Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1954
Index
10 Bizonyos értelemben vett át lény -gülés történik itt. Mindent megmagyaráz a valóságos jelenlét dogmaja, Krisztus valóságban van jelen az OÍtáriszentsegben, nem álom, nem emlék, nem reménytelen vágy. Boldog valóság.,. Szent Pállal mondhatom: "Élek én, de már nem én. Krisztus él bennem." /Gal. 2, 20./ Igv lesz" Krisztus "Istentől b *ölcsességünkké, igazságunkká, megszentelődésünkké és megváltásunkká." /I. Kor. 1, 30J Ez az egyesülés növeli bennünk az isteni életet, a megszentelő malusztot. Ezzel értem el életemben az a nagykorúságot, amelyre a krisztusi életnek bennem ki kell fejlődnie. Képekben igv fejezhetem ki azt: ártatlan gyermektekintet, küzdelemben megőrzött tisztaság, keresztviselés mosollyal, kemény munka dalolva*. e béke galambja a családi életben, boldog elszenderüiés az örök életre. 2. Ennek az egyesülésnek t ovábbi gyümölcsei : a/ megőri z a halálos bűnöktől és megtisztit a "Bocsánatos bűnöktől. Erősödöm a jóban és gyengül bennem a rosszra való hajlandóság. A tridenti zsinat tanítja: 'Az Eucharisztia ellenszer, amellyel a mindennapi bűnöktől megszab dulunk é.s amely megőriz a halálos bűntől," mert az Eucharisztia a léleknek élete és örök egés2®ge. - b/ Világ oss ág , amely lelkemet állandóan biztaságos uton vezeti. "Az érzéki ember nem fogja fel, ami az Isten Leikéé-," /1„ Kor. 2, 14*/;- c/ orvossá g á bűnre való hajlam ellen, miként a szeplőtelen fogantatás kegyelme Szűza•nyánkban eleve lehetetlenné tette a bűnös szenvedélyek tüzét, a szentáldozás hasonlóképen csendesíti, fékezi a mi szenvedélyeink bűnös lángolását. - d/ "Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, annak örök.élete vágyón és én feltámasztom' őt az utolsó napon."/Ján. 6, 55./ - Á szeplőtelen fogantatás dogmája akkor nyerte el ragyogó betetőzését, amikor dogma lett Szüzanyánk testének mennybevitele is, ami egyenesen következik a szeplőtelen fogantatás hitigazságából. A szentáldozás a mi testünk ieliamadásának is záloga. Alexandriai Szent Kelemen azt irja róla, hogya szentáldozás testünkbe oltja a halhatatlanság csiráját. Aranyszájú Szent János p^dig azt mondja , hogy ha már azoknál is megszűnt a betegség minden neme. akik Jézus puhájának csupán szegélyét érintették, mennyivel inkább kell megszűnnie a betegsége knek'' minálunk., a kik oly szerencsesek vagyunk, hogy Jézust lelkünkbe fogadhatjuk. III. A gyakori szent áldozás.Az őskeresztények naponta áldoztak. A zt~valahogy magátólértcToíonek értették, hogyha a szentmiseáldozáson résztvesznek, akkor áldozzanak is. "Mindennap..«• örvendezve, tiszta szívvel fogyasz-toták eledelüket." /Csel, 2,46./'Később ez - faidalom - csökkentő Valahogy idegenudés, hidegülés állt be a hívek közötte Később hozzájárult ehhez egy felfogás, amely a szegény emberben oly magas fokú tökéletességet kívánt a szentáldozáshoz, amely egészen elijesztett a szentáldozástól* Mindez azután magával hozta a termé-szetfölötti élet erejének csökkenését, sokszor olkorhadását a lelkekben, BoldogXPius pápa 1905 ^ december 20-án páratlan jelentőségű rendeletet adót ki,amelyben a mindennapi szentáldozást, hangsúlyozza Kivánjá'\ hatását és megszabja feltételeit„ 1. A gyakori és mindennapi szentáldozáshoz. amelyet Krisztus Urunk is, és az Anyaszentegyház is mindenfölött kíván, kivétel nélkül az összes hiv ek járulhatnak, Senki cl nem tiltható a szentálaozástól, aki a kegyelem állapotában van és tiszta szándékkal járul az ür asztalához."
