Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1913

Index

- 123 — ségben js folytatolt gyakorlat igazolja és megerősíti. — Budapest, 1913. május hó 27-én. Névaláírás. „Bács Bodrog vármegye Közigazgatási Bizottságának Zombor." Kalocsa, 1913. december 21. 6744. sz. ^^ vallás- és közoktatásügyi m. kir. Mitanítók'fizeté- nisztertől. 184941/1913. szám. VI/c. sének és lak- A községi és hitfelekezeti elemi népbérének az iskolai ta

ní

tók részére az 1907. évi XXVII. államiakéval való egyenlő- t.-c. 14. §-anak hatalyos második bekezsítését az is- dése értelmében az iskolafenntartók által ^z^áihnnse0 biztosítható utólagos fizetésjavítás ügyében gély megvo- a vármegyei és városi törvényhatóságok nasa vagy közigazgatási bizottságaihoz intézett rendeleszállitasa , nélkül eszkö- létem masolatat van szerencsem a főtiszt, zölheti. Főhatóságnak szives tudomás és esetleg megfelelő rendelkezés végett tisztelettel megküldeni. — Budapest, 1913. november hó 21-én. Janhovicli. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. Minisztertől. 184941/1913. szám. VI/c. o. A községi és hitfelekezeti elemi népiskolai tanítók illetményeinek rendezéséről szóló 1913. évi XVI. törvénycikk érvényben hagyta az 1907. évi XXVII. t.-c. 14. §-ának második bekezdésében foglalt ama rendelkezést, mely szerint az iskolafenntartónak jogában áll az államsegéllyel kiegészített tanítói javadalmazást az állami tanítók fizetése arányában saját erejéből felemelni, anélkül, hogy ennek következtében a már megállapított államsegély megvonható vagy leszállítható lenne. Ebből kifolyólag a községek és hitfelekezetek mint iskolafenntartók ma is jogosítva vannak arra, hogy tanítóik illetményeit az állami tanítók fizetésének arányában saját erejükből kiegészítsék. E jog gyakorlatánál természetesen figyelemmel kell lenni arra, hogy az 1913. évi XV. és XVI. törvénycikkeknek a tanítói fizetés mennyiségére vonatkozó rendelkezései folytán az ugyanazon fizetési osztályés fokozatba sorolt állami, valamint községi és hitfelekezeti elemi népiskolai tanítók fizetése most már teljesen azonos s a tanítók e két csoportja között mindössze az különbség áll fenn, hogy míg az állami tanítók valamennyi fizetési osztály- és fokozatban négy évenként, addig a községi és hitfelekezeti elemi iskolai tanítók a III. fizetési osztály egyes fokozataiban öt évenkint lépnek elő, amely rendelkezésem végeredménye az, hogy az említett két csoportbeli tanítók fizetése között csakis időlegesen van különbség. Nevezetesen az állami elemi népiskolai férfitanító szolgálatának 7., 11—12., 15—17., 19—21., 23—25. és 27—29. éveiben évi 200 koronával, 31—33. és 35—37. éveiben évi 300 koronával, a nőtanító pedig szolgálatának 9., 13—14., 17—19., 21—23., 25—27. és 29—31. éveiben évi 200 koronával, 33—35. és 37—39. éveiben pedig évi 300 koronával nagyobb fizetésre jogosult, mint ugyanazon működési idővel bíró községi és hitfelekezeti elemi népiskolai férfi-, illetőleg nőtanító, ellenben mindkét csoport férfitanítói a szolgálat 1—6., 8 —10., 13., 14., 18., 22., 26., 30., 34. és 38—40. éveiben, nőtanítói pedig a szolgálat 1—8., 10 — 12., 15., 16., 20., 24., 28., 32., 36., és 40. évében teljesen azonos összegű fizetésre bírnak igénnyel. Azok az iskolafenntartó községek és hitfelekezetek tehát, melyek az 1907. évi XXVII. t.-c. hatályban léte alatt, élve a 14. §. második bekezdésének elől idézett rendelkezéséből folyó joggal, tanítóik részére a fizetéskiegészítő államsegély elnyerése után saját pénztáruk terhére állandó természetű utólagos fizetésjavítást biztosítottak, az 1913. évi XV. és XVI. törvénycikkek életbeléptével az erre vonatkozó határozataikat, szabályzataikat a jelenleg hatályos törvényi rendelkezésekkel összhangzatosan módosítani tartoznak. Felhívom ezért a Bizottságot, figyelmeztesse az illetékessége alá tartozó mind-