Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1941

Index

— 16 — (5)—(9) bekezdéseinek rendelkezése alá eső ifjút kell tekinteni. 3. Az (I) bekezdésben megjelölt kiképzés hazafias irányú nevelésből, az egészségápolásra való kiképzésből, testnevelésből, légvédelmi, légoltalmi és gázvédelmi kiképzésből, a puska­nélküli alaki kiképzésből, végül a térképolva­sásban való kiképzésből áll. 4. A (2) bekezdés rendelkezése alá eső leventekötelest kérelmére egyházi főhatóságá­nak írásbeli engedélye alapján teljes levente­kiképzésben lehet részesíteni. 17. §. 3.: Az egyetemi és főiskolai levente­köteles ifjúság számára külön leventecsapatot kell alakítani. zépfokú, valamint szakiskolai tanuló helyett pedig a beiratáson jelenlevő törvényes képvise­lője (atyja, gyámja) vagy szállásadója, illető­leg az utóbbinak távolléte esetén a tanintézet igazgatója tölti ki. Az egyetem vagy főiskola második (nyári) félévére beiratkozott hallgató­ról (növendékről) csak abban az esetben kell az 1. számú minta szerint kiállított bejelentést elküldeni, ha az első (téli) félévben ugyanarra az egyetemre (főiskolára) nem volt beiratkozva. 7. §. 1.: A leventeintézmény hivatalos és vezényleti nyelve magyar. A magyarul nem tudó leventéknek a magyarázatokat és az er­kölcsi oktatást anyanyelvükön kell megadni. 8. §.: A levente kötelességei a követke­zők: a) hazafias és erkölcsi ifjúhoz illő maga­tartást tanúsítani, vasárnapon és ünnepnapon vallásfelekezete istentiszteletén részt venni. 9. §. 1.: A tizennyolcadik életévüket be nem töltött leventekötelesek az iskolai hatósá­gok felügyelete alatt álló egyesületeken, továbbá a vallásos egyesületeken, valamint a magyar cserkészszövetség kötelékébe tartozó cserkész­csapatokon kívül egyesületeknek vagy bármely más megjelölésű egyesületi jellegű szervezet­nek (1938: XVII. tc. 1. §.) tagjai nem lehetnek. Ez a rendelkezés nem akadályozza, hogy sport­egyesületekben a tizennyolcadik életévüket be nem töltött leventék engedéllyel edzést folytat­hassanak és igazolt versenyzők lehessenek. (T. 15. §. (2) bekezdésének harmadik és ne­gyedik mondata.) 2. A tizennyolcadik életévét betöltött le­vente nem lehet olyan egyesületnek tagja, amelynek működése folytán a levente köteles­ségeivel (8. §.) összeütközésbe kerülhet; az ilyen egyesületet a honvédelmi miniszter a bel­ügyminiszterrel és az ilyen sportegyesületet a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel is egyet­értve jelöli meg. 4. Vallásos egyesületnek kell tekinteni azt a kizárólag vallási célra alakult és egyházi hatóság irányítása alatt álló egyesületet vagy egyesületi jellegű szervezetet, amelynek alapsza­bályait bevett vagy törvényesen elismert vallás­felekezeti illetékes egyházi hatósága megerő­sítette. Kétség esetében a honvédelmi miniszter a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyet­értve állapítja meg, hogy valamely egyesületet vagy egyesületi jellegű szervezetet a fenti ren­delkezés alá eső vallásos egyesületnek kell-e tekinteni. 10. §. 10.: Az egyetemeknek, főiskolák­nak és tanintézeteknek a szervezeti szabályaik szerint illetékes vezetői fegyelmi felelősség mellett gondoskodni kötelesek arról, hogy a beiratkozott hallgatók, illetve növendékek le­ventekötelezettségüknek eleget tehessenek. (T. 11. §. (3) bek.) 13. §. 1.: A papi (lelkészi) tanulmányokat folytató leventekötelest csak hivatásával össze­férő kiképzésben lehet részesíteni. (T. 9. §. (5) bek.) 2. Az (1) bekezdés alkalmazása szempont­jából papi (lelkészi) tanulmányokat folytató leventekötelesnek az U. III. Rész 1. Cím 81. §-a 19. §. 1.: A leventeköteles egyetemi vagy főiskolai hallgatót tanulmányainak harmadik félévétől (második évétől) kezdve, továbbá a tanítóképző akadémiák leventeköteles növendé­keit az első évfolyamtól kezdve, a tanítóképző­intézet tanulóit a negyedik évfolyamtól kezdve, végül a községi közigazgatási tanfolyam hall­gatóit a rendes heti leventekiképzés alatt le­venteparancsnoki kiképzésben kell részesíteni. A hittudományi főiskolai hallgató (növendék) leventeparancsnoki kiképzésben egyházi főható­ságának kívánságára részesíthető. 22. §. 1.: A leventekiképzési évet ünne­pélyes istentisztelettel kell kezdeni és befejezni. 2. A leventeparancsnok köteles a leventék­kel együtt az alábbi nemzeti ünnepeket és ünnepélyes alkalmakat mélfó keretben meg­ünnepelni és ezeket a leventék hazafias és ka­tonás nevelésére felhasználni. a) március tizenötödikét; b) Magyarország kormányzójának szüle­tés- és névnapját; c) május hó utolsó vasárnapját, a hősi halottak emlékünnepét; d) augusztus huszadikát, Szent István első magyar király emléknapját; e) október hatodikát, a tizenhárom aradi vértanú halálának gyászünnepét. 3. Minden év május havában a levente­intézmény népszerűsítésére ünnepélyes keretek között leventenapot kell tartani. A levente­napon kell a legfiatalabb évfolyamba tartozó leventéket ünnepélyesen felavatni. A levente­avatás alkalmával a leventeujonc leventefoga­dalmat tesz. 5. A kiképzési év végén a leventeintéz­ményből kilépő (4. §. és 5. §. (3) bek.) leven­téket ünnepélyes kerelben kell elbocsátani. 6. A leventeparancsnok köteles az egy­házi hatóságokat idejekorán megkeresni avé­gett, hogy a (2), (3) és (5) bekezdésekben meg­jelölt napokon a leventék részére ünnepélyes istentiszteieleket tartsanak az ünnep jelentősé­gének megfelelő méltatásával. Az istentisztele­tek végén a templomban a magyar Himnuszt kell énekelni. Ezeken a napokon a leventéket zárt rendben zászlóval és az esetleges levente­zenekarral kell egyházuknak istentiszteletére elvezetni. Tanintézetek tanulói, egyetemek vagy főiskolák hallgatói ezeken a napokon a tan­intézet által, illetőleg az egyetemen vagy fő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom