Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1908

Index

— 47 — gyés főpásztor vagy ezektől fölhatalmazott áldozó pap, ki előtt a házasság megköthető volna, nem található és ez az állapot már egy hónap óta tart, a házasság érvényesen és megengedett módon köthető az által, hogy a házassági beleegyezést a jegyesek két tanú előtt nyilvánítják ki." Ezen pont intézkedései a modern köz­lekedési viszonyok között a mi vidékünket alig érintik, mert rendes körülmények kö­zött a fizikai vagy morális lehetetlenség az illetékes plébános vagy főpásztor vagy ezek által fölhatalmazott pap megtalálására nem állhat be. A rendelet IX. pontja a házasságkötés anyakönyvezéséről intézkedik. „IX. 1. §. A házasság megkötése után a plébános vagy helyettese azonnal je­gyezze be a házasultak anyakönyvébe a házasultak és tanúk neveit, a házasságkötés helyét és idejét s más egyéb adatokat, mi­ként az a szertartáskönyvekben vagy a megyés főpásztor rendeleteiben elő van írva, és pedig abban az esetben is, ha a házas­ságkötésnél más, általa vagy a megyés fő­pásztor által fölhatalmazott, áldozó pap mű­ködött közre, i 2. §. Azonfölül a plébános a keresz­j teltek anyakönyvébe is jegyezze be, hogy i az illető megkeresztelt ezen vagy azon na­pon plébániájában házasságot kötött. Ha a házasfél másutt lett megkeresztelve, akkor a házasságkötésnél működő plébános a há­zasságkötésről szóló értesítést küldje meg közvetlenül, vagy, ha a külföldi sziiletésű­ekről van szó, az érseki hivatal útján a keresztelési hely plébánosához, hogy a há­zasságkötés a kereszteltek anyakönyvébe bejegyeztessék. 3. §. Valahányszor a házasság a VII. vagy VIII. pont értelmében köttetik, az első esetben a pap, második esetben a tanúk a házasultakkal egyetemlegesen kötelesek ar­ról gondoskodni, hogy a házasságkötés a megfelelő anyakönyvekbe bevezettessék." Ezen pont intézkedései nagyjában meg­egyeznek az eddigi gyakorlattal, legföllebb a határozatok szabatosabbak és világosab­bak. A bejegyzéseket mindig a plébános vagy helyettese végezze, akár ő maga, akár egy meghatalmazott áldozó pap működik közre a házasságkötésnél, és pedig mind­járt a házasságkötés után; ha a plébános vagy helyettese távol van, az eskető lelkész jegyezze föl a szükséges adatokat, (de nem az anyakönyvbe,) és írja alá saját nevét, hogy a hivatalos bejegyzések később meg­történhessenek. A megtörtént házasságkö­tést a kereszteltek anyakönyvében az erre rendelt rovatban, vagy az észrevételek ro­vatában ily formán kell bejegyezni: „Ezen N. N. férfi illetve N. N. nő ezen vagy azon napon, ezen vagy azon egyházban (vagy más helyen) N. N. nővel illetve N. N. fér­fival házasságot kötött." A házasságkötésről szóló értesítés tar­talmazza az új házasultak és a tanúk neveit a házasságkötés helyét és idejét, és ha le­hetséges, a számot, mely alatt a bejegyzés a házasultak anyakönyvében történt; leg­célszerűbb e célra kiállított hivatalos anya­könyvi kivonatot használni. Ha a házasság egy meg nem hatal­mazott pap előtt köttetett, (VII. pont) ennek kötelessége gondoskodni, hogy a kettős be­jegyzés (úgy a házasultak mint a keresz­teltek anyakönyvében) minél előbb megtör­ténjék. Ha pedig ő ezt bármely okból nem tehetné, vagy elmulasztaná, az új házasok kötelessége a bejegyzésről gondoskodni. Ha a házasság csak két tanú előtt köt­tetett, (VIII. pont) akkor úgy a házasulan­dókra mint a tanúkra nézve egyetemlege­sen fönnáll azon kötelesség, hogy a két rendbeli bejegyzésről gondoskodjanak. A X. pont büntető szentesítéssel látja el a rendelet intézkedéseit. „X. Azon plébánosok, akik az itt elő­írtakat megszegik, a megyés főpásztor által vétségük minőségének és súlyának megfe-

Next

/
Oldalképek
Tartalom