Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)
1975-06-20 / 25. szám
Ha minket is elfúj a sors zivatarja, Nem lesz az Istennek soha több magyarja EGYEZMÉNY LÉTESÜLT OTTAWA ÉS ALBERTA KORMÁNYA KÖZÖTT Újból az NDP párt győzöl! Sask.-ban REGINA, Sasilt. — Az elmúlt szerdán tartott tartományi választásokon, bár kevesebb képviselőivel;, de újból az NDP páit győzött. Az 1971-ben tartott választások rután az NDP párt, 60 válasz tó kerületben 45 képviselővel alalkitot kormányt, Allan Blakeney vezetése alatt. A mostani vá lasztás után 38 képviselővel fog j,a vezetni a tartomány ügyeit. A liberálisok 15 képviselővel képviselik az ellenzéket, imig a klonlzervativiok 7 képviselővel gazdagítják az ellenzéket. — A XI. pártkongresszus határozatai, Kádár marad Július 1-iőí emelik az olaj és gazolin árát Ontario és Nova Scotia kormánya ellenzi az áremelést^— Tervek szerint a nyersolaj hordónként $2 doliárrai, míg a gazolin 8 centtel fog emelkedni gallononként; (SzMT) — A magyarországi kommunista párt, vagy hivatalos nevén a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. -kongnesszusa kötelezettséget vállalt a “fejlett szocializmus” építésének] befejezésére, hogy 15-20 éven belül előkészítse a kommunizmus megvalósítását. (Kommunista zsargonban a véigjső célhoz, a ‘' kommumizii unsboz ’' a “szocia- ! lizmus” vezet, amit a “népi demokrácia” előz meg. Kádárék még csak a szocializmust építik, ezért nevezik magukat “szocialistának”: a kommunizmus építése egyelőire szovjet monopólium). A nagy feladat végrehajtására, Magyarország kommunista állammá alakítása, politikai, gazdasági és nevelési távlati terveiket készítenek, ' s az egész társadalmat anozgó-A pártkongresszus március ! 17-e és 21-e között a budapesti Építők Rózisé Peiienc Művelődési Házában ülésezett.A szovjet -tábor küldöttségeit a pártok! első emberei vezették (kivéve Romániát), élükön Leonid Brezsnyev-vel, aki üdvözlő beszédéiben a détente szükségességét és tartósságát -hangsúlyozta, de azért az ötnapos tanáé skozásak során előadók és i hozzászólók egymás után bi- j zonygatták, -hogy kapitalizmus j és kommunizmus között ideológiai közeledés, vagy együttműködés nem jöhet létre, a “nemzetközi osztály harc folytattódik és éleződik”. A hazai vendégek sorában -helyetfoglalt Bemáth Aurél, Bognár József, Illyés Gyula, ürtutay Gyula és Pesta László is. A 754 ezernyi párttagságot 843 “választott küldött képviselte; a Központi Bizottság beszámolóját Kádár János első titkár tartotta, a beszéd nem hagyott érintetlenül egyetlen kérdést sem: bizakodóan ismertette az ország és a rend■ ze,r állapotát. Üzemi demokrácia fejlesztése. A politikai jogok kiterjesztéséi ől Kádár nem beszólt, de annál határozottabban sürgette az üzemi demokrácia” kiterjesztését, ami lényegében azt jelenti, hogy növeli a pártszervezetek hatáskörét a “vállalati szintű feladatok összniangolás-aban, a vállalatok éves és ötéves terveinek kialakításában ési jóváhagyásában”. Az 1968-as gaz dasági refoim jelentősen növelte a vállalatvezetők hatáskörét és felelősségét, most az egyensúlyt helyreállítják a párttitkáiio-k beleszólási és beavatkozási jogának biztosításával. Kádár úgy fogalmazta meg az egy lépés hátra politikáját, hogy a ''vállalatok önállóságának növelése nem csökkentheti a központi állami irányítás szerepét és felelősségét”, felszólította a “vezető állami szerveket és testületeket”, az Országc-s Te-.v hivatalt és a gazdasági -szakminisztériumokat, hogy “éljenek jogaikkal, hiánytalanul teljesítsék a központi irányítással rájuk hárult kötelességeiket: ne habozzanak beavatkozni, ha kell utasítani!” (OTTAWA. — Alberta tartomány és a föderális- kormány között egyezség jött létre a nyersolaj s gazolin árának emelése ügyében. Bár a múlt héten tartott tárgyalások eredményét nem hozták nyilvánosságra, valószínű, hogy a -nyersolaj hordónkénti árát $2.0 Oi-ral, — a gazolin gallononkénti árát pedig 8 centtel fogják emelni. A fűtőolaj ára is emelkedni fog. Az áremelést úgy Ontario, mint Nova Scotia kormánya a leghevesebben ellenzi, — de az energiaügyi -miniszter kijelenté- i 1.-én lép életbe, se szerint, ez már nem változtat Macdonald energiaügyi mia dolgon. Az egész országra ki- | niszter, 13 napos; látogatásira ható, fájdalmas áremelés július Japánba utazott. — Felemelik a postai küldemények árát OTTAWA, Ont. — Bryce Mac { 8 centről 10-12 centre. Kasey postaügyi miniszter Pá- j Hazatérve a miniszter kijeién i'isban tartott konferenciáján ki tette, hogy az emelésről es-afc a jelentette, hogy a postai dijsza- ■ szolgálat javulása után- lehet bást az év végén, vagy jövő év szó, — hogy mikor, arról nem elején emelni fogják, a jelenlegi tett említést. — Tragédiával végződött szökési kísérlet VANCOUVER, B.C. — /Múlt, számunkban közöltük, hogy 3 | életfogytiglani börtönné Ítélt ] rab a New Westminsterben levő j -szigorított fegyházban 15 túszt fogva tartva, azt követelte, biz \ tosi-tsanak nekik szabad eivonu i iásit valamelyik országba, külön íben a 15 túszt meggyilkolják. ! Az ottawai kormány tárgyalásokat folytatott több ország Kanadában levő követségével a banditák befogadása érdekében. Mig a tárgyalásiok folytak, szer dán reggel vér-e-s tragédia játszódott le, amelynek során Mary Steinihouser túszt agyonlőtték, s az egyik gyilkost megsebesítve, lefegyve-rezték a banditákat. — TRUDEAU KÜLPOLITIKÁM JOHN BEST Szolzsenyicin beieköp a levesbe (Revue de la Politique — 3 975 május — No, 217.) — Mily különleges jelenség!’ — irta a “Le Monde“ Szolzsenyicinről — “képes károm és negytóú C au keresztül vitatkozni az újságírókkal, amint azt április 10.-én Párizsiban tette, majd ekkora teljesítmény után kijelenti, hajlandó azonnal újrakezdeni a vitát, vitatársai nagy megrökönyödésére.” Ez az ember rendkívül -utka lélekjelenléttel rendelkezik. O- lyan, mint egy hegyi patak s érthető, hogy a Ivreml meg akart szabadulni tőle. Oroszországion tbelül sóik bajt csinált volna, míg kint csak egyike leket a nagy szovjeteilen.es ha.igverjseny játékosainál^ Szolzsenyicin kitűnő küzdőfél s a titokzatos “karmester” jól választotta ki éppen őt, hogy a pillanatnyi ellenfél ellen karcoljon. De — mert mindig van egy "de” — a tehetséges szólista egyuttal antikionformista játékos is, ki nem miiindfigj követi a kottát. Így néha a zenéibe bele-helefuj egy torz hangot is, amit nem könnyű elfojtani. így történt ez a minap is, az ujságirókfc-al lefolytatott vita alatt. E sajtókonferencián ugyanis az .egyik ujsgiró Szolzsenyicin szemére vetette, hogy könyvében cs ak zsidó b ü nt e t őtábonp a - rancsnokök fényképeit közölte. Mire SzolzsunyiQin szemrebbenés nélkül azt válaszolta, hogy ezt azért tette, mert csák ilyen fényképek álltak rendelkezésire. “Nem én tehetek róla, hogy ezek az emberek zsidók, voltak. Én nem válogattam ki a képeket, hanem a tértén elmet mutattam be. Ebből én nem vontam le