzéseknek eddig már több, min 6000 áldo­zata volt. Ezért az angolai por­tugál katonai kioröik felelősek, kik provokációikkal az angolai lakosságot befejezett tények elé kivánjáki állítani, rájuk kény­szerítve a velük együtt dolgozó, kommunista IMPLA uralmát (MPLA = Angollá népi felsza­badító mozgalom), mely a nép elenyésző kisebbségét képviseli csupán s marxista forradalmá­rokból áll. A portugál kommu­nista katonai erőik) úgy akar ják kiüríteni Angoliát, hogy he­lyükbe automatikusan beülte­ti,k a szintén (kommunista MPLA-t. Mi ezt azonban nem fogjuk engedni: 4000 jól fel­fegyverzett katonánk! van s mi vagyunk az erősebbek. Az MPLA-t a keleti országok lát­ják el fegyverekkel, de Amerika is támogatja! Az MPLA nem akar választásokat rendezni, mert Angolában a kommunis­ták! még gyegébbek, mint Por­tugáliáiban. Én azonban nem vagyok Soares és fegyverrel fo­­igiok adottesetlben ellenállni. A portugál katonai kormány ré­szint ideológiai, részint gazda­sági okokból támogatja a kom­munista MPLA-t, mely szovjet tankokkal és SAM-rakétékkal is rendelkezik. Angolában azon­ban nem lesz polgárháború, ha a portugál katonaság nem a­­vatkozDk be ügyeinkbe' ... Az európai baloldali sajtó rossz véleménnyel van rólam és mozgalmamról, de ez engem nem érdekül. Az európai sújtó J tudvaiévőleg mindent lényé., | amit a kitűnő kommunista pro­­! paganda bead neki. Én nem va­gyok senki szolgálatában, sen­­j kitől nem kértem segítséget, az amerikaiaktól sem. Komoly se­­’ gjélyeket kaptam viszont afrikai testvéreimtől és Kínától. Ellentmondásnak tünnik, hogy Kina egy nem-kommunis­­j tának nyújt segitséigiít, én a­­zonban nem vagyok irracioná­lis, megrögzött antifcommiunis­­ta sem. Jártam Kínában és j megcsodáltam a kínai nép nmn- 1 kaját, türelmét, fegyelmezettsé­­| get. De az.én afrikai testvéreim erre nem képesek, ők nagyon szeretik a szabadságot s érte meghalni is hajlandók. A kínaiak katonai szakértő­ket küldtek bázisainkra ,s nagy­szerű kiképző munkát végez­nek. A kínaiak ezért támogat­ják ügyünket, mert ők igazi im­perialista-ellenesek s a szövet befolyást akarják ellensúlyozni. Mindenesetre önzetlenek, mert nem kémek semmit cserébe. Azt is mondják, hogy moz­galmunk összköttetésbe'n áll a nemzetközi kapitalista mono­­liumokikal, a portugál, ameri­­kia, francia, sitb. kapitalisták­kal. Ez azonban rágalom, tipi­kus kommunista közvélemény­­mérgezés. Épen ellenkezőleg: bizonyítékok vannak kezünk­­(Folytatás a 8. oldalon) mozog a levegőben. Elő is for­dult, hogy Űrrepülésekből szár­mazó “ürszemét” visszatérése­kor hamis riadót okozott. A közelmúltban látogatást tettem 'Qolorado Springs-e, a­­hol R. C. Stovel tábornok kép­viseli Kanadát, mint a főpa­rancsnok helyettese. Ilyen kö­rülmények között Kanada ma már éppen olyan mértékben fe­lelős 'New York légvédelméé: t, mint amilyc i az amerikaiak fe­lelősség pl. Torontóért. Maga a főhadiszállás gránit­­kavernáfcban van és olyan, mintha valamely tudományos­fikciós filmből lépett volna ki. Mindenütt radarok, elektroni­kus számítógépek láthatók, gé­pek susognak:, zörögnek, az a­­merikai és kanadai Legénység azonban csendesen végzi a dol­gát, vagy a rendkívül kényel­mes elhelyezési, vagy szórako­zási körletekben pihen a szikla gyomrában. A főhadiszállás úgy épült, hogy harminc napig mű­ködni tud akkori is, ha teljesen, miniden szempontból el van vág­va a külvilágtól. Óriási figyelő-ernyők pász­tázzák az eget, mübolygó pedig a földet. Amint az egyik szak­értő monndotta; azt ugyan nem tudja, hogy mi az autók rend­száma, de azt meg tudja mon­dani, hogy milyen típusú ,gép hlol, milyen sebességgel repül. Abiban a pillanatban, amikor valami felszáll a levegőbe, le­folytatás a 4. oldalon) I 1 nek annyira Nyugaton minden ; I újabb; megegyezés aláírásának j nem gondolva arra, hogy a1 i Szovjetunió egyetlen egy szer- j ! ződést sem tartott he attól j kezdve, hogy az már nem volt számára előnyös. ,S nemsokára összeül majd a 35 európai or­szág konferenciája, hogy ott a nyugati nemzetek önként elis­­! merjék; keleti testvéreik leigá­zását, s: közben arról ábrándoz­zanak, 'hogy ezzel is a békét j i védik ... Én a helyzetet úgy vázoltam, j ahogy azt Poznantól Kantonig minden józan keleti átlagember j látja. iSajnos azonban a nyuga- j ti léleknek még sok erőre, a i nyugati szemnek még sok lát- j niakarásra lesz szüksége, hogy felismerje és elfogadja ezt a va- "• I lóságot, mely pedig világosan mutatja, hogy napjainkban a vad erőszak állandóan és gyű- j zedelmeaén rohanja le a vilá- j got, hogy a pusztítás, és a vér 60 éve egyetlen 'központból öm- , lik szét a földön. Pedig ehhez csak az kellene, hogy a Nyugat egy kissé jobban vizsgálja meg | a világ térképét s mindjár t meg j láthatná azt is, hogy mely or- I sizágoik következnek soron az i áldozati oltárokon. 