Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)

1975-06-20 / 25. szám

Ha minket is elfúj a sors zivatarja, Nem lesz az Istennek soha több magyarja EGYEZMÉNY LÉTESÜLT OTTAWA ÉS ALBERTA KORMÁNYA KÖZÖTT Újból az NDP párt győzöl! Sask.-ban REGINA, Sasilt. — Az elmúlt szerdán tartott tartományi vá­lasztásokon, bár kevesebb kép­viselőivel;, de újból az NDP páit győzött. Az 1971-ben tartott választá­sok rután az NDP párt, 60 válasz tó kerületben 45 képviselővel a­lalkitot kormányt, Allan Blake­­ney vezetése alatt. A mostani vá lasztás után 38 képviselővel fog j,a vezetni a tartomány ügyeit. A liberálisok 15 képviselővel képviselik az ellenzéket, imig a klonlzervativiok 7 képviselővel gazdagítják az ellenzéket. — A XI. pártkongresszus határozatai, Kádár marad Július 1-iőí emelik az olaj és gazolin árát Ontario és Nova Scotia kormánya ellenzi az áremelést^— Tervek szerint a nyersolaj hordónként $2 doliárrai, míg a gazolin 8 centtel fog emelkedni gallononként; (SzMT) — A magyarországi kommunista párt, vagy hivata­los nevén a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. -kongnesszusa kötelezettséget vállalt a “fejlett szocializmus” építésének] befe­jezésére, hogy 15-20 éven belül előkészítse a kommunizmus megvalósítását. (Kommunista zsargonban a véigjső célhoz, a ‘' kommumizii unsboz ’' a “szocia- ! lizmus” vezet, amit a “népi de­mokrácia” előz meg. Kádárék még csak a szocializmust épí­tik, ezért nevezik magukat “szocialistának”: a kommuniz­mus építése egyelőire szovjet monopólium). A nagy feladat végrehajtására, Magyarország kommunista állammá alakítá­sa, politikai, gazdasági és neve­lési távlati terveiket készítenek, ' s az egész társadalmat anozgó-A pártkongresszus március ! 17-e és 21-e között a budapesti Építők Rózisé Peiienc Művelődé­si Házában ülésezett.A szovjet -tábor küldöttségeit a pártok! el­ső emberei vezették (kivéve Romániát), élükön Leonid Brezsnyev-vel, aki üdvözlő be­szédéiben a détente szükséges­ségét és tartósságát -hangsú­lyozta, de azért az ötnapos ta­náé skozásak során előadók és i hozzászólók egymás után bi- j zonygatták, -hogy kapitalizmus j és kommunizmus között ideoló­giai közeledés, vagy együttmű­ködés nem jöhet létre, a “nem­zetközi osztály harc folytattódik és éleződik”. A hazai vendégek sorában -helyetfoglalt Bemáth Aurél, Bognár József, Illyés Gyula, ürtutay Gyula és Pesta László is. A 754 ezernyi párttag­ságot 843 “választott küldött képviselte; a Központi Bizott­ság beszámolóját Kádár János első titkár tartotta, a beszéd nem hagyott érintetlenül egyet­len kérdést sem: bizakodóan is­mertette az ország és a rend­­■ ze,r állapotát. Üzemi demokrácia fejleszté­se. A politikai jogok kiterjesz­téséi ől Kádár nem beszólt, de annál határozottabban sürgette az üzemi demokrácia” kiter­jesztését, ami lényegében azt jelenti, hogy növeli a pártszer­vezetek hatáskörét a “vállalati szintű feladatok összniangolás-a­­ban, a vállalatok éves és ötéves terveinek kialakításában ési jó­váhagyásában”. Az 1968-as gaz dasági refoim jelentősen növel­te a vállalatvezetők hatáskörét és felelősségét, most az egyen­súlyt helyreállítják a párttitká­­iio-k beleszólási és beavatkozási jogának biztosításával. Kádár úgy fogalmazta meg az egy lé­pés hátra politikáját, hogy a ''vállalatok önállóságának nö­velése nem csökkentheti a köz­ponti állami irányítás szerepét és felelősségét”, felszólította a “vezető állami szerveket és testületeket”, az Országc-s Te-.v hivatalt és a gazdasági -szakmi­nisztériumokat, hogy “éljenek jogaikkal, hiánytalanul telje­sítsék a központi irányítással rájuk hárult kötelességeiket: ne habozzanak beavatkozni, ha kell utasítani!” (OTTAWA. — Alberta tarto­mány és a föderális- kormány között egyezség jött létre a nyersolaj s gazolin árának eme­lése ügyében. Bár a múlt héten tartott tárgyalások eredményét nem hozták nyilvánosságra, va­lószínű, hogy a -nyersolaj hor­dónkénti árát $2.0 Oi-ral, — a gazolin gallononkénti árát pe­dig 8 centtel fogják emelni. A fűtőolaj ára is emelkedni fog. Az áremelést úgy Ontario, mint Nova Scotia kormánya a leghevesebben ellenzi, — de az energiaügyi -miniszter kijelenté- i 1.-én lép életbe, se szerint, ez már nem változtat Macdonald energiaügyi mi­­a dolgon. Az egész országra ki- | niszter, 13 napos; látogatásira ható, fájdalmas áremelés július Japánba utazott. — Felemelik a postai küldemények árát OTTAWA, Ont. — Bryce Mac { 8 centről 10-12 centre. Kasey postaügyi miniszter Pá- j Hazatérve a miniszter kijeién i'isban tartott konferenciáján ki tette, hogy az emelésről es-afc a jelentette, hogy a postai dijsza- ■ szolgálat javulása után- lehet bást az év végén, vagy jövő év szó, — hogy mikor, arról nem elején emelni fogják, a jelenlegi tett említést. — Tragédiával végződött szökési kísérlet VANCOUVER, B.C. — /Múlt, számunkban közöltük, hogy 3 | életfogytiglani börtönné Ítélt ] rab a New Westminsterben levő j -szigorított fegyházban 15 túszt fogva tartva, azt követelte, biz \ tosi-tsanak nekik szabad eivonu i iásit valamelyik országba, külön íben a 15 túszt meggyilkolják. ! Az ottawai kormány tárgya­lásokat folytatott több ország Kanadában levő követségével a banditák befogadása érdekében. Mig a tárgyalásiok folytak, szer dán reggel vér-e-s tragédia ját­szódott le, amelynek során Ma­ry Steinihouser túszt agyonlőt­ték, s az egyik gyilkost megse­besítve, lefegyve-rezték a ban­ditákat. — TRUDEAU KÜLPOLITIKÁM JOHN BEST Szolzsenyicin beieköp a levesbe (Revue de la Politique — 3 975 május — No, 217.) — Mily különleges jelenség!’ — irta a “Le Monde“ Szolzse­­nyicinről — “képes károm és negytóú C au keresztül vitatkoz­­ni az újságírókkal, amint azt április 10.-én Párizsiban tette, majd ekkora teljesítmény után kijelenti, hajlandó azonnal új­rakezdeni a vitát, vitatársai nagy megrökönyödésére.” Ez az ember rendkívül -utka lélekjelenléttel rendelkezik. O- lyan, mint egy hegyi patak s érthető, hogy a Ivreml meg a­­kart szabadulni tőle. Oroszor­szágion tbelül sóik bajt csinált volna, míg kint csak egyike le­ket a nagy szovjeteilen.es ha.ig­­verjseny játékosainál^ Szolzsenyicin kitűnő küzdő­­fél s a titokzatos “karmester” jól választotta ki éppen őt, hogy a pillanatnyi ellenfél ellen kar­coljon. De — mert mindig van egy "de” — a tehetséges szólista e­­gyuttal antikionformista játékos is, ki nem miiindfigj követi a kot­tát. Így néha a zenéibe bele-he­­lefuj egy torz hangot is, amit nem könnyű elfojtani. így tör­tént ez a minap is, az ujsági­­rókfc-al lefolytatott vita alatt. E sajtókonferencián ugyanis az .egyik ujsgiró Szolzsenyicin szemére vetette, hogy könyvé­ben cs ak zsidó b ü nt e t őtábonp a - rancsnokök fényképeit közölte. Mire SzolzsunyiQin szemrebbe­nés nélkül azt válaszolta, hogy ezt azért tette, mert csák ilyen fényképek álltak rendelkezési­re. “Nem én tehetek róla, hogy ezek az emberek zsidók, voltak. Én nem válogattam ki a képe­ket, hanem a tértén elmet mu­tattam be. Ebből én nem von­tam le semmiféle következte­tést a