Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1954
Index
Isten boldogságunkat akarja liztositani parancsaival, a bün pedig kihivó engedetlenség Isten <el szemben. A názáreti Szűztől sokkal nagyobbat kivánt az Isten, mint a parancsok megtartását. Az Isten-anyaság méltóságának és keresztjének vállaiásat. Szűz Mária lelke az Szentíráson nevelődött. Ezért tudta, hogy a Hegváltó a.fájdalmak embere lesz, /Iz.'53,3-5./ Tudta, hogy az istenanyai méltóság itt a földön töviskoronát fon a nyai szivére. De azt is tudta, hogy Ő lesz az emberek üdvössége, a Megváltó ? aki népét megszabadítja bűneitől. /Mt. 1, 21./ És az Isten üzenetére alázatosan felel: íme az Ur szolgáló leánya, legyen nekem a Te igéd szerint! /Lk. 1,32./ A bnn hálá tl^ns ág Istenne l szRighen, Hálátlanság az Isten életében való részesedés ellen, az Isten atyai gondoskodása ellen. Tőle kaptam mindent: értelmemet, akaratomat, lelkem és testem minden képességét. Az Isten-hasonlóságot, a megszentelő kegyelmet, azokat az isteni erőket, amelyek belénköntött erényekkel gazdagítják lelkünket, hogy az Isten-hasonlóság bennünk minden bűnre való hajlam mellett is" minél jobban kibontakozzék. És mindezekért hálátlan vagyok, ha tudva és akarva Isten parancsát megszegem. Négyféle 'hálátlanságot követek el: a,/ elfelejtem a jót, amit Isten tett velünk, b./ a jóért rosszal fizetek, c./ a jót arra használom, hogy Istent megbántsam vele és d,/ teszem ezt abban a hiu reményben, hogy emiatt semmi bajom nem lesz. Isten nem fog megbüntetni. Mily kirívóan áll így előttünk a bűnnek hálátlan arculata, amikor a szoplőtolenül fogantatott Szűznek ajkán felhangzik a Magnificat hálaadó éneke. Volt ideie átgondolni azt, ami átvillant lelkén az angyali üzenet pillanatában; tudta, hogy hivatása vérrózsás utakon viszi, mégis ugy dönt, hogy töretlen hűséggel tj.rtja meg Isten par mcsát, és Isten szeretcteből hangzik fel lelkében a legszebb hálaérik: Magasztalja az én lelkem az Urat e.. /Lk. 1, 46-55./ Mekkora szak-dók van a Szeplőtelen Szűz lelki világa és a bűben élő ember között. Hasonlítunk Édesanyánkra? Vagy tőle idegen, eltorzult lelket hordozok magamban? II. Iái n biin m:>unVk-:l. &rilJ^SjJlkkal i^m]ac_Q?l e A bün fe 1szabaditia a szenvedélyeket'os ezek rabszolgává teszik az embert. Qui focit peccatum, servus est peccaVi". "7Ján, 34./ Valahogy láncraveri a bűnöst mint egykoron a pogány legendabéli Promctheust és az örök elégedetlenség héjája állandóan szaggatja.a boldogtalan szívét.- Jézus mondotta: ''Bizony, bizony mondom nektek, mindaz, aki bűnt cselekszik, szolgája a bűnnek," /Ján* 8. 34./ Oly ak.:ratgyengeség vesz rajta erőt, hogy a pogány költővel keserűen panaszkodnatik: Videó meliora protogue, aoteriora sequor,, /Ovidius, Metamor-aosoon. lib. VII. 19,2l./ Mily sokszor ígéri m^g magának, családjának a szenvedélyek rabja, hogy változtat szokásain és más ember lesz /pl. az iszákos embur/. Egy ideig, amig útjába nem ksrül a kisértő, talán sikerül is, azutan újra és uira v isszaesik... mert beteljesedik rajta Jézus szava: a bün szolgája lesz. A Szeplőtelen Szűz az Ur nn k let* szolgáló leánya, bűnös szenvedélye 1: nemcsak, hogy fékezettek voltak benne, de a Szeplőtelen fogantatás kegyelme eleve ki is zárta őket,, Nem lehetett tehát lázadás a Szűzanya lelkében azzal a kegyelemmel szemben, moly életét eltöltötte. - Bismarck azt irattá sírjára: I. Vilmos császár szolgája - ezt kitüntetésnek tartotta. - A Szüzanva az Isten szolgáló leánya lett. Azt a sírfeliratot ritkán emlegetik, ezt pedig minden harangszóra mondjuk, hogy megvalljuk: a boldogság az, ha nem a bűnnek, hanem Istennek vagyunic szolgái,
