Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1928

Index

— 9 Akademie" Freiburg, „Gregorianische Akademie" Beuron, „Énekiskola" Prága, „KirchenmusikAkademie" Klosterneuburg, „Hochschule für Kirchenmusik" Regensburg 1911 óta, „Scuola superiore di Musica" Rómában és Seckauban is. A legkitűnőbb művelői a hagyományos chorálnak a bencés apátságok, ma ép úgy, mint ezer évvel ezelőtt Beuron, Seckau, Prága. Szent Benedek fiai évszázadok óta a legszorgalmasabb munkások a hagyományos chorálének helyreállításában. Erre vonatkozók XIII. Leo pápa üdvözlete, melyet a solesmesi bencés apátságnak 1901. május 17-én küldött: „A chorál dallamok, énekek oly ügyesen találtattak ki, hogy legalkalmasabbak a liturgia gondolatának a megvilágítására és ha művésziesen adatnak elő, nagy hatalmat képviselnek. Csodálatos komolysággal vegyített édességet nyújt a chorál, mely köny- i nyen a hallgatóság érzelmére hat, melyben ájtatos és gyógyító gondolatokat ébreszt és tart ébren" Kérjük boldog emlékű X. Pius pápa égi közbenjárását és Szent Ceciliáét, hogy kérésünket meghallgatva Istennél közben járjanak a valódi és igazi egyházi zene és a hagyományos gregorián chorál felvirágoztatása érdekében. A jó Isten adjon ehhez segítséget! A reformmunka befejeződött, ennek vég rehajtása a mi kötelességünk E célból a megjelent hivalalos kiadványokról az alábbi ismer tetéseket közlöm: 1. Az 1905-ben megjelent „Kyriale" sive Cantus Ordinarii Missae részei: Asperges. Vidi aquam. 18 mise Kyrie, Gloria, Sanctus, Benedicts és Agnus, négy Credo. Cantus ad libitum alatt 11 Kyrie, 3 Gloria, 3 Sanctus és 2 Agnus Dei van. Missa pro defunctis. Toni communes missae. I Toni orationum. II. Tonus Prophetiae. III. Ton Epistolae. IV. Ton Evangelii. V. Ton. Praefationum VI. Pater noster. VII Agnus Dei VIII Tonus confiteor és IX. Ad Bendictionem pontificalem Azután 8 Gloria Patri a miséhez (tonusok szerint rendezve. Tonus hangnemet jelent.) Alleluját az introitushoz (húsvéti időben), az Offertoriumokhoz és Communiókhoz. Appendix: Te Deum 3. Hymnus de Spiritu Sancto In festő Corporis Christi. Ite missa est. Benedicamus Domino 18 2. Graduale Romanum 1907 bői. Részei: Introitusok, Gradualék, Versusok az Allelujában, Sequentiák, Tractusok, Offertoriumok, Com- ! muniok, Antiphonák, Hymnusok, Responsoriu mok és Varia. Főrészei: Proprium de Tempore, Proprium Sanctorum, Commune Sanctorum, Missae votivae per hebdomadam, Aliae missae votivae pro diversis rebus. Missae votivae per annum, Missae aliquibus in locis celebrandae. Hozzá van csatolva a Kyriale a fenti felsorolással. 3. 1909-ben az Officium Defunctorum. 4 191 l-ben a Toni Communes, mely a fenti Kyrialénál csillaggal jelölt részt tartalmazza. 5. 1912 ben Vesperale Romanum. Részei: Officium de Tempore, Psalmi Vesperales per Hebdomadam dispositi, Proprium de Tempore, Proprium Sanctorum. Commune Sanctorum, Toni Communes-Deus in adjutorium, Gloria Patri, Capítulum, Hymnus, Magnificat. 6. 1921-ben Officium in Die Nativitatis D. N.J. C. In I. Vesperis, Completorium, Ad Matutinum és részei Ad primam Missam, Ad Laudes, Ad Pri mam, Ad Secundam Missam, Ad Tertiam, Ad tertiam Missam, Ad Sextam, Ad Nonam. In II Vesperis Appendix I. Lectiones matutin. Appen dix 11. Lectiones, I. Nocturni (In Cantu Ornato.) 7. 1923-ban Officium Majoris Hebdomadae. Részei: Virágvasárnap és részei, Nagycsütörtök és részei, Nagypéntek és részei, Nagyszombat és részei, Mise, Vesperae, Húsvét ünnepe. Matutin. Laudes. Főtisztelendő Haberl X. Ferenc prelátus úrnak. A németországi „Szent Cecília" Egyesület Elnökének. Regensburg. Bajorország. Öszentségének tudomására jutott, hogy különösen Németországban és az amerikai Egyesült Államok németlakta vidékein a liturgikus ének vatikáni kiadása körül teljesen hamis és ugyanazon éneknek az egész Egyházban leendő egységesítésére nagyon káros befolyású nézet kezd elterjedni. Azt terjesztik ugyanis, hogy a Szentatya, mikor ezt a fentemlített kiadást meghirdette, semmiféle sajátos ritmust sem szándékozott elfogadni az említett kiadás melódiáiban, hanem az egyes énekmestereket hatalmazta fel arra, hogy a hangjegysorok anyagához olyan ritmust alkalmazzanak, amilyet legmegfelelőbbnek gondolnak. E véleménynek hamis voltát a vatikáni kiadások egyszerű átvizsgálása is bizonyítja, ahol a dallamok a „szabad ritmus"-nak nevezett rendszer alapján vannak elrendezve, amely szabad ritmusnak főbb alkalmazási elvei magának a Graduale Romanumnak előszavában fel vannak nyomatékosan sorolva azért, hogy mindenki ezekhez tartván magát, az egyház éneke mindenütt egyformán kerüljön kivitelre. Ezenkívül tudvalevő dolog, hogy a liturgikus könyvek összeállítására kiküldött pápai bizottság kezdettől fogva a Szentszék nyilt jóváhagyásával kimondottan úgy intézkedett, hogy az egyes dallamo4313. sz. A gregorián dallamok ritmusáról.