Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1916

Index

Magyarázza meg azután T. c. Papságom, hogy hasznos is a hadikölcsön jegyzés. Az előző hadikölcsönökre jegyzők már élvezik köteles áldozatkészségük gyümölcsét, mert a haza javára adott pénz után megkapják a kamatot. — A terményekért kapott igen nagy árak sok pénzhez juttatták a híveket. Ne hevertessék maguknál ezt a pénzt, hanem fektessék hadikölcsön jegyzésébe. Pénzük így lesz a legbiztosabb helyen s így hoz az nekik, a hazának is legtöbb kamatot. T. c. Papságom az egyházpénztáraknak az arra szoruló hívektől igénybe nem vett részét fektesse szintén hadikölcsönbe. Hogy magán vagyonuk folytán rendelkezésükre álló feleslegüket ugyanezen célra fordítsák, — azt úgy hiszem, nem is kell külön mondanom. Hívják továbbá értekezletre a tanítói kart és állapodjanak meg azon módozatokban, amelyek szerint az iskolás gyermekek útján való jegyzést eszközölni fogják. Az V. hadikölcsönjegyzés eredményéről teljes képet kívánván nyerni, felhívom T. c. Papságomat a következőknek annak idején való bejelentésére: mennyit jegyzett az egész község az V. hadikölcsönre ? mennyit jegyeztek csak a katolikusok ? mennyit jegyeztek a plébánián? mennyit az iskolákban a tanítók útján? kik buzgólkodtak különösen a papság és a tanítók köréből a hadikölcsön sikerének előmozdításán ? A haza javára kifejtendő buzgó és lelkes munkálkodásra az Úr Isten bőséges áldását kívánom. Kalocsa, 1916. november 21-én. 5390. sz. Az érseki hivatalt érdeklő pénzküldemények az alapítványi hiva talba küldendők. Az érseki irodába a plébániai, esperesi hivatalok részéről főkép az újabb időben jelentékenyen fölszaporodott különféle jótékonycélú adomány gyűjtések folytán annyiíéle pénzküldemény érkezik be, hogy ezeknek átvétele, nyilvántartása, kezelése és rendeltetésük helyére küldése az irodai személyzet egyéb teendőitől fölös sok időt von el. Az egyházmegyei irodának ezen a pénzkezeléssel járó, sok időt és munkát igénylő foglalkozástól kívánatos mentesítése végett célszerűnek láttam a jelzett munkakört az arra alkalmas és kész alapítványkezelő hivatalra ruházni. A mit a jövő 1917. január 1-től kezdődőleg ezennel elrendelvén, meghagyom az összes plébániai hivataloknak, hogy a mondott naptól fogva az összes hivatalos készpénzküldemcnyeket, melyek eddig az érseki irodába voltak irányítva, úgy azokat is, melyek jövőben, új címeken hivatalosan el fognak rendeltetni, közvetlenül az alapítványkezelő hivatalba küldjék be, minden egyes küldésnél egyidejűleg akár postai szelvényen, akár ugyanoda címzendő hivatalos levélben, levelezőlapon röviden jelezvén a pénzküldemény rendeltetését. Ugyancsak fölmentem ezúttal a kerületi espereseket a kerületük plébániáitól eddig postán hozzájuk beküldött hivatalos pénzküldemények beszedésétől és ide a központba beszolgáltatásától, miután az új rend szerint az összes plébániák az alapítványkezelő hivatallal egyénenként, közvetlen összeköttetésbe fognak lépni. A kérdésben levő összegek a legegyszerűbb és legjutányosabb módon a postai befizetési lapok útján küldhetők föl, melyek a fölvevő alapítványi hivatal nevére fognak szólni és még újév előtt minden plébániai hivatalnak kellő számban ingyen ki fognak osztatni. Addig az érseki iroda címére szóló befizető lapok vehetők igénybe, amelyek azonban újév után a forgalomból ki fognak vonatni. Nyomatékkal kívánom hangsúlyozni, hogy a plébániai hivatalok az alapítványi hivatalba a postai befizetési lapokon kizárólag hivatalos, egyházi természetű pénzt küldhetnek és semmi szín