semmiféle következtetést a ze-iciők ellen. Minden ember és min.dien nép ibe 'kiéli, hegy vallja bűneit. Azt hiszem, a zsidók is hajlandók lesznek erre.” ' Igen kevés újság közölte le a beszélgetésnek ezt a részét, — nem nehéz kitalálni, miért. . . Az viszont történelmi tény, hogy mindjárt a i;io-lsisvista rend szer megszületésekor, gyakorlatilag 1918-ban. — tehát lő évvel korábban, mint a hitleri táborok létesítését — .orosz koncentrációs táboroki felállítását rendelteik el .s oda deportálták az összes szovjet-elle.ies elemeket, akár monarchisták. szociáldemokraták, vagy anarchisták voltak azok; másrészt az is tény, hogy e táborok vezetését elsöprő többségűén, zsi» dókra hízták. Szolzsenyicin. tehát nem kitalált mesét adott elő: igen pontos adatait — amiket a jelenlegi szovjetellenes hadjárat szervezői szívesen elhallgatnának — megerősítik és kiegészítik oroszországi eredetű bizonyító iratok is az 1930- 193.J-OS évekből, a moszkvai I (Dzerzsinszki-utca 2) Belügyi Népbiztosságot illetőleg, mely alá tartozott akkar a hírhedt Gépéu, a Milícia és a koncentrációs táborok igazgatása. Ebben az időszakban Lenin szavai szerint “ütött az óra; (Folytatjuk) , hogy megtisztítsák az orosz ! földet a kártékony férgektől” I (Leniin összes müvei, 5: kiadás, o5.-dk kötete) s “megszigorítsák a burzsoázia elleni intézkedéseket és megtorlásokat” (10. sz. Cseka határozat, 1921 január- 8.-ról). Akkoriban a félelmetes Jagoda volt a-z NKVD ura, ki 1891- ben született zsidó családiból, (eredeti névén Gersel), a Csekábain magas állást t|öltö-tt be (ennek vezetője Moisszej ,Szolomonovilcs IMcki azonos vallásu egyén volt). Utána Jagoda lett a GPU, majd 1934-től az akkor megalakult NKVD iráí nyitója. Jagoda később a “tisztogatások’’ áldozata lett, 1930- ban Sztálin parancsára letartóztatták a harmadik moszkvai persorozat keretében elitélték és 1937-ben agyonlőtték. (Folytatás a 4. oldalon) Tanítsák saját nyelvükön is a gyermekeket Németh László méltatása:' Felismerte a szocialista valóság igazai" 'Mái több mint öt esztendeje annak, hogy utoljára megszámolták azokat a gyerekeket, akik nem angol nyelvterületről valók. Az 1970-ben -készített Every Student Survey -révén meg,állapították, hogy a torontói növendékek tóiba mint 40 százaléka nem angol nyelvterületről való. Ezek javarésze olasz, görög, kínai, vagy hongkongi volt, bár vagy 40-50 ku liünboző országból valók is voltak -rajtuk kívül. Egyre szaporodik a Pakisztánról és Nyugat Indiából jöttek száma, ezért gondolja az iskolabizottság, hogy a nemzetiségiek) rövidesen többen lesznek, mint a “bennszülöttek”. Őszre már ismereteseik -lesznek az új adatok. Bevándorolt szülök kjázőtték a tanuimányt készitő bizottsággal, hogy elégedetlenek a jelenlegi helyzettel és azt szeretnek, ha a közoktatás során gyermekeik a jelenlegi helyzettel és azt szeretnék, ha a közoktatás során gyermekeik nem szakadnának el szüleik nyelvéitől és kultúrájától, nem növekednek a szakadék a gyermekek és szülök között. A tanulmány szerzői előreláthatólag javasolni fogják, hogy az “elő-elemi” első osztályában nyelvek szerint csoportosítsa (Folytatás a 8. oldalon) sége tükröződik munkáiban, eredeti válaszokat adott, melyeik akkor is! terméken-yitően hatottak, ha viszontválaszt kívántak; vitatni lehetett elképzeléseit, de nem lehetett fcétségbeveuni a-zt a tisztességes szándékot és emberi művészi igényességet. amellyel meg|áiiniodta, megtervezte látomásait”. Nem polgári körökből jött az elismerés, “marxista kritika volt az első, mely Német,i re - gányi.