Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1915

Index

jává legyünk a rendkívüli kegyes életű X. Pius pápának, akinek szent és jótékony életét a röviddel azelőtt Európában kitört testvérgyilkos küzdelem megrövidítette, a véres csatamezők látása annak az atyának kínjait éreztették velünk, akinek házát a dühöngő vihar elpusztította és kihalttá tette. És amikor kimondhatatlan fájdalommal gondolunk fiainkra, akiket ezerszámra öltek meg, Krisztus szeretetétől áthatott szívünket eltöltötte az anyák minden jajveszéklése, az idő előtt özveggyé lettek és az arák bánata, valamint az idő előtt az apai vezetéstől megfosztott gyermekek vígasztalhatatlan keserűsége. Az a részvét, amelyet számtalan család gyötrelme iránt érzünk és ama kötelességünk tudata, amely ilyen szomorú időben a béke és szeretet magasztos missziója folytán reánk háramlik, azt a szilárd elhatározást keltette bennünk, hogy egész tevékenységünket és egész hatalmunkat a harcoló népek kibékítésére fordítsuk. Ezt fogadjuk is ünnepiesen a Megváltónak, aki vére árán akarta minden testvérét megmenteni és béke és szeretet sugallták amaz első szavakat, amelyeket mi mint a lelkek legfőbb pásztora a nemzetekhez és vezetőikhöz intéztünk. De a mi szeretetteljes és nyomatékos atyai és baráti tanácsunk meghallgattatlan maradt. Ez fokozta fájdalmunkat, de nem ernyesztette el szándékunkat. Törhetetlen bizakodással fordultunk szakadatlanul a Mindenhatóhoz, aki kezében tartja úgy az alattvalók, mint a királyok lelkét és szívét és hozzá fohászkodunk, hogy vessen véget a rettenetes mészárlásnak. Áhítatos és alázatos imánkban minden hívőnket részeltetni engedtük és hogy imánk hatályosságát növeljük, gondoskodtunk arról, hogy ezt keresztény jócselekedetek kísérjék. Ma pedig, ••a borzasztó háború kitörésének szomorú évfordulóján szivünkből az az óhaj sarjadzik ki,' hogy a háború érjen gyorsan véget és ez az atyai kívánságunk a mai napon még izzóbb és még hangosabb. Harsogja túl ez a szózat az ijesztő fegyverzörejt és jusson el azokhoz a népekhez és fejeikhez, akik most háborút viselnek és másítsa meg gondolkozásukat. Mennyei Atyánk, Isten szent nevében és Jézus akaratából, akinek megszentelt vére az emberi megváltás díja volt, könyörgünk nektek, akiket az Isteni Gondviselés nemzetek élére állított, vessetek véget ennek az iszonyú gyilkolásnak, amely már egy év óta vet homályt Európa becsületére. Testvérek vére az, amelyet szárazon és tengeren ontanak. Európa legszebb vidékei, a világ kertje hullákkal és romokkal vannak felszántva. Ahol nemrégiben műhelyek és a föld művelése hasznothajtó értékeket teremtettek, ott az ágyúk rémes fenyegetése ijeszti a népeket és rombolási dühükben nem kímélnek sem falvakat, sem városokat, hanem mindenütt pusztulást és halált terjesztenek. Ti viselitek Isten és az emberek előtt a háborúért és békéért való rettentő felelősséget. Hallgassatok reánk, hallgassatok kéréseinkre az örök legfőbb Bíró helytartójának atyai hangjára, mert ennek a Bírónak felelősséggel tartoztok, úgy nyilvános cselekedeteitekért, mint magándolgaitokért. A gazdagságoknak az a halmaza, amellyel Isten, a Teremtő, a nektek alárendelt országokat ellátta, kétségtelenül megengedi nektek a háború folytatását, de milyen áron ? Erre az a sok ezer fiatal emberélet válaszoljon, amely nap-nap után kialszik a csatatereken. Valamint annyi sok városnak és falunak romja és az a sok elpusztult emlékmű, amelyet az elődök kegyes érzése és lángesze alkotott. Azok a keserű könnyek, amelyek csendes kunyhókban vagy az oltárok lábánál szivárognak, vájjon ezek is nem azt ismétlik-e, hogy a mostani harc ára nagy, túlságosan nagy? A

Te is mondják, hogy a mérhetetlen összeütközést nem