Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1937

- 23 RGtt. KATH. fLÉsAHIA-HlYAT44. BAJA-SZ. JSTVAfc 1937, É U I főegyházmegyei HIUATALOS KÖZLEMÉNYEK 8. szám. 4006. sz. II. Ottókirály születésnapja alkalmából ünnepi szentmise mondandó. 3304. SZ. Javadalmi kölcsön és javadalmon eszközölt változtatás Ügyében utasítás. Az isteni Gondviselés kegyes jóvoltából f. évi november hó 20-án lesz II. Ottó örökös király 25. születésnapja. E napon a magyar nemzet ragaszkodásának és alattvalói hűségének kifejezésére a budapesti Szent István-bazilikában ünnepélyes hálaadó szentmise lesz. Ugyanezen a napon főszékesegyházamban szentmise fog a Mindenhatónak bemutattatni. Elrendelem ennek kapcsán, hogy főegyházmegyém összes templomaiban ugyanezen a napon Te Deum-mal egybe kötött ünnepi szentmise mondassék, melyre a hatóságok, hivatalok és testületek meghívandók, a főhatóságom alá tartozó iskolák tanítói és tanulói pedig testületileg vegyenek részt. Ismételten előfordult, hogy egyes javadalmasok a javadalomhoz tartozó fő- vagy melléképületeken előzetes bejelentés és érsekhatósági engedély nélkül lényeges változásokat eszközöltek avagy javadalmi földeken új épületeket emeltek, a művelési ágakat saját költségükön megváltoztatták s utólag a befektetett költségesek javadalmi kölcsönné nyilvánítását kérelmezték. Felhívom t. papságom figyelmét arra, hogy a javadalmi épületeken változásokat eszközölni, avagy a javadalmi földön új épületet emelni, a művelési ágat megváltoztatni előzetes bejelentés és engedély nélkül tilos, s mindazokat, akik azt mégis megteszik, anyagilag és erkölcsileg felelőssé teszem a változtatásokért. Az előzetes engedély kikérése azért szükséges, mert az érseki hatóság csak a javadalom előnyére szolgáló változtatásokhoz adhat engedélyt. Annak eldöntése pedig, hogy a beruházás a javadalom előnyét szolgálja-e, az érseki hatóság megítélése alá tartozik. Javadalmi kölcsönre is előzetesen kell engedélyt kérni s azok, akik ezt tenni elmulasztották, nem számíthatnak arra, hogy az egyébként talán hasznos beruházásokra fordított összegek utólagos kérelmükre javadalmi kölcsönné fognak nyilváníttatni. Az egyházközségi adóknak az egyes egyházközségek ellen vezetett végrehajtás során való lefoglalhatása tárgyában eddig a rendes bíróságok nem ritkán egymástól eltérő jogerős határozatokat hoztak. Emiatt a m kir. Kúria elnöke szükségesnek látta, hogy ezt a vitás elvi kérdést a m. kir. Kúria jogegységi tanácsa elé utalja. A jogegységi tanács az alább egész terjedelmében közzétett döntvényében úgy határozott, hogy az egyházközségi adók az egyházközség ellen vezetett végrehajtás során nem foglalhatók le : A m. kir. Kúria jogegységi tanácsának 88. számú polgári döntvénye így szól : Határozat : Az egyházi adó (hitközségi adó) a bevett felekezeTckhez tartozó egyházközség (hitközség) ellen vezetett végrehajtás során nem foglalható le Indokolás: A bevett vallásfelekezetek működésének a törvények rendelkezéseiben is elismert közérdekű volta és az általuk megvalósítandó feladatok nagy erkölcsi jelentősége vezet szükségképen annak a jogi felfogásnak a kialakulásához, hogy a bevett vallásfelekezetek főképen közérdekű feladatainak megvalósítása nem csupán a magánjog, hanem elsősorban a közjog jogszabályainak a segítségével biztosítandó. Ehhez képest a bevett vallásfelekezetek vagyonának az állaga és jövedelmei, mint közjogi alapú és közjogi célú vagyontárgyak, a magánjogi forgalomképesség és ebből folyóan a magánjogi címen keletkezett tartozásokért való lefoglalhatóság szempotjából sem bírálhatók el merőben az 1881 : LX. t.-c.-ben, valamint az azt kiegészítő jegszabályokban foglalt végrehajtási szabályok szerint. Kifejezésre jut az említett jogelv a m. kir. Kúria 81. számú teljes ülési határozatában is (P. H. T. 51. sz.), amely kimondotta, hogy ha 3319. sz. Egyházközségi adó nem foglalható le.