'Persze ikíssé nehéz lenne azt követelni Nyugattól, hogy véd­je meg Indonéziát. Formózát, (Folytatás a 4. oldalon) Á XI. pártkongresszus határozatai, Kádár marad (Folytatás) A kommunizmus előkészíté­sére a földmagántulajdon meg­szüntetése. Kádár !bejelenítette a kongresszus elé terjesztett pártprogramtervezet szellemé­ben, “mivel a tulajdonformától függetlenül a föld nemzeti kincs”, az állam tulajdonában lévő földek eladását megszün­tetik, a termelőszövetkezetekbe bevitt (pontosabban, bekény­­szeritett) földet szövetkezeti tulajdonba veszik, amivel az ál­laimé lesz, és a magánkézben lévő földek adás-vételét szigo­rúan szabályozzák. Jelenleg a téeszek “használatában” lévő föld hat százaléka az államé, ami nem tévesztendő össze az állami gazdaságok területével; 42 százaléka szövetkezeti tálai­don és 52 százaléka telekköny­­vileg még a tagok nevén áll: Még kapható 1975 Képes Naptárunk. Ara: $2. elhajlást érti: kispolgári revi­zdonizimius (Nagy Imre legác.ó­­ja), dogmatikus szektásság, (isztalini-rákosi vonal), balolda­li kalandorság (ujbalosok), személyi kultusz (rnaoiznrus). Odacserditett az alkotóknak is: az iió maga választhatja meg témáját, de az állam “fenn tart­ja magának azt a jogot, hogy a müvek között társadalmi és művészeti értékük szerint vá­logasson”. Hogy félreértés ne essék, Kádár körülírta a felté­teleket: azokat az alkotásokrt “pártfogolják”, melyek) a “való­ságot szocialista elkötelezett­séggel, pártosan, magas művé­szeti színvonalon ábrázolják”. Vagyis írem elég “pártosan” ir*ni, a stilusra is ügyelni kell, nehogy az alkotásoknak propa­gandaszaga legyen. “Megelé­gedettséggel” említette' Kádár, hogy Magyarországon az állam és az egyház viszonya rende­zett: Az egyházak hitelvedk fel­adása nélkül megtalálják he­lyüket a szocialista társadalom viszonyai között. A hivő embe­rek megbecsült állampolgáilok­­ként vesznek részt a szocializ­mus építésiében”. (Folytatás a 8. oldalon) zepen. — A nyersolaj hordon­­j kénti ára S dollárral emelkedik, I — ugyanakkor a gázzal való ! fűtés drágább lesz. A föderális kormány költsége ; vetése 1 billió dollárral lesz ! kevesebb, ugyanakkor a ráfize­tés több mint 5 billió dollár. — A pénzügyminiszter és a kor­mány ellenez minden kötelező megszorítást. — fo,g jelenteni. Mig a jövedelmi adó emelé­se csak a magasabb fizetésüe­­ket érinti, addig a gazolin, a természetes gáz és olaj féde­réiig adója minden kanadait és túristát érint. A gazolinra ki­vetett gallononkiénti 10 centet, már másnap reggel ki kellett fizetni, — mely további 5 cent­tel emelkedik augusztus kö-OTTAWA, Ont. — John Tui­­ner, a féderéiig kormány pénz­ügyminisztere hétfőn este hoz­ta nyilvánosságra 1975-76 évi költségvetését, amely általában csalódást okozott az ország la­kói nagy többségében, Bejelentette, hogy a multévi $35,845 billió dolláros ráfize­tés több mint 5 billióval emel­kedett. anri $3,675 'billió dollárt ennek a kisajátítása van so­ron1. A féld magántulajdon fel­számolásával, ami a házhelyek, gazdasági udvaros., kertek te j rületét nem érinti; a nagyöbű termelőszövetkezeti egységek kialakításával (átlagterületük jelenleg 5860 kát. hold. 111. 2900 hektár) és a termelés sza- ! kosdtásával a téesz-tagokat “prioletárizálják”, hogy semmi- j ben sem különbözzenek az ipa­ri munkásoktól: a kommuniz- I musba uniformizáltan kell a magyar társadalomnak belépni! j Ideológia, kultúra, vallás. Be­­' jelentette Kádár, hogy a kom­munista ideológia fejlesztéséért és egységéért hatékonyabban küzdenek az antimarxista néze­tek ellen. A pá.tprogramterve­­zet “ellenséges ideológiai tevé­kenység” alatt a marxizmustól­­ieninizmui. tól való mindennemű

Next

/
Oldalképek
Tartalom