Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1928

Index

-10kat evvel a ritmussal jelölte meg a vatikáni kiadású liturgikus könyvekben. Végül a Graduale Romanum jóváhagyó záradéka, — amellyel a Szentatya rendeletére látta el ezt a müvet a Rituskongregáció — ahogyan kiterjed mindazon elvekre, amelyek alapján a vatikáni kiadás elkészült, épenúgy a dallamok ritmusbeli jellegére is vonatkozik és igy ez a ritmikus jelleg magától a hivatalos kiadástól el nem választható tényező. Következésképen a Szentatya és a Rituskongregáció álláspontjától mindig távol állott és most is távol áll a gregoriánus ének helyreállításának munkájában az a felfogás, hogy az egyházi dallamoknak ilyen fontos és lényeges elemét, amilyen az Egyház énekének a ritmusa, egyesek belátására és önkényére lehessen bízni. Főtisztelendőségedet annak a tekintélynek révén, amelynek mint az érdemekben gazdag német Cecília Egyesület elnöke örvend, ezennel felkérem, ismertesse jelen soraimat az említett egyesület minden tagjával és egyúttal vegye rá az egyházi zene művelőit arra, hogy álljanak el olyan további kísérletektől, amelyek az egyházi ének terén folyó archeológiai, történelmi és irodalmi kutatásokat tekintve, semmiféle komoly és kielégítő eredményre nem vezethetnek. Ezek a kísérletek legfeljebb arra volnának alkalmasak, hogy a kevésbbé szakavatottak elméjében zavart keltsenek és a hiveket elidegenítsék a gregoriánus éneknek attól a reformjától, amelyik a Szentatya szándékának megfelel és amelyet a ritmus tekintetében is nemcsakhogy elfogadtak, hasznos és mélyreható tanulmányaikkal tökéletesítettek a gregoriánus ének leghirnevesebb elméleti művelői, hanem amelyet teljes és jóleső sikerrel gyakorlatban is használ a világ minden részében elszórt ezernyi énekiskola. A fentieket a Szentatya külön megbízásából volt kötelességem tudomására juttatni. Kiváló tisztelettel és nagyrabecsüléssel Róma, 1910. február 18. Fr. S. Card. Martinelli Praefectus. Egyházmegyei körlevelemből ezen külön lenyomatot a t. kántor urak részére készíttettem és számukra ezennel elküldöm oly felhívással, hogy az egyházi éneknek és zenének a fent közöltek értelmében való megjavítását lelkiismeretbeli kötelességüknek tekintsék. A továbbiakra nézve az egyházmegyei zsinat, illetve az egyházzenei bizottság javaslatához képest külön utasításokat fognak kapni. A temetési szertartásra előírt chorális dallamok a •/. alatt mellékelt füzetben találhatók, amelyek mielőbb megtanulandók és a temetések alkalmával éneklendők. Kalocsa, 1928. Mindenszentek ünnepén. f Gyula. s. k. érsek. ÁRPÁD R.-T. KÖNYVNYOMDÁJA, KALOCSA.