ói művészetének -realizmusát üdvözölte és azt értékének megfelelően .megbecsült;’. Utazás ciimü darabjában “őszinte hitvallást tett a Szovjetunió, a szocializmus első országa mellett”; 1957-ben Ko-sutidijat kapott, 1968-ban a Megbecsülés je-liei c. szovjet érdemrendet adományozták -neki, 1971-iben a (Munka Vörös Zászló Érdemrendjével tüntették ki- ... A sírnál hivatalos búcsúztatók és barátok rótták le ke(Folytatás a 4. oldal n) (Canadian Scene) — Amint I a miniszterelnök mondja: külpolitikai érdeklődése most Európára irányul;. A miniszterelnök a közelmúlt ban két interjút is adott Ottawában. Mindegyik nagy mértékben hozzájárul ahhoz, hogy 1 külpolitikai elképzeléseire fényt j derítsen. Beszélt Kanada és a NATO kapcsolatairól és enrli- j test tett arról a “harmadik lehetőségről”, amely talán módot adhatna a Kanadára gyákor s olt és sokak által túlrógesnak tartott amerikai befolyási bizo- j nyos mérvű kiegyensúlyozására. Trudeau még arró-li is szólott, hogy tulajdonkeppen ki a kanadai? “Az, aki kanadainak tartja magát” mondotta Claus Hem'drick-nek, a holland televízió -munkatársának. “Vannak ; emberek Kanadában, akik talán európaiaknak tekintik magu| kát. Európai országokból jöttek ide, magjukkal hozták tradiciói! kát, szokásaikat és a mai na- I pig is régi fejjel gondolkoznak, i folytatják elődjeik vitáit. Van- ; j nak, akik -elsősorban québeciek, j I vagy albertaiak, ezt előbbre valónak tartják a kanadaiságuknál. Éppen ezért nem -esnek az ! én meghatározásom körébe.” i Milyen tulajdonságokkal rendelkezik a kanadai? Mindenek előtt tiszteli a többieket, a “tü! relem, megértés é-s a közös élmény megosztása a jellemzője.” Mr, Trudeau, amint mondotta, miniszterelnöksége -első éveiben főképpen ázsiai országinkba látogatott el azt akarván kifejezésire juttatni, hogy az arra felé -eső “nyugatkanadai kereskedelmi és külpolitikai érdeklődésről sem szabad megfeledkezni.’’ “A kanadaiak, szinte hagyományosan, többnyire Európa f-elé' tekintettek, mint történelmük, kultúrájuk eredetére. “Ugyanakkor fontos, hogy a központi kormány vegye tekintetbe-; nemcsak Atlanti — hanem Csendes-óceáni ország is vagyunk. Ezért utaztam kezdetben Japánba, sőt még Kínába 4«. Mlíjst májf- Rivi’ópá.ra tekintek." .Négy liónapoiL belül másodszor ment valóban Plurjópába, Holandiát, Németországot, Angliát, Olaszországot és Írországot látogatta meg. A NATO-ról szólva miniszterelnökünk kifejtette-; “dolgoznunk kell a békülékenységi politika érvényesüléséért, ugyanakkor vigyáznunk kell arra, hogy a Védelmi 'Szövetség szét ne essék.” Európai útja céljáról Mr. Trudeau megemlítette: “mindenek előtt arra törekszem, hogy európai barátaink megértsék, ho-gy a kanadaiak mások mint az amerikaiak, vagy a japánok.” “Fontosnak tartjuk, hogy különbséget tegyenek köztünk és az amerikaiak között, mint ahogy maguk, hollandok -sem szeretnék, ha a németekkel ös-zsz-etévesztenék magukat. Amikor túlságosan nagy és erős valamely országnak a szomszédja, ez a vezély mindig fennáll.” “Kanada egyre érettebbé lesz”, mondotta mini-zterelnö(Folytatás a 4. oldalon) Együttérzés a vietnami néppel, aggodalom a kis népek sorsáért Mlsgr. Varga Béla elnökletével a Magyar Bizottság májú 2.