ze-iciők ellen. Minden em­ber és min.dien nép ibe 'kiéli, hegy vallja bűneit. Azt hiszem, a zsidók is hajlandók lesznek er­re.” ' Igen kevés újság közölte le a beszélgetésnek ezt a részét, — nem nehéz kitalálni, miért. . . Az viszont történelmi tény, hogy mindjárt a i;io-lsisvista rend szer megszületésekor, gyakor­latilag 1918-ban. — tehát lő évvel korábban, mint a hitleri táborok létesítését — .orosz koncentrációs táboroki felállítá­sát rendelteik el .s oda deportál­ták az összes szovjet-elle.ies elemeket, akár monarchisták. szociáldemokraták, vagy anar­chisták voltak azok; másrészt az is tény, hogy e táborok ve­zetését elsöprő többségűén, zsi» dókra hízták. Szolzsenyicin. te­hát nem kitalált mesét adott elő: igen pontos adatait — ami­ket a jelenlegi szovjetellenes hadjárat szervezői szívesen el­hallgatnának — megerősítik és kiegészítik oroszországi erede­tű bizonyító iratok is az 1930- 193.J-OS évekből, a moszkvai I (Dzerzsinszki-utca 2) Belügyi Népbiztosságot illetőleg, mely alá tartozott akkar a hírhedt Gépéu, a Milícia és a koncen­trációs táborok igazgatása. Ebben az időszakban Lenin szavai szerint “ütött az óra; (Folytatjuk) , hogy megtisztítsák az orosz ! földet a kártékony férgektől” I (Leniin összes müvei, 5: kiadás, o5.-dk kötete) s “megszigorít­sák a burzsoázia elleni intézke­déseket és megtorlásokat” (10. sz. Cseka határozat, 1921 ja­nuár- 8.-ról). Akkoriban a félelmetes Jago­­da volt a-z NKVD ura, ki 1891- ben született zsidó családiból, (eredeti névén Gersel), a Cse­­kábain magas állást t|öltö-tt be (ennek vezetője Moisszej ,Szo­­lomonovilcs IMcki azonos val­­lásu egyén volt). Utána Jagoda lett a GPU, majd 1934-től az akkor megalakult NKVD irá­­í nyitója. Jagoda később a “tisz­togatások’’ áldozata lett, 1930- ban Sztálin parancsára letar­tóztatták a harmadik moszkvai persorozat keretében elitélték és 1937-ben agyonlőtték. (Folytatás a 4. oldalon) Tanítsák saját nyelvükön is a gyermekeket Németh László méltatása:' Felismerte a szocialista valóság igazai" 'Mái több mint öt esztendeje annak, hogy utoljára megszá­molták azokat a gyerekeket, akik nem angol nyelvterületről valók. Az 1970-ben -készített Every Student Survey -révén meg,állapították, hogy a toron­tói növendékek tóiba mint 40 százaléka nem angol nyelvterü­letről való. Ezek javarésze o­­lasz, görög, kínai, vagy hong­kongi volt, bár vagy 40-50 ku liünboző országból valók is vol­tak -rajtuk kívül. Egyre szapo­rodik a Pakisztánról és Nyugat Indiából jöttek száma, ezért gondolja az iskolabizottság, hogy a nemzetiségiek) rövidesen többen lesznek, mint a “benn­szülöttek”. Őszre már ismerete­seik -lesznek az új adatok. Bevándorolt szülök kjázőtték a tanuimányt készitő bizottság­gal, hogy elégedetlenek a jelen­legi helyzettel és azt szeretnek, ha a közoktatás során gyerme­keik a jelenlegi helyzettel és azt szeretnék, ha a közoktatás so­rán gyermekeik nem szakadná­nak el szüleik nyelvéitől és kul­túrájától, nem növekednek a szakadék a gyermekek és szü­lök között. A tanulmány szerzői előrelát­hatólag javasolni fogják, hogy az “elő-elemi” első osztályában nyelvek szerint csoportosítsa (Folytatás a 8. oldalon) sége tükröződik munkáiban, eredeti válaszokat adott, me­lyeik akkor is! terméken-yitően hatottak, ha viszontválaszt kí­vántak; vitatni lehetett elkép­zeléseit, de nem lehetett fcétség­­beveuni a-zt a tisztességes szán­dékot és emberi művészi igé­nyességet. amellyel meg|áiiniod­­ta, megtervezte látomásait”. Nem polgári körökből jött az elismerés, “marxista kritika volt az első, mely Német,i re - gányi.