Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1928

Index

— 46 — tattam, hogy a templomgondnoki tiszt betöltésére az egyházközségi szabályzat 48. §-a értelmében súlyt helyezek, mivel ez jobbnak látszik, mint az eddigszokásban volt két syndicusi állás fenntartása, kik között a felelősség megoszolván, egyik sem fáradozik oly erővel az egyházközség anyagi érdekeinek előbbre vitelén, mintha a felelősség teljes súlya őt egyedül terhelné. Az egyházi pénztárak központi kezelése is lényegesen megváltoztatta, megkönnyítette, nélkülözhetővé tette a syndicusok alkalmazását. 6. Az egyházmegyei zsinat javaslatát kívánom tehát meghallgatni arra nézve, hogy a syndicusok helyett a fentidézett szabályzat szerint csak egy gondnok alkalmaztassék, aki az egyházi és iskolai épületek jó karban tartására fokozottabb mértékben ügyelni tartozzék és ezért felelősségre is vonható legyen. Ezen szolgáltatások ellenében viszont szükségesnek látszik, hogy egyházközségenkint a gondnok kötelességei részletesen megállapíttassanak és számára részint a volt syndicusi javadalomból, részint az egyházközség pénztárából megfelelő évi díjazás állapíttassák meg. Több szem többet lát. Ezzel az intézkedéssel azt szándékozom elérni, hogy minden plébánián a lelkész mellett intézményesen biztosíttassák az a szerv, az az alkalmas egyén, aki az egyházközségek értékes ingatlanainak, épületeinek, vagyonának őrzésére, védelmére kötelezve legyen, a sokfelé elfoglalt lelkészt támogassa, a vizsgálatot végző esperesnek a vizsgálatok alkalmával kötelességszerűen és részletesen felvilágosítást adjon. Ezzel az esperesek munkáját is könnyíteni akarom, akiktől koruk és egyéb körülmények miatt nem kívánhatom meg, hogy minden egyes alkalommal az egyházi épületek minden részén és a határban minden keresztre nézve a legtüzetesebb helyszíni szemlét megtartsák. 7. Műszaki közegemtől az a javaslat is terjesztetett elém, hogy a tetők és csatornák jó karban tartására, főleg ahol ezek természetüknél fogva állandó gondozást igényelnek, évi átalány összegért szakértőt alkalmaztassak. Sok helyütt, magánosok és intézmények így gondoskodnak az épület jó karban tartásáról. Előnye ennek a rendszernek az, hogy a vállalkozó a saját érdekében is fokozott gondot fordít az épületre, ezt minden vihar, szélvész vagy egyéb az épületet veszélyeztető alkalommal megvizsgálja és jó munkát végez, hogy önmagát kímélje. Az átalány összegben a kisebb javításokhoz szükséges anyag ára is benfogIaltatik; csak a nagyobb javítások után kell az anyag árát megtéríteni. Azoknak, akik ily módón kívánnak egyházi és iskolai épületeik jókarban tartásáról gondoskodni, a szükséges részletes felvilágosítással, szerződés mintával, az ügy pontos letárgyalásával szívesen segítségükre leszek. 8. Különös figyelmet érdemelnek a plébániai fő- és melléképületek, mert ezeknek jókarban tartásához jog szerint a javadalmasok is kötelesek hozzájárulni. Az egyházmegyei statútumok 60. és következő lapjain szó van arról, hogy a lelkészek általában úgy a fő, mint a melléképületeken ugyanazon javítások végzésére köteleztetnek, amiket a bérlők tartoznak viselni. A 61. lapon kifejtik, hogy noha a kegyuraság melléképületeket emelni nem tartozik, ahol azonban a lelkész ló- vat>y tehéntartásra van utalva, ezen melléképületek a község által a kegyuraság segélyével felemeltessenek, „reparatione eorundem oeconomicorum aedificiorum majori aeque ac minori, in concursu communitatis perinde concernentem Curatum manente". Erre való tekintettel és hogy a lelkészek hagyatéka megfelelő oltalomban részesülhessen, ajánltatott ugyanott „ut substantias suas praemuniturae, sumtus in oeconomica aediftcia adusque impensos unacum erogationem documentis sollicite custodiant." E statuta 65. lapján újból hangoztatva lőn, hogy nem elég, ha csak a kisebb javításokat végeztetik a javadalmas lelkészek, hanem „majores et minores reparationes concernens curatus in concursu fidelium praestare tenetur." Sőt a melléképületek újjáépítésére is ugyanez a statuta a lelkészeket, „qui ultra convenientem sui provisionem proventus percipiunt," kötelezi: „parochi etiam aedificia oeconomalia si, seu per incendium, sive per aliam fatalitatem desolarentur et ponere et conservare teneantur." Haynald érseknek 1881. december 4-én 2975. sz. a. kelt körrendelete ugyanezen szabályt tartalmazza. Ezen szabályzat a kincstár kegyurasága alá tartozó plébániákra vonatkozik. így cselekedett főszékesegyházi káptalanom is a kegyurasága alá tartozó plébániákon, ahol a visitatio canonica máskép nem rendelkezik; általában ehhez tartotta és tartja magát az érseki hatóság, illetve az érsekség az érseki és más kegyuraság alatt álló és a kegyurat nélkülöző plébániák melléképületeit illetőleg annál is inkább, mert lelkészeink mind 500 frt.nál, illetve a congruánál, jóval nagyobb évi jövedelem felett rendelkeznek, amihez a vonatkozó miniszteri rendelet e kötelezettség teljesítését köti. 9. Tény az is, hogy a múltban a melléképületek nagyobb rongálmányainak ki által