-án ülést tartott n-eiwyorki központjában és együttérzését fejezte ki a vietnami néppel, egyben kifejezte aggodalmát is a kisnépek sorsáért. A Maryar- Bizo-ttság megállapítja, h-ogy a vietnami tragédia újból bebizonyitotta, a sokat emlegetett détente kizár ólag a Szovjetunió érdekeit szolgálja. A Kreml a. Európára lokalizált és időzített enyhülés fedezetével másutt, ahol arra a -helyzet -megérett, agresszív politikáját továbbfolytat ja, alig leplezett célja, a világűr-alcím elérésére. A Magyar Bizottság a szabad világban eluralkodó engedékenység és közöny ellen felemeli a szavát; elérkezett a lelkii-smeret vi sgálat -ideje, ne-Még kapható 1975 Képes Naptárunk. Ara: $2. hogy a veszélyeztetett kis népek -újabb- kommunista agreszszió áldozatául essenek. Különösen fontosnak- -tartja a Magyar Bizottság, a nyugati hatalmak, elsősorban az USA keleteurópai politikájának és magatartásának ujravizsigálását; meggyőződése, h-ogy a Szovjetunió által leigázo-tt népek hálásabban tagadnák és eredménye(sebben felhasználnák a segítséget szabadságuk kivivására és függetlenségük biztosítására, mint a fejlődésükben elmaradt, nemzeti tudatukat még nem teljesen kiformált népek. Ha a Nyugat 1956-ban megsegíti a magyarokat, ma Keleíeu-nópa szabad lehetne; ha a mai állapotot véglegesnek elfogadja, ami az európai -baztensági konferencia hangulatából valószínű, akkor a leigázott népek sorsa beteljesedik és- a nemzetközi kommunizmust világhódító útján feltartóztatni ine-m lehet. (Canadian Scene) — A torontói iskolákban nemsokára tobiaen lesznek a bevándorolt gyermekek, mint az itt születettek!. Ezért javasolja mois.it egy tanulmány, hogy az elemiben — ha lehet meglehetősen nagy mértékben — később pedig nemzetiségi kurzusok kereteken, vegyék tekintetben a gyér- ! inekek anyanyelvét az oktatás- j ban is. A tanulmány szerzői — a nyolc közül kettő i-skolabizottságj tag — arra a követ kézié- I tési e jutottak, hogy a javaslat j ! gyakorlati megvalósítása jó hatással lesz a bevándorolt gye. - mekekre- A jelenlegi tanrendek- j ben, oktatási felszerelésben és i vizsgáztatásban kulturális es faji elfogultságok érvényesül- I aiek. A szakemberek, bár nem ! kívánják k-vota rendszer be- j vezetését, azt sürgetik, hogy a jövői>en próbáljanak nemzetisé- : gi tanárokat alkalmazni, ahol azokra szükség .mutatkozik. A í megvalósítás azt követelné, i hogy 25 uj állást kreáljanak,” j school-community liaison offi- j cer” néven, akiknek az lenne a ’ feladatuk, -hogy bevándorolt szülőknek megmagyarázzák az iskola rendszert és megértetnék) velük, hogy a -bevándorol- j takkal milyen nagy mértékben törődnek. OSZMT) — Nem kerülhette el ő sem a kisajátítást; amikor Németh László meghalt, a -rendszer a magáénak követelte. A vezető lapoiki márciusi negyedikén jelentették a halálhírt, a Népszabadság, gyászkeretben a 7. oldalon, a Népszava, a Ma- j gyúr Nemzet s a Magyar Hírlap (ugyancsak gyászkeretben) a j 4. oldalon. A nekiiológok dicsé- j rö jelzőkkel nem fukarkodtak, ' a század egyik legnagyobb ma- 1 gyár írójának neveztek, a méltatásokba vitit politikai motívumok viszont megitérőt láttak ; benne, aki ellenkezés, majd hu- j zodás után végülis “felismerte a - szociális valóság igazát”. Ezt a j Népszabadság irta. a párt köz, ponti lapja, azzal a félreérthetetlen határozottsággal, ahogy ! mindenre és mindenkire ráte- j szik a kezüket. “Első jelentős j alkotói szakaszában balra in- : d-ult, . . . egyik legnagyobb, érdé- i ane, hogy felismerte a magyar- J ság helyét Kelet-Európábán, .. . ! halhatatlan problémaérizékeny-