ói művészetének -realiz­musát üdvözölte és azt értéké­nek megfelelően .megbecsült;’. Utazás ciimü darabjában “őszin­te hitvallást tett a Szovjetunió, a szocializmus első országa mellett”; 1957-ben Ko-suti­­dijat kapott, 1968-ban a Meg­becsülés je-liei c. szovjet érdem­rendet adományozták -neki, 1971-iben a (Munka Vörös Zász­ló Érdemrendjével tüntették ki- ... A sírnál hivatalos búcsúzta­tók és barátok rótták le ke­(Folytatás a 4. oldal n) (Canadian Scene) — Amint I a miniszterelnök mondja: kül­politikai érdeklődése most Eu­rópára irányul;. A miniszterelnök a közelmúlt ban két interjút is adott Otta­wában. Mindegyik nagy mér­tékben hozzájárul ahhoz, hogy 1 külpolitikai elképzeléseire fényt j derítsen. Beszélt Kanada és a NATO kapcsolatairól és enrli- j test tett arról a “harmadik le­hetőségről”, amely talán mó­dot adhatna a Kanadára gyákor s olt és sokak által túlrógesnak tartott amerikai befolyási bizo- j nyos mérvű kiegyensúlyozásá­ra. Trudeau még arró-li is szólott, hogy tulajdonkeppen ki a kana­dai? “Az, aki kanadainak tart­ja magát” mondotta Claus Hem'drick-nek, a holland televí­zió -munkatársának. “Vannak ; emberek Kanadában, akik talán európaiaknak tekintik magu­­| kát. Európai országokból jöttek ide, magjukkal hozták tradiciói­­! kát, szokásaikat és a mai na- I pig is régi fejjel gondolkoznak, i folytatják elődjeik vitáit. Van- ; j nak, akik -elsősorban québeciek, j I vagy albertaiak, ezt előbbre va­lónak tartják a kanadaiságuk­­nál. Éppen ezért nem -esnek az ! én meghatározásom körébe.” i Milyen tulajdonságokkal ren­delkezik a kanadai? Mindenek előtt tiszteli a többieket, a “tü­­! relem, megértés é-s a közös él­mény megosztása a jellemzője.” Mr, Trudeau, amint mondotta, miniszterelnöksége -első éveiben főképpen ázsiai országinkba lá­togatott el azt akarván kifeje­zésire juttatni, hogy az arra fe­lé -eső “nyugatkanadai kereske­delmi és külpolitikai érdeklő­désről sem szabad megfeledkez­ni.’’ “A kanadaiak, szinte hagyo­mányosan, többnyire Európa f-elé' tekintettek, mint történel­mük, kultúrájuk eredetére. “Ugyanakkor fontos, hogy a központi kormány vegye tekin­tetbe-; nemcsak Atlanti — ha­nem Csendes-óceáni ország is vagyunk. Ezért utaztam kezdet­ben Japánba, sőt még Kínába 4«. Mlíjst májf- Rivi’ópá.ra tekin­tek." .Négy liónapoiL belül má­sodszor ment valóban Plurjópá­­ba, Holandiát, Németországot, Angliát, Olaszországot és Íror­szágot látogatta meg. A NATO-ról szólva minisz­terelnökünk kifejtette-; “dolgoz­nunk kell a békülékenységi po­litika érvényesüléséért, ugyan­akkor vigyáznunk kell arra, hogy a Védelmi 'Szövetség szét ne essék.” Európai útja céljáról Mr. Tru­deau megemlítette: “mindenek előtt arra törekszem, hogy eu­rópai barátaink megértsék, ho-gy a kanadaiak mások mint az amerikaiak, vagy a japá­nok.” “Fontosnak tartjuk, hogy kü­lönbséget tegyenek köztünk és az amerikaiak között, mint a­­hogy maguk, hollandok -sem szeretnék, ha a németekkel ös-z­­sz-etévesztenék magukat. Ami­kor túlságosan nagy és erős va­lamely országnak a szomszédja, ez a vezély mindig fennáll.” “Kanada egyre érettebbé lesz”, mondotta mini-zterelnö­­(Folytatás a 4. oldalon) Együttérzés a vietnami néppel, aggodalom a kis népek sorsáért Mlsgr. Varga Béla elnökleté­vel a Magyar Bizottság májú 2.