Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1928

Index

- 47 — való viselése tekintetében nem volt egyöntetű az eljárás, azaz oly esetekben is, ahol a visitatio canonica a javadalmas lelkészre rótta a melléképületetek nagyobb rongálmányainak fedezését, e költségeket a kegyuraság, főleg az egyházi kegyuraság viselte. Ez az állapot a jelenlegi gazdasági helyzetben fenn nem tartható. A politikai községek jogosan tiltakoznak e terhek viselése ellen. A hívek pedig a rendes, önálló hitközségi szervezetek hiánya miatt érzik magukat tényleg felmentve e teher viselésében való részvétel alól. Mivel pedig a terhek viselésétől a lelkészek is szabadkoznak, rendesen a templom- avagy a temetőpénztárra igyekeznek hárítani e terheket. Ahol nincs kegyuraság, illelve ez vitás, ily helyeken még nehezebb az épületfenntartási költségek viselése. Ilyen hely van a főegyházmegye innenső részén levő 65 önálló lelkészi állomásból 55. Figyelembe veendő az is, hogy 24 oly lelkészi állomás van az egyházmegye meg nem szállott részében, ahol visita canonica még nem volt, mert ezek ujabban, azaz 1899. óta keletkeztek. Minél szükségesebb tehát, hogy egyházmegyém e nehéz viszonyai közt rendet teremtsek, annál indokoltabb, hogy az itt általában szorgalmazni szokott normák szerint igazodjam. A lelkészeket e téren, sajnos, sok mulasztás terheli. Épen ezért a lelkészek hagyatéki tárgyalásain a melléképület nagyobb rongálmányait is rendszerint fel kell számíttatnom. Eddigelé a bíróságok sohasem mentették fel az örökösöket a melléképületek nagyobb rongálmányainak helyreállítási kötelezettsége alól. A fentidézett egyházmegyei körrendeletekkel egyező volt az én 5275/1927. számú körrendeletem. 10. Szükségesnek tartom megjegyezni, hogy a régi általános egyházjog is rendelkezett az egyházi épületeknek a javadalmas által való jókarban tartására nézve anélkül, hogy fő-vagy melléképületek között különbséget tett volna. Cf. C. C. 1. et 4. de eccl. aedif. vei repar. III. t. 48. E szerint: Titulus XLVIII. De ecclesiis aedificandis, vei reparandis. Caput I. Habentes beneficium in Ecclesia, tenentur contribuere ad ipsius reparationem. Ex concilio Mogunt. b. Quicunque Ecclesiasticum beneficium habent, omnino adjuvent ad tecta Ecclesiae restauranda, vei ipsas Ecclesias emendandas. Caput IV. Rectores Ecclesiarum possunt compelli, ut de reditibus, qui supersunt, teneantur conferre ad constructionem, seu reparationem Ecclesiae. Idem Lexovien. a Episcopo (an. 1180.) De his b., qui parochiales Ecclesias habent, duximus respondendum, quod ad reparationem et institutionem Ecclesiarum cogi debent, cum opus fuerit, de bonis, quae sunt ipsius Ecclesiae, sí eis supersint, conferre, ut eorum exemplo caeteri invitentur. 11. Az új Codex hasonlókép rendelkezik az 1186. cánonjában, mely az egyházmegyei jogszokásunkat megerősíti, midőn a világi rendelkezéseket és szokásokat érvényeseknek ismeri el. 12. Ujabban több ízben sikerült a plébániai fő- és melléképületek kisebb javítási költségeinek fedezését is a községtől, illetve az egyházközségről kieszközölni. Tekintettel T. Papságom megcsappant jövedelmeiie minden alkalommal megadtam és meg fogom adni a lehető támogatást abban az irányban, hogy a papság ezen tehertől felmentessék. Abban az eselben azonban, he e törekvést óhajtott siker nem koronázza, nem marad más hátra, mint az, hogy a javadalmas papságnak javadalmi épületeinek fenntartására szükséges áldozatai igénybe vétessenek. 15. Később részletes kimutatást fogok közölni arról, hogy az egyházi épületek fenntartása az egyes plébániákról a fentidézett rendeletemre érkezett válaszok szerint kit hogyan kötelez. 14. Egyelőre a zsinat figyelmébe ajánlom minden plébánián olyan könyv vezetését, melybe statútumaink értelmében évről-évre a gondnok a javadalmas lelkész és az esperes ellenőrzésével jegyezze be, hogy minő egyházi vagy iskolai épületre minő javítás címén ki, vagy mily testület mennyit költött. 15. A javadalmi épületek kerítéseire nézve pedig általában az a szabály, hogy a kert kerítése a javadalmast, az udvar kerítése a kegyuraságot, ahol az utóbbi hiányzik, az egyházközséget terheli. 16. Itt is hangoztatom, hogy hazánkban minden egyházi építkezésnél, tehát a javításoknál is a kézi napszám és a fuvar szolgáltatása a híveket terheli, akár van kegyúr, akár nincs. 17. Megszüntetni óhajtom a mázolt, téglából rakott szobrokat; fokozatosan kicserélni óhajtom a bádog feszületeket. Bronzból, horganyból, vasból, kőből — lehetőleg termés és nem műkőből való — szobrokat és feszületeket szeretnék a nem megfelelő régiek helyére állíttatni. Ezen törekvéseimhez kérem majd a zsinat szíves, megértő támogatását.