Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1941
Index
— 21 — iskolán rendezett ünnepségen vesznek részt, kivéve, ha a tanintézet, illetőleg az egyetem vagy a főiskola ünnepséget nem rendez, vagy ha a tanintézet, illetőleg az egyetem vagy a főiskola vezetői úgy döntenek, hogy leventeköteles tanulóik, illetőleg hallgatóik a leventeistentiszteleten vegyenek részt. 25. §. 1.: A leventék vasárnapon és ünnepnapon kötelesek vallásfelekezetük istentiszteletén résztvenni. Ennek a kötelezettségnek a teljesítését a vallásfelekezetek lelkészei (papjai) ellenőrzik. 2. Ha valamelyik egyház lelkésze (papja) a leventeparancsnokkal kötött megállapodás értelmében vasár- és ünnepnapon a leventék részére megállapított helyen és időben istentiszteletet tart, a leventeparancsnok az illető felekezethez tartozó iskolánkívüli leventéknek erre az istentiszteletre zárt rendben való vezetéséről a helyi viszonyoknak megfelelően gondoskodik. 3. Minden év tavaszán a szokásos (húsvéti) időben a leventéket lehetőleg egyik foglalkoztatási napon, a kiképzésre szánt idő alatt, vallásfelekezetük szerint gyónásra és áldozásra, illetőleg csendes órákra és úrvacsora vételére kell vezetni. Ezeknek idejét a leventeparancsnok az illetékes lelkésszel (pappal) egyetértésben állapítja meg. Az iskolai levente ifjúság ezt a vallási kötelezettségét, valamint a (2) bekezdésben szabályozott kötelezettségét iskolájának ifjúságával együtt teljesíti. 25. 3.: Helyi leventeparancsnokul elsősorban katonai szolgálatot teljesített személyeket, különösen tartalékos tiszteket (tisztjelölteket), valamint a tanszemélyzet tagjait és cserkésztiszteket kell alkalmazni. Az ifjúságot szerető, sportkedvelő, a sportoktatásra képesített vagy ilyen előtanulmányokkal rendelkező személyek előnyben részesülnek. 8. Ha a helyi leventeparancsnok a leventét testileg bántalmazza, a leventének valláserkölcsi érzületére káros befolyást gyakorol, az oktatás és a nevelés alatt durva hangot használ, káromkodik, vagy a leventékkel gorombán bánik, továbbá, ha a fertőzőképes vagy arra gyanús gümőkőrban szenved, leventeparancsnoki alkalmazását be kell szüntetni. 52. §. 2.: Minden — akár vármegyei, akár városi — törvényhatóság részére annak székhelyén törvényhatósági leventebizottságot kell alakítani. A bizottságnak hivatalból tagja az alispán (polgármester), aki egyúttal a bizottság elnöke is; hivatalból, illetőleg tisztségüknél fogva tagjai továbbá a honvédelmi miniszter által a törvényhatósághoz a leventeügyek képviseletére kiküldött honvédtiszt, a m. kir. tiszti főorvos (Budapesten a székesfővárosi tiszti főorvos), a kir. tanfelügyelő, a törvényhatósági népművelési titkár, a helybeli közép- és középfokú fiúiskolák igazgatói közül a tankerületi kir. főigazgató által kijelölt igazgató, valamint a keresztény vallásfelekezeteknek a felettes egyházi hatóság által kijelölt egy-egy lelkészi (papi) képviselője. 5. Minden megyei városban, Budapest székesfőváros minden közigazgatási kerületében és a honvédelmi miniszter által kijelölt községekben községi (megyéi városi, kerületi) leventebizottságot kell alakítani. Ebbe a bizottságba három tagot az illetékes járási (városi, kerületi) katonai parancsnok javaslatára a főispán (főpolgármester) nevez ki, három tagot pedig a községi (megyei, városi) képviselőtestület, Budapesten a kerületi választmányok választanak az ifjúság nevelése iránt érdeklődő saját tagjaik közül. A tagok megbízása öt évre szól. A bizottságnak hivatalból tagja a községi (kör) jegyző, (megyei város polgármestere, Budapesten a kerületi elöljáró), aki egyúttal a bizottság elnöke is; hivatalból, illetőleg tisztségénél fogva tagjai, továbbá községekben a községi (kör) orvos, megyei városokban a m. kir. tiszti orvos, Budapesten a kerületi szolgálatra beosztott tiszti orvos, a keresztény felekezeteknek a felettes egyházi hatóság által kijelölt egy-egy lelkészi (papi) képviselője, a községekben levő iskolák igazgatói (osztatlan iskoláknál a vezető-tanító), a leventeegyesület elnöke és titkára, valamint az illetékes katonai parancsnok által kijelölt két helyi leventeparancsnok, akik közül egyiket a bizottság előadói iisztségével is meg kell bízni A bizottság évenkint legalább négy ülést köteles tartani. A nm. pénzügyminiszter úr 156.055 —1940. P. M. számú rendeletével az illeték-egyenértékek új kivetését rendelte el. Az új kivetés az 1941. évi január hó 1-től 1950. évi december hó 31-ig terjedő időszakra lesz érvényes. Az új kivetés a fizetésre kötelezettek bevallása alapján történik. Bevallást kötelesek benyújtani, mégpedig külön felhivás bevárása nélkül, az 1941. évi január hó 1-én fennálló állapot szerint a különböző, illetékfizetésre kötelezett jogi személyek, így az ingatlannal biró egyházközségek, templomok (maga a templom illetékegyenérték-mentes), plébániák és egyéb javadalmak (pl. kántori), intézetek (zárdák), alapítványok (misealapítványok is), alapok (pl. kegyúri váltságalap) stb. A bevallás tárgya csak az ingatlan vagyon; az ingó vagyon illeték-egyenértéktől mentes. A bevallást az erre a célra rendszeresített illetékegyenértéki bevallási íven 1941. évi március hó 31-ig kell benyújtani. A bevallási ívet és az ahhoz esetleg szükséges belíveket az adóhivatalok az igénylőknek ingyen kiadják, illetékmentes írásbeli kérelemre postán is megküldik. A bevallási ívet a legnagyobb gondossággal kell kiállítani és abban az illetékegyenérték alá eső összes ingatlanvagyont fel kell sorolni, tehát azokat is, amelyek mint új szerzemények egyelőre még illetékegyenértékeí nem fizetnek, ez utóbbiakat megfelelő megjegyzéssel. A tudatosan helytelen bevallás mint adócsalás büntetendő. A bevalláshoz csatolni kell földingatlannál az illetékegyenérték alá eső ingatlan 1940. évi kataszteri tiszta jövedelmét (1941. évi földadó alapját), házbirtoknál pedig az 1940. évi nyers házbérjövedelmet vagy haszonértéket 557. sz. llletékegyenérték új kivetése.