-án ülést tartott n-eiwyorki központjában és együttérzését fejezte ki a vietnami néppel, egyben kifejezte aggodalmát is a kisnépek sorsáért. A Maryar- Bizo-ttság megállapítja, h-ogy a vietnami tragédia újból bebi­­zonyitotta, a sokat emlegetett détente kizár ólag a Szovjetunió érdekeit szolgálja. A Kreml a. Európára lokalizált és időzített enyhülés fedezetével másutt, a­­hol arra a -helyzet -megérett, ag­resszív politikáját továbbfolytat ja, alig leplezett célja, a világ­űr-alcím elérésére. A Magyar Bizottság a szabad világban eluralkodó engedé­kenység és közöny ellen fel­emeli a szavát; elérkezett a lel­­kii-smeret vi sgálat -ideje, ne-Még kapható 1975 Képes Naptárunk. Ara: $2. hogy a veszélyeztetett kis né­pek -újabb- kommunista agresz­­szió áldozatául essenek. Külö­nösen fontosnak- -tartja a Ma­gyar Bizottság, a nyugati hatal­mak, elsősorban az USA kelet­­európai politikájának és maga­tartásának ujravizsigálását; meggyőződése, h-ogy a Szovjet­unió által leigázo-tt népek hálá­­sabban tagadnák és eredménye­­(sebben felhasználnák a segítsé­get szabadságuk kivivására és függetlenségük biztosítására, mint a fejlődésükben elmaradt, nemzeti tudatukat még nem teljesen kiformált népek. Ha a Nyugat 1956-ban meg­segíti a magyarokat, ma Keleí­­eu-nópa szabad lehetne; ha a mai állapotot véglegesnek elfo­gadja, ami az európai -baztensá­­gi konferencia hangulatából va­lószínű, akkor a leigázott népek sorsa beteljesedik és- a nemzet­közi kommunizmust világhódí­tó útján feltartóztatni ine-m le­het. (Canadian Scene) — A to­rontói iskolákban nemsokára tobiaen lesznek a bevándorolt gyermekek, mint az itt szüle­tettek!. Ezért javasolja mois.it egy tanulmány, hogy az elemiben — ha lehet meglehetősen nagy mértékben — később pedig nemzetiségi kurzusok kerete­ken, vegyék tekintetben a gyér- ! inekek anyanyelvét az oktatás- j ban is. A tanulmány szerzői — a nyolc közül kettő i-skolabizott­­ságj tag — arra a követ kézié- I tési e jutottak, hogy a javaslat j ! gyakorlati megvalósítása jó ha­tással lesz a bevándorolt gye. - mekekre- A jelenlegi tanrendek- j ben, oktatási felszerelésben és i vizsgáztatásban kulturális es faji elfogultságok érvényesül- I aiek. A szakemberek, bár nem ! kívánják k-vota rendszer be- j vezetését, azt sürgetik, hogy a jövői>en próbáljanak nemzetisé- : gi tanárokat alkalmazni, ahol azokra szükség .mutatkozik. A í megvalósítás azt követelné, i hogy 25 uj állást kreáljanak,” j school-community liaison offi- j cer” néven, akiknek az lenne a ’ feladatuk, -hogy bevándorolt szülőknek megmagyarázzák az iskola rendszert és megértet­nék) velük, hogy a -bevándorol- j takkal milyen nagy mértékben törődnek. OSZMT) — Nem kerülhette el ő sem a kisajátítást; amikor Németh László meghalt, a -rend­szer a magáénak követelte. A vezető lapoiki márciusi negyedi­kén jelentették a halálhírt, a Népszabadság, gyászkeretben a 7. oldalon, a Népszava, a Ma- j gyúr Nemzet s a Magyar Hírlap (ugyancsak gyászkeretben) a j 4. oldalon. A nekiiológok dicsé- j rö jelzőkkel nem fukarkodtak, ' a század egyik legnagyobb ma- 1 gyár írójának neveztek, a mél­tatásokba vitit politikai motívu­mok viszont megitérőt láttak ; benne, aki ellenkezés, majd hu- j zodás után végülis “felismerte a - szociális valóság igazát”. Ezt a j Népszabadság irta. a párt köz­­, ponti lapja, azzal a félreérthe­tetlen határozottsággal, ahogy ! mindenre és mindenkire ráte- j szik a kezüket. “Első jelentős j alkotói szakaszában balra in- : d-ult, . . . egyik legnagyobb, érdé- i ane, hogy felismerte a magyar- J ság helyét Kelet-Európábán, .. . ! halhatatlan problémaérizékeny-

Next

/
Oldalképek
Tartalom