Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1943

Index

55 XVII. 6426. sz. Egyházi va gyon elide genitése jóváhagyás nélkül. Közérdekű jelentősége miatt közlöm a kö­vetkező bírói végzést: „A b.-i. kir. törvényszék, mint felfolyamo­dási bíróság F. S.-nak a b.-i. róm. kat. egyház­község ellei} tulajdonjogbekebelezése iránt indí­tott telekkönyvi ügyében a b.-i. kir. járásbíróság­nak, mint telekkönyvi hatóságnak 1941. évi má­jus 31. napján 4212/1941. tk. szám alatt hozott végzését az Esztergomi Egyházmegyei főható­ságnak 1943. évi március hó 22. napján 1674/ 1943. tk. szám alatt beadott felfolyamodása kö­vetkeztében az 1943. évi május hó 15. napján tartott nem nyilvános ülésében vizsgálat alá vette és meghozta a következő végzést: A kir. törvényszék a felfolyamodásnak helyt ad, a tkvi hatóság végzését megváltoztatja, F. S. és neje kérelmezőknek a b.-i. róm. kat. egyház­község ellen a b.-i. 479. sz, tjkv-ben felvett A. I. 1. sor 606. hrsz. ingatlanra vonatkozó tulajdon­jog bekebelezése iránti kérelmét feljegyzés mel­lett elutasítja. Indokolás: I. A tkvi hatóság 1941. évi május hó 31-én kelt 4212/1942. tk. számú végzésével elrendelte az A/a. másolatban csatolt adásvételi szerződés alapján a tulajdonjog bekebelezését a kérelmezők javára a b.-i. róm. kat. egyházköz­ség javára bejegyzett ingatlanra vonatkozóan s erről csupán az eladó egyházközséget rendelte értesíteni az illetékes plébános útján. 1943. február 23-án előterjesztett kérelemre a tkvi hatóság a fenti végzést utólag kiadni ren­delte az esztergomi egyházmegyei főhatóságnak, amely a részére 1943. március 9-én kézbesített tulajdonjog bekebelezést elrendelő végzés ellen március 22-én felfolyamodással élt s melyben kérte a megtámadott végzés hatályon kívül he­lyezését, mert az egyházi vagyon elidegenítésére vonatkozó vételi ügylet felsőbb hatósági jóváha­gyás hiányában a tulajdonjog bekebelezésére nem volt alkalmas. II. A kir. törvényszék először is a felfolya­modó érdekeltségét és felfolyamodási jogosult­ságát tette vizsgálat tárgyává s ehhez képest döntötte el éspedig igenlőleg, hogy ki kellett-e kézbesíteni a b.-i. róm. kat. egyházközség ellené­ben beadott tulajdonjog bekebelezése iránti ké­relem tárgyában hozott végzést az egyházi fel­ügyelő hatóságnak, vagyis a felfolyamodónak. Ugyanis abból következtetve, hogy a 44.326 1906. I. M. sz. rendelet értelmében a felekezeti iskolai alapvagyon változásáról az egyházmegyei főhatóság is értesítendő, továbbá, hogy amennyi­ben valamely község tulajdonát képező ingatlan­vagyon állagában változás áll be, erről annak felettes hatósága is éspedig a vármegye alispánja, kiskorút vagy gondnokoltat érdeklő vagyonátru­házás tkvi bejegyzése esetében pedig a gyámha­tóság is értesítendő, az állandó bírói gyakorlat­nak is megfelelően a kir. törvényszék arra az álláspontra helyezkedett, hogy az egyházközség vagyonállapotában beálló tkvi változást tartal­mazó végzést a tkvi hatóságnak az illetékes püs­pökség vagy érsekség, mint felettes hatóság ré­szére is ki kellett volna kézbesítenie és így ezen hatóság felfolyamodási joggal biró érdekelt fél­nek tekintendő. III. Továbbá vizsgálat tárgyává tette a kir. törvényszék, hogy tekintettel a tulajdonjogi be­kebelezés foganatosítása óta eltelt hosszabb, majdnem két évi időre, nem tekintendő-e elké­settnek a felfolyamodás, figyelemmel a tkvi rendtartás 141. § 2. bekezdésében foglalt azon rendelkezésre is, hogy ha a kézbesítés rendelle­nesen, vagy egyáltalán nem történt meg, ez a nyilvánkönyvi be jegyez vények érvényességének megtámadására okul nem szolgálhat és így a sé­relmes határozat ellen csak törlési perrel keres­hető jogorvoslat. A bírói gyakorlat azonban a tkvi rendtartás 138. és 141. §§-aíban foglalt rendelkezések értel­mezéseként olyan irányban fejlődött ki, hogy a kézbesítés elmaradásának a következménye az, hogy a felfolyamodási határidő el sem kezdődik és így a felfolyamodás bármikor beadható, kivé­ve amennyiben harmadik jóhiszemű személy az ingatlanra jogot szerzett, mert ez esetben a fel­folyamodás határideje a bejegyzéstől számított 3 év. (Sárfy: Tkvi rendtartás, 476., 482. és 492. oldal.) Mindezért a bíróság a felfolyamodást ér­demben bírálta el. IV. Az A a. szerződést, melynek alapján a tkvi hatóság a tulajdonjog bekebelezését a b.-i. róm. kat. egyházközség ellenében elrendelte, az egyházközség nevében a plébános kötötte meg és írta alá és a szerződésben a felügyeleti ható­ság. vagyis az esztergomi főhatóság jóváhagyása nem szerepel. Már pedig jogszabályaink értelmében, ame­lyet a m. kir. Kúria 568/1889. sz. határozata is kifejezésre juttat, a katolikus lelkész felsőbb en­gedély vagy jóváhagyás nélkül nincs jogosítva oly nyilatkozat adására, mely az egyház tulaj­donát képező ingatlan tekintetében joglemondást tartalmaz és tkvi állapot megváltoztatására vo­natkozik. Minthogy tehát a tulajdonjog átruházására vonatkozó szerződés, mivel az abban foglalt el-

Next

/
Oldalképek
Tartalom