Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1930

Index

— 15 — 1930. ÉVI FŐEGYHÁZMEGYEI HIVATALOS KÖZLEMÉNYEK 6. szám. Nr. 840. Confirmatio et visilatio Canonica. 1066. SZ. Engesztelő imák Oroszország szenvedő népéért. Proximo mense Maii a. c. Archidioecesim Nostram Deo favente secunda vice canonice visitare, sacramentumque s. Confirmationis distribuere incipiam. Seriem parochiarum, in quibus munus apostolicum exercere, officia parochialia invisere, fidelesque meos in sancta fide catholica confirmare intendő, infra communico, omnesque — ad quos pertinet — in caritate Christi provoco, ut omnia, quae ad visitationem hanc rite peragendam, sacramentumque fructuose suscipiendum ex parte fidelium necessaria sunt, tempestive praeparare, gratiasque cumulatas precibus fervidis una Mecum exorare minimé omittant. 5. Maii in Baja (civ. int.), 6. Maii in Baja ad S. Antonium, 7. Maii in Baja ad SS. Cor, 8. Maii in Érsekcsanád, 9. Maii in Nemesnádudvar, 10. Maii in Sükösd, 11. Maii in HajósÉrsekhalma, 12. Maii in Császártöltés, 13. Maii in Keczel, 14. Maii in Prónayfalva, 15. Maii in Bócsa, 16. Maii in Soltvadkerí, 17. Maii in Kiskőrös, 18. Maii in Csengőd, 19. Maii in Soltszentimre, 20. Maii in Akasztó, 21. Maii in Állampuszta, Harta, 22. Maii in Dunapataj. A világ figyelme időről-időre szinte megtorpanva Európa legnagyobb országa, Oroszország, s annak szerencséden népe felé fordul. Belőle ugyanis több mint tiz év óta egy halálra gázolt, múltjától, szabadságától, anyagi függetlenségétől teljesen megfosztott, fegyver, gyilok, éhínségek által sokszor megtizedelt, jobb sorsra méltó nép haláljajja hangzik s megdermeszti mintegy a többi népeket. A hatalom hivatalos kezelői nem tudtak azonban eddig ráeszmélni sem a szörnyű veszély intő tudatára, sem a védekezés szükségének cselekvésre hajtó tiszta érzésére. Csak a társadalmak rezonáló szíve sajgott számtalanszor, mikor ama rémségekről hallott és olvasott, miket az orosz nép véres kezű hóhérjai vittek s visznek végbe. A régi uralom millió és millió hívének szörnyű kivégzése, a műveltebb osztály véres kiirtása, az elmaradt földmíves nép igába hajtása, a munkások lehetetlen terrorizálása több, nagy vidék szegény lakóinak éhínség, betegség, fegyver által való, fájó pusztulása — mind régismert dolgok, melyek hallatára annyiszor feljajdult az emberek szive. Most azonban egy ujabb gonoszság tombol a Szovjetben. Bezárják, lebontják, felégetik a zaklatott lelkek végső mentsvárait, a legszebb templomok tekintélyes részét, legyilkolják a vallás szolgáit, összezúznak, elégetnek, meggyaláznak minden olyan kegyszert, ami a lelkeknek még vigaszt adhatna, — és hadat üzennek magának Istennek, hogy kitépve képét és emlékét az emberek meggyötört szívéből még a végső reménytől is megrabolják őket és a pokol kegyetlen uralmát már itt bevezessék. Ennyi vadság, gonoszság és őrület láttára mérhetetlen részvét és igaz szánalom támadt a világon a szegény orosz nép s annak minden szenvedése iránt. S mivel a hatalmak ez ellen a hallatlan vérengzés, tobzódó őrület és népirtás ellen még mindig nem tudnak, vagy nem is akarnak — sem állást foglalni, sem pedig fellépni, Krisztus helytartója, ki már többször felemelte óvó, intő, tiltakozó szavát, imahadjáratra hívja fel híveit az egész világon, hogy buzgó imával irgalmat esdjünk ki a szegény, szenvedő és a saját ártatlan vérében már-már megfulladó orosz nép részére. Ehhez a szent imahadjárathoz szivünk minden meleg érzésével mi is csatlakozunk. Azon célból pedig, hogy ez közöttünk is minél bensőbb legyen, jelen soraimmal elrendelem, hogy egyházmegyém összes lelkészei a jelen nagyböjt harmadik vasárnapján, vagyis március 23-án a hívek figyelmét erre mindenütt felhívják, a szenvedő orosz népért közösen imádkozzanak és a vasárnapi szent misét (in secunda intentione) engesztelésül érte ajánlják fel.