Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1912

Index

— 101 — xxi. 4758. sz. Egyes ünnepek eltörlése tárgyában utasítás. ÍVözöltem múlt évi VIII. számú (pag. 97.) körlevelemben Szentséges Atyánknak az ünnepekről „motu proprio" kiadott rendeletét. Minthogy e rendelet fölhívja a püspököket, hogy netán szükségesnek látszó kivételes intézkedések végett forduljanak az Apostoli Szentszékhez: természetes, hogy azóta e tárgyban az Apostoli Szentszék már többféle részletes utasítást és hiteles magyarázatot adott ki. Ezek után mindazt, amit az ünnepek rendezéséről a lelkipásztori életben és pedig névszerint egyházmegyémben tudni és megtartani szükséges, az alább egész terjedelmükben közlendő rendeletek szemmeltartásával a következő pontokban foglalom össze: 1. A jövő évtől kezdve misehallgatás és szolgai munkáktól való tartózkodás kötelességével járó ünnepünk — mondjuk parancsolt ünnepünk — a vasárnapokon s a mindig vasárnapra eső Húsvét és Pünkösdön kívül nyolc van és pedig a) az Úr ünnepeiből négy: Karácsony, Újév, Három királyok napja és Aldozócsütörtök; b) Szűz Mária ünnepeiből kettő: a Szeplőtelen fogantatás ünnepe és Nagyboldogasszony napja; c) a Szentek ünnepeiből kettő: Szent Péter és Pál napja s Mindenszentek ünnepe. 2. Megszűnik tehát a misehallgatás parancsa és a szolgai munkák tilalma a következő ünnepeken: Úrnapján, Szent István vértanú ünnepén (dec. 26), Húsvét és Pünkösd másodnapján, Gyertyaszentelő és Gyümölcsoltó Boldogasszony napján, Kisasszony napján, a templomok védőszentjei napján és a községek saját fogadalmi ünnepein. 3. Jóllehet így a 2. pontban fölsorolt ünnepek parancsolt ünnepek lenni megszűnnek, mindazonáltal a papok és szerzetesek kötelesek e napokon a miséket, prédikációkat és egyéb ájtatosságokat a templomban époly rendben és ünnepélyesen megtartani, mint ahogy eddig történt; a hívek pedig Szentséges Atyánk szándéka szerint fognak eljárni, ha ezen — most már nem parancsolt ünnepeken — a templomot saját buzgalmukból époly tömegesen látogatják mint azelőtt. Magától értetik azonban, hogy ha valahol a templom védőszentjének napja eddig nem hétköznapon, hanem a következő vasárnapon ünnepeltetett, úgy ezentúl is vasárnapon ünneplendő. 4. Névszerint Úrnapján, mely ezentúl is Szentháromság vasárnapja utáni csütörtökön lesz, a szokásos körmenet ép oly ünnepélyesen rendezendő, mint eddig s nem kétlem, hogy a hívek abban továbbra is a szokott készséggel fognak résztvenni. Szent István királyunk ünnepe pedig ezentúl is époly fénnyel és ünnepélyességgel tartandó meg, mint eddig, annál is inkább, mert nemzeti ünnep is s a polgári törvény értelmében Szent István napján a munkaszünet is kötelező. 5. Mária nevenapja ezentúl nem Kisasszonynap utáni vasárnapon, hanem mindig szeptember 12-én lesz, de mikor ez nem esik vasárnapra, ünnepi istentiszteletek nélkül tartandó meg. 6. Ha az 1. pontban említett parancsolt ünnepnapok valamely abstinentiás vagy jejuniumos napra esnek, Szentséges Atyánk e napokon az abstinentia alól, illetőleg a jejunium alól, fölmentvényt adott. Ugyanily fölmentvényt méltóztatott adni a templom védőszentjének ünnepére is, ha ez a 3. pont értelmében hétköznapon ünnepeltetik. Én pedig az Apostoli Szentszéktől nyert fölhatalmazásom erejénél fogva ugyanLIITT. CIRC. 1912. 21