Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1929

Index

_ 44 — hogy ha a harangozó vagy a sekrestyés havonta kapja a fizetését, legfeljebb két havi járulékrészt lehet utólag levonni a biztosítottól. Ha a munkaadó elmulasztja a biztosítottól levonni a járulékrészt, ez visszamenőleg és utólag le nem vonható, mert ha ezt tenné, abban az esetben a törvény 205. § 8. pontja szerint 5000 pengőig terjedhető pénzbirsággal sújtható. Az 1928. évi XL. t.-c. ugyanezen személyekre kiterjeszti az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló biztosítási kötelezettség hatályát is, amely törvény 25. §-a kimondja, hogy a törvény alapján fizetendő biztosítási járulékot a betegségi biztosítási járulékokkal együtt és ezek módjára kell leróni és közadók módjára behajtani. Tehát a biztosítási járulékok behajtását és a munkaadó és biztosított között való megosztás módját illetőleg teljesen az 1927. évi XXI. t.-c. már hivatkozott rendelkezései nyernek alkalmazást. A betegségi biztosítás felét az egyházközség a biztositottói levonhatja. A baleselbiztositási járulék az egyházközséget terheli. Az öregség, rokkantság, özvegység és árvasági biztosítás díjai színién megfelezhetők a munkaadó és a biztosított között. 4240. sz. Krisztus király iinne pének ez év megülése. Az idén épen Krisztus király ünnepén tíz éve lesz annak, hogy megindult fölöttünk az ; időknek nagyon nehéz járása. Ez az évtized 1 annyi szerencsétlenséget hozott reánk, hogy csak igaz hitünk erejével tudtuk összeroskadás nélkül tartani és állandóan üríteni a szenvedés kelyhét. A hitből élő lelkek szenvedéseit kell nekünk belekapcsolnunk a Krisztus király ünnepén elvégzendő felajánlásba. Ez a mi felajánlásunk összekapcsolódik az országos kat. nagygyűlésünk megnyitásának ünnepélyével, a délutáni hatalmas körmenettel is, amikor hazánk fővárosa kat. közönségének és a vidékről feljövő résztvevőknek szent tüntefésében és áhítatos imádásában a királyától megfosztott ország a királyok királyának mutatja be évezredes hódolatát. Az ország szívének munkájában vegyen részt a vidék is. Ez a gondolat lebeg szemeim előtt, midőn arra hívom fel t. Papságomat, hogy, ahol ezt megfelelőnek és kivihetőnek tartja, délutáni ájtatosságban végezze a monstrantiában kitett Oltáriszentség előtt a Krisztus királynak való felajánlást, a délelőtti szentbeszéd is akkor tartassék meg. Szentséges, gyertyás körmenet is vezethető a templom körül, melyen való megjelenésre a hatóságok, egyesületek meghívhatok s a tanulóifjúság kirendelendő. 794. isk. Tanítói szemináriumok ügyében utasitár. Ismeretes, hogy a nm. vallás- és közokt. Miniszter 883—05/11—1929. VIII. d. sz. rendeletével a jövőben tanítói szemináriumok megszervezésével kívánja a tanítóságnak pedagógiai továbbképzését előmozdítani. Ez a törekvés teljesen megfelel az egyházmegyém tanítóegyesületeiben folyó régi gyakorlatnak s azért a magam részéről is kívánom, hogy az előírt tanítógyülések ily módon szerveztessenek. át. Egyes esperes kerületek tanítói körei már eddig is gyakorlati tanítások megtartásával fényes eredményeket értek el. A tanítók tevékenységére nagyon alkalmas teret szolgáltatott az ilyen, tárgysorozat. A jövő iskolai évben minden esperesi kerület készítse el tervét ily tanítói szeminárium megtartására. A tárgysorozat foglalja magában a következőket: a) elméleti fejtegetés a tanterv egy pontjáról, b) ennek megvilágítására egy gyakorlati tanítás, c) az elméleti fejtegetés és gyakorlati tanítás nyomán megbeszélés. A továbbiakban az eddigi szokás szerint felvehetők időszerű kérdések fejtegetései is, tanítói dolgozatok bírálata, stb. Az elméleti fejtegetés és a gyakorlati tanítás ügyében forduljon minden kerület tanítóképzőintézetem igazgatóságához. Megkívánom, hogy a hitoktatás körébe vágó fejtegetések is tárgysorozatra kerüljenek és t. papságom e téren is serényen közreműködjék. A nm. V. K. M. 2951/1928. ein. sz. a. az 1095. sz. iskolákban minden évben okt. 31-én az u. n. takarékossági nap megtartását rendelte el. Ehhez képest úgy intézkedem, hogy a hatóságom alá tartozó összes elemi és középfokú iskolákban e napon az előadások keretében illesszék a takarékossági nap nemzetgazdasági jelentőségét s az előadandó tárgyak valamelyikébe, ha lehet mindegyikébe bevonják a takarékosságnak nálunk elérhető és elérendő eredményeit. Ha e nap vasárnapra esik a jövőben, akkor vagy az előző, vagy azt követő napon kell e feladatnak eleget tenni, amiért is ez a rendelkezés a Rendszabályok 216. lapján a tanügyi határidők sorozatába felveendő. A templomokban további intézkedésig az okt. 51-én vagy az ezt megelőző vasárnapokon ajánlandó a takarékosság a hivek figyelmébe különös tekintettel a hazai termékek és gyártmányok felhasználására. Kalocsa, 1929. október 14. isk. Takarékossági nap az iskolákban és a templomokban. f Gyula s. k. érsek. ÁRPÁD R.-T. KÖNYVNYOMDÁJA, KALOCSA.