Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1928
Index
— 97 — Midőn fentiekben egy-két szóval érintettem a zsinat tárgyait, benső meghatottság járta át lelkemet, mert feltűnt előttem Istenben boldogult X. Piusnak, áldott lelkű, szentéletű pápánknak alakja, aki mindezt nemcsak hangsúlyozta, hanem egy életen keresztül követte, hirdette, szentül gyakorolta, s midőn arany miséjére készült, mindennek legjavát programmba foglalta maradandó útmutatásképen Szent Egyházunk összes papjainak. És hogy az út, amelyet követett, valóban helyes volt, bizonyítja az a nagy tisztelet, mely őt már a földi életben is — a káplán szobától fel, egészen a pápai trónig — mindenkor kísérte, bizonyítja az a csodálatos, megkapó kegyelet, mely sírját övezi és könnyel borítja; bizonyítja az a sok kegyelem, melyeket a Mindenható az ő közbenjáró imájára számtalan esetben adott és ad ma is. Emeljük fel tehát mi is esdő szemeinket és bízó szivünket az Egek Urához és kérjük áldását, hogy a zsinat minden törekvése, munkája s imája a pásztorok önmegszentelését és rajtunk keresztül a Krisztus vérével oly drágán megváltott és főleg ma temérdek veszély közt forgó és fuldokló lelkek üdvösségét szolgálja és biztosítsa most és mindörökké. Az egyházmegyei zsinatot ezennel megnyitom az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek nevében. Amen. A jegyzőkönyv vezetésével megbízom Nagyontisztelendő dr. Kujáni Ferenc pápai kamarás, érseki titkár és dr. Erdey Ferenc pápai káplán, igazgató urakat. A jegyzőkönyv hitelesítésére felkérem Főtisztelendő dr. Kalmár Sándor provicarius és Nagyontisztelendő dr. Horváth Alajos szentszéki bírót, foktői plébános urat. Szavazat szedőkké kinevezem Nagyontisztelendő dr. Kerner István, pápai kamarás, theologiai tanár és Nagyontisztelendő dr. Fürstner Antal theologiai tanár urakat. A szavazatok összeolvasására és meghirdetésére felkérem Főtisztelendő Rechner Konrád apát, kanonok urat. Ellenőrök lesznek Nagyontisztelendő Kerner és Fürstner urak. Ezután a hívek eltávoztak a főszékesegyházból. III. Ezután dr. Ámon Pál olvasókanonok felolvasta a tridenti zsinat két decretumát de residentia és de professione fidei. Majd kiosztattak a szavazó cédulák. Dr. Révay Tibor zsinati előadó kérdést intézett a zsinati atyákhoz, mily módon kívánják a zsinati bírák, vizsgálók és parochus consultorok választását megejteni. Az egybegyűltek dr. Kalmár indítványára felállással megválasztották a következőket zsinati bírákul: dr. Révay Tibor, Rechner Konrád, dr. Wiederkehr József, dr. Kalmár Sándor, dr. KisErős Ferenc, Tantos Ferenc, dr. Pál Mátyás, dr. Kujáni Ferenc, dr. Horváth Alajos, Oszwald József, dr. Szedlay István és dr. Erdey Ferenc urakat. Zsinati vizsgálókul: Dr. Ámon Pál, Huber Lipót, Rechner Konrád, dr. Wiederkehr József, dr. Kalmár Sándor, dr. Kis-Erős Ferenc, dr. Pál Mátyás, dr. Kujáni Ferenc, Oszwald József, dr. Szedlay István, dr. Fürstner Antal, dr. Schopper Antal urakat. Parochus consultorokká: Makay Gábor, Tillinger Ferenc, Tóth István, Jeszenovits Félix, Szabó Árpád, Winkler Lénárd urakat. A választás megejtése után az összes jelenvoltak elmondották térden állva a tridenti hitvallást és az antimodernista esküt. Az eskü végén egyenkint a főpásztor elé járultak és kezükkel az evangeliumos könyvet érintve egyenkint mondották az eskü szavait. A zsinati bírák, vizsgálók, parochus consultorok letették saját külön esküjüket a főpásztor kezeibe. A vonatkozó esküformulát valamennyien aláírták. Ennek végeztével a főpásztor saját külön esküjét letette. Az eskütétel végeztével a főpásztor bevonult a sekrestyébe, mialatt a papság az esküszövegeket aláírta. IV. Utóbb a főpásztor visszatért a sekrestyéből s a trónuson helyet foglalt. A zsinati atyákat a határozati javaslatok tárgyalására felhívta. A zsinat tíz tárgyának megvitatásánál azok töltötték be az elnöki tisztet, akik a bizottsági üléseken is elnököltek. Dr. Révay Tibor zsinati előadó ismertette röviden a határozati javaslatok szövegének kialakulását, mire a tárgyalás kezdetét vette. A javaslatok I. 2. pontja a következő módosítással lön elfogadva: és erről az esperest látogatás alkalmával beszámol. Az I. 3. pont szövege a következő betoldással fogadtatott el: két éven belül helyett lehetőleg mielőbb. Az I. 7. pont a következő módosítással fogadtatott el: lehetőleg minden öt évben tartassák. Az I. 9. pontnál a zsinat a következő módosítással fogadta el a szöveget: . . . ajánlja a főpásztor az oltáregyesületek megalakítását. Több hozzászólás történt a II. 10. ponthoz, mire a zsinat a szöveget változatlanul elfogadta. A II. 13. pontnál „még áldozatok árán is" szavak törültettek. A II. 20. és 22. javaslatnál: Minden gyermek lehetőleg . . . (20.) A leventék évenkint