Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1916

Index

— 1 195 — 5340. sz. A javadalmi fold rendszeres telekezése kötelesség; a kilépő javadalmas a belépővel szemben csupán a műtrágya és a normálist túlhaladó trágyatöbblet értékét jogosított felszámítani. alatt magánfeleknek kamat, vagy tőketörlesztés, vagy bármi más című küldeményeit. Fölhívom végül a t. c. Lelkész urak figyelmét a magyar kir. keresk. miniszternek 7474/908. sz. az 1908. évi 755. sz. a. közölt rendeletére, mely szerint az alapítványi hivatal az érseki megye plébániai hivatalaival és viszont közönséges (nem ajánlott) hivatalos levelekre, levelezőlapokra és iratcsomagokra nézve portómentességet élveznek, ha a borítékon, vagy a levelezőlapon ez a záradék olvasható: Hivatalos ügy, a 7474/1908. sz. keresk. min. rende let alapján portómentes. Pénzküldemények ellenben portókötelesek. Kalocsa, 1916. november 18. ^ javadalmi földek jövedelmeinek megosztása tárgyában f. év jun. 25-ikén 3118. sz. a. kibocsátott körrendeletem 5. pontjában (Circ. littr. 1916. pag. 108, 109) nincs részletesen felsorolva mindazon munka, mely a föld megmunkálás általános fogalma alá vonható; nincs kimondva különösen az, hogy a föld telekezése (trágyázása) olyan munka-e, melynek költségeit az előd szintén felszámithatja, illetőleg a mely költségeket előd és utód ugyancsak pro rata tartoznak viselni. És mert az idézett rendeletben az sincsen kimondva, hogy a telekezés nem tartozik a föld-megmunkálás munkái közé ; vagy hogy nem úgy tartozik oda, mint például a szántás és a vetés : azért csakhamar eltérő nézetek merültek föl a ki- és belépő javadalmasok között; s míg a kilépő javadalmas a telekezés egész értékét fölvenni kívánja a íöld-megmunkálásra tett kiadásai közt, addig a belépő javadalmas azt vitatja, hogy az elődje által foganatosított telekezésnek költségei őt egyátalán nem terhelhetik. Igaz ugyan, hogy a telekezésről nincsen szó a rendeletben — a mint nincs abban szó kifejezetten a szántásról vagy a vetésről sem: az mégis kétségtelen, hogy a telekezés is a föld megmunkálásának egyik, még pedig lényeges alkatrésze. Sőt nem is annyira alkatrésze, mint inkább előfeltétele — egy conditio, sine qua non — melynek teljesítése után foghatunk csak a fold megmunkálásához. Mert hiába szántunk s hiába vetünk, ha a földnek jó telekezéssel vissza nem adjuk azt a termő erőt, melyet a termeléssel tőle évenként elveszünk. Innét van, hogy a bérleteknél egyenesen kikötjük a föld rendszeres telekezését és meg nem engedjük, hogy a bérlő máshova szállítsa, vagy épen eladja azt a trágyát, mely a bérelt föld takarmányából | állott elő. Az egyházi ingatlanok bérbeadása tárgyában közelebb közrebocsátott 3071. számú utasításom pedig (Lit. Circ. 1916. pag. 125.) különleges intézkedéseket is tarai maz a telekezésre, vagyis trágyázásra vonatkozólag: mert egyrészt előírja, hogy minden vetés-forgó teljes trágyázást kapjon; másrészt irányelvül állítja föl, hogy minden száz-négyszögölnyi földterületre legalább egy kocsi jó minőségű istálló trágya jusson. És ha a bérlő ezen kötelezettségét elmulasztja vagy nem előírás szerint teljesiti : akkor az utasításhoz csatolt haszonbérleti szerződés 9. pontjának rendelkezéséhez képest minden oly földterület után, mely egyezer négyszög ölet tesz ki, 50 korona bírságot fizet — melyet aztán a javadalmas egész összegben a föld karban tartására és javítására köteles fordítani. Mindezek azt bizonyítják, hogy a földek megtelekezése, rendszeres megtrágyázása nem olyan, de legalább is nem egészen olyan munka, mely a föld megmunkálás egyéb munkáival egyazon tekintet s ugyanazon elbírálás alá jöhetne. Nem lehet tehát, s nem is szabad a telekezés költségeit úgy fölszámítani az osztozkodáskor, mint a föld-megmunkálás egyéb költségeit. A javadalmas köteles javadalmi földjét —