Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1942

Index

48 — 8507. sz. A. C. feT hívása nyári napközi otthonok ügyében. 8557. sz. Kegyúri terhekkel kapcsola­tos V. K. M. rendeletek. Az A. C. Országos Elnökségének kérelmére közlöm a T. Papsággal, hogy az ú. n. nyári gyer­mekotthonok (napközi otthonok) fenntartása ügyében bizonyos tárgyalások folynak az Orszá­gos Nép- és Családvédelmi Alappal. Olyan be­avatkozás tapasztalható ugyanis, amely félreérté­sekre adhat alkalmat és okot. Ezért az A. C. Or­szágos Elnöksége közvetlenül kíván ebben az ügy­ben az illetékesekkel tárgyalni. Nagyon fontos e tárgyban, hogy az egyes egyházmegyék s így a íőegyházmegyének, tehát az apostoli adminiszt­raturának területén is működő különböző szer­vezetek az említett napközi otthonok ügyében közvetlenül ne tárgyaljanak, hanem észrevéte­leiket és kívánságaikat juttassák el az A. C. Országos Elnökségéhez és várják meg, míg az Országos Elnökség az erre vonatkozó tárgyalá­sokat befejezi és az eredményeket közli. Kalocsa, 1942. december 1. Tudomásulvétel és miheztartás végett köz­lök két V. K. miniszteri rendeletet. Az előbbi elsősorban a vallásalapi kegyuraság alatt álló plébánosokat érdekli és az új kérvénybenyúj­tási terminus megjegyzése szempontjából fon­tos. A második általános érdekű. 48.900/1942. I. főosztály, szám. Az utóbbi időben gyakrabban fordult elő, hogy szélvihar, fagy és más ok következtében a m. kat. vallás- vagy tanulmányi alap kegyura­sága alatt álló egyházi épületeken keletkezett és a további károsodás megakadályozása végett azonnal megszüntetendő hiányokat a javadal­mas plébános nem csináltatta meg, hanem pár pengős munka elvégeztetéséért is a kegyuraság­hoz fordult. Nyomatékosan felhívom a m. kat. vallás­alap vagy tanulmányi alap kegyuraságát élvező plébánosokat, vegyék figyelembe az 1477-ik canon rendelkezését, amely szerint a kisebb ja­vításokat maga a javadalmas tartozik eszkö­zölni, de ugyancsak felelős azért, ha nem intéz­kedik azonnal a keletkezett kár megszünteté­séről. Ugyanígy rendelkezik hivatali elődöm által 1873. évi június hó 16-án kiadott 31.937. sz. szabályrendelet is, amelynek 7. pontja szerint a kegyuraságot terhelő épületeken is mindazon apróbb javítások, melyeket rendszerint minden lakó önmaga tartozik teljesíteni, az illető java­dalmas terhére esnek. Egyben felhívom a javadalmas plébánoso­kat, hogy a kegyúri épületek helyreállítására vonatkozó kérelmeiket csakis az egyházmegyei hatóságok útján terjeszthetik be. A kérelmek előterjesztésénél pedig legye­nek figyelemmel arra, hogy csakis a kegyura­sági épületen levő hiányok megszüntetését kér­hetik. A melléképületek csakis akkor állnak a kegyuraság fenntartási kötelezettsége alatt, ha azt a canonica visitatio kifejezetten megemlíti. Nemkülönben figyelemmel kell lenni a mai idők nehézségeire is, mert nem áll módomban, csakis a legszükségesebb helyreállításokat enge­délyeznem. Nagyon ajánlatos a kérelem előterjesztése­kor csatolni megbízható iparosok (esetleg vál­lalkozó) minden kötelezettség nélküli költség­vetését, mert a rendelkezésre álló műszaki kö­zegek csekély száma miatt nem tudnak minden egyes kérelem elbírálása végett a helyszínre ki­szállni. A helyreállítást csakis akkor van módom­ban elrendelni, hogyha a szükséges kézi- és igás­napszám biztosítva van, vagy ha ennek váltság­összege már befizetést nyert. Á kegyurasági épületek helyreállítására vonatkozó 1873. évi 31.937. V. K. M. sz. ren­deletet csatolom és annak 8. pontját a változott költségvetési évnek megfelelően úgy módosítom, hogy a következő évben kívánt helyreállítási kérelmeket minden év szeptember 15-ig kell be­terjeszteni. 31.937/1873. szám. 1. Kegyúri kötelezettségből csak oly épü­letek emeltetnek, amelyek az egyházi törvények értelmében a kegyurasággal szorosan kapcsola­tosak; ilyenek: a lelkészí és segédlelkészi lak és ezeknek tartozékai: a konyha, éléskamra, pince, árnyékszék, a lelkészi lak kerítése, s ott, ahol az egyházlátogatásilag biztosítva van, az istálló és kocsiszín. 2. A gazdasági épületek, úgymint: istállók, csűrök, fészerek, hombárok, ólak, stb. a kegy­urat nem terhelik s ezek akár újraépítéséhez, akár kiigazításához a közalapítványok, mint kegyurak, csak azon esetben járulnak, ha ebbeli kötelezettségük és ennek mérve egyházi látoga­tás vagy más jogérvényes okmány által igazol­tatik. Minden más esetben ezen épületek fel­állítása és kiigazításának kötelezettsége az illető hitközség híveinek terhére esik. 3. Általában úgy az új építkezések(nél), mint' a kiigazításoknál szabályul szolgál, hogy a kegy­úr csak annyiban tartozik ezek költségeit első­sorban viselni, amennyiben az illető egyháznak külön, e célra rendelt vagyona nincs és ez eset­ben is 4. a kegyúr, akár az új építkezéseknél, akár a kiigazításoknál csak a szükséges anyagokat és a pénzbeli kiadásokat viseli, míg ellenben a hí­vek kötelesek az összes kézi és szekeres nap­számokat ingyen leróni. 5. A kegyuraságot, terhelő, akár új építke­zések, akár kiigazítások költségvetéseinek el­készítése és általában az építkezés vezetése a kegyurat illeti. 6. Azon gazdasági épületek tekintetében, melyek a 2. pont szerint a kegyurat nem ter­helik, az illető egyház vagy lelkész és híveik­egymásközti hozzájárulási arányára nézve írás­beli kikötések hiányában az eddigi gyakorlat szolgál zsinórmértékül. 7. A kegyuraságot terhelő épületeken is mindazon apróbb javítások, melyeket rend­szerint minden lakó önmaga tartozik teljesíteni, mint kályhák igazítása, zárak, ablakvasalások, aitósarkok, üvegezések, stb., amennyiben az iga­zítási tétel 40 koronát meg nem haladna, vala­mint az épületek belső tisztogatása is az illető javadalmas terhére esnek, s ha ily csekélyebb

Next

/
Oldalképek
Tartalom