Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1916

Index

— 139 — nek nagy erőssége a Boldogságos Szűznek tisztelete. Erre mutat a magyar népnek régi éneke a Szentséges Szűzhöz: Boldogasszony Anyánk, régi nagy Pátronánk 1 Nagy ínségben lévén, így szólít meg hazánk : Magyarországról, romlott hazánkról, Ne feledkezzél meg szegény magyarokról 1 Valamikor, évszázadok előtt, a reánk sza­kadt nagy csapások súlya alatt termett ez az ének. Zengették az itthonmaradottak, buzgó fohászkodással. Zengették a katonák a tábori tüzek mellett. Énekelte az öreg vitéz, aki otthon hagyott házat, családot, gyermeket. Énekelte az ifjú katona, ki csak nem rég lépett az életbe. Egyik kez­dette, másik folytatta, a végén összebúgott valamennyinek a hangja és az angyalok bizonnyára fölvitték a Magasságbelinek trónja elé, mert a csapások elmúltak és ma is él a nemzet e hazán. Ha valami­kor, úgy most van a helyén és idején, hogy nagy buzgósággal és bizodalommal a Szentséges Szűz oltalmához folyamod­junk és pedig valamennyien, tehát nem­csak a keresztény nők, hanem a keresz­tény férfiak is. A férfiúnak lelke más, mint a nőnek lelke. Mi férfiak nehezeb­ben mutatjuk kifelé azt, amit belsőkép ére­zünk. A mi külsőnk keményebb, nyersebb, mert a gondok, a vesződés, a munka meg­keményítik lelkünket. De azért nem lehet s nem szabad megfeledkeznünk belsőnk­ről, lelkünk világáról. Ezt a bensőnket pedig jobban nem ápolhatjuk, mintha a veszedelmek idejében a Boldogságos Szűz­höz folyamodunk: ez az áhítatunk lelkün­ket tisztábbá, jobbá, nemesebbé teszi. Kedves alkalom kínálkozik, Krisztus­ban Szeretteim, a Boldogságos Szűz tisz­teletének gyakorlására a közelgő október hónapban, amikor is tartani fogjuk a szent olvasó ájtatosságát. Ez az ájtatosság a Boldogságos Szűz oltalma alatt elvezet ben­nünket a Szentháromság legszentebb szemé­lyeihez, belemélyeszti lelkünket megváltá­sunk titkaiba. Az ájtatosság során a hit­vallással megvall juk szent hitünket, amely­ben élni-halni kívánunk; oda fordulunk az Úr imádságában a mennyei Atyához segít­ségért, bocsánatért s minden szükségesért; elvonulni látjuk szemeink előtt Üdvözítőnk születését, ifjúságát, küzdelmeit és szenve­déseit, látjuk fölmagasztaltatását és meg­dicsőülését. Ha a rossz környezet könnyen megronthatja testünket, lelkünket, a szeny­nyes, romlott társaság vajmi hamar bepisz­kolja a testet, lelket, úgy viszont a tiszta légkörben tágul a tüdő, megpihen a szem, felfrissül az elcsigázott ember, a jók, ne­mesek társaságában pedig épül, erősödik a lélek. Az orvosok a gyengéket magas he­gyek közé küldik erősítésre. A léleknek magaslati helye, ahol erőre kap, a legjob­baknak, a legfölségesebbeknek társasága az imádságban. Ilyen magaslati gyógyhelyként fogadjuk, üdvözöljük a szent olvasó ájta­tosságot, használjuk azt lelkünk tágítására, szívünk felemelésére, erősítésére, vigaszta­lására. Emlékezzünk, Krisztusban Szeret­teim, hogy az elmúlt év folyamán, éppen a Boldogságos szent Szűznek szentelt két hónap, a május és az október hava hozta meg fegyvereinknek a legdicsőbb győzel­meket, az itthonmaradottaknak a legéde­sebb reményeket a világháború szerencsés befejezése iránt. Kettőzzük hát meg buz­galmunkat, Krisztusban Szeretteim 1 Te ke­resztény harcos, akihez netalán e szózatom eljut, megteheted a harctéren, mert a szent olvasó oly kicsiny, hogy helyet talál egyéb felszerelésed között. Juttass neki helyet, vedd elő, különösen a veszedelem órájá­ban, akár testedet, akár lelkedet fenyegesse a veszedelem s ez a kis fegyver biztos oltalmat fog nyújtani az életben s az örök­kévalóságban. Ti pedig, Krisztusban Sze­retteim, kik idehaza sokkal gyakortabban és könnyebben élhettek az üdvösségnek ezen hatalmas eszközével, ragadjátok meg szintén s ajánljátok fel önmagatokért, a tá­vollevőkért, az egész hazáéi t!

Next

/
Oldalképek
Tartalom