Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1908

Index

— 44 — letve meghatalmazott helyettesének előzetes engedelmével esketheti meg. Ha szükség esetén a plébános kóbor személyek házas­ságkötésénél a megyés főpásztornak illetve helyettesének engedelme nélkül közreműköd­nék, ez eset, épp úgy mint a föntebbi, föltét­lenül és sürgősen bejelentendő az egyházi hatóságnak. Az 5. §. csak általánosítja azon ha­zánkban is rég bevett gyakorlatot, hogy a házasságkötés a menyasszony illetékes plé­bánosa előtt történjék, hacsak valamely jog­szerű ok mást nem kíván. Ilyen jogszerű ok akkor forog fönn, ha a körülmények te­kintetbe vétele azon meggyőződésre vezet, hogy jobb, ha a házasságkötés a vőlegény illetékes plébánosa előtt történik. Ily eset volna pl. ha a menyasszonynak rendes lak­helyén vagy egy havi tartózkodási helyén nem volnának rokonai, vagy ha a vőlegény­nek plébánosa a rendes lakhely alapján, a menyasszony plébánosa pedig csak az egy­havi tartózkodás alapján lenne illetékes, vagy ha a menyasszony ott helyben való tartóz­kodását csupán csak a házasságkötés céljá­ból kellene meghosszabbítania. Sőt jogos oknak vehető a házasulandók akarata és óhaja is. Az új rendeletnek V. pontja értelmé­ben tehát a plébános a következő esetekben működik a házasságkötésnél megengedett módon (licité) közre : a) ha a menyasszony plébániája terü­letén állandó lakhellyel bír, vagy ott leg­aláb egy hónapig tartózkodott; b) ha a vőlegény a plébániája terüle­tén állandó lakhelylyel bír, vagy ott leg­alább egy hónapig tartózkodott, és jogos ok (justa causa) kívánja, hogy a házasság­kötés a vőlegény plébánosa előtt történjék. (1. fönt). c) ha a házasulandók állandó lakhely vagy egy havi tartózkodásnál fogva más ide­gen plébániához tartoznak ugyan, de a plé­bános egyik vagy másik jegyes plébánosától ' vagy megyés főpásztorától engedélyt nyert a célba vett házasságnál való közreműkö­déshez. d) ha a házasulandók idegen plébániá­hoz tartoznak ugyan, de súlyos szükség (gra­vis necessitas) kívánja e házasság sürgős megkötését. (1. V. 3. §.) e) ha a kóbor személyek (vagi) akik­nek sem rendes lakhelyük nincs sem egy hónapig a plébánia területén nem tartóz­kodtak, súlyos szükségnél fogva házasságot akarnak kötni, és a megyés főpásztor enge­délye ki nem kérhető. f) ha a kóbor személyek házasságkö­téséhez a megyés főpásztortól az engedély megadatott. A házassági akadályoktól való fölment­vényeket (dispensatio) illetőleg általános sza­bályként veendő, hogy a fölmentvényt a menyasszony plébánosának kell kérnie, aki előtt a házasság köttetik vagy köttetnie kellene ; hacsak a házasság nem köttetik valamely súlyos szükségből (necessitas gra­vis) oly plébános előtt, akihez egyik jegyes sem tartozik, ily esetben ezen plébános kö­telessége a netán szükséges fölmentvényt kérni; ha pedig jogos okból (justa causa) a házasság a vőlegény plébánosa előtt köt­tetik, a fölmentvényt is a vőlegény plébá­nosa kérje, kifejtvén kérvényében egyúttal a jogos okot, mely miatt a házasság ő előtte köttetik. A gyakorlati eljárást, mely az új tör­vény szerint betartandó lesz, a következő példákkal világítjuk meg : a) ha mindkét házasulandó lakhelyénél vagy egy havi tartózkodásánál fogva a kúlai plébániához tartozik, akkor a kihirdetések és a jegyesek vizsgálatának megtörténte és a jegyesek szabad állapotáról való biztos meggyőződés megszerzése, nemkülönben a netáni akadályok alól való fölmentvények be­érkezése és végre a polgári kötésről szóló tanúsítvány bemutatása után mi sem kí­vántatik ahhoz, hogy a kúlai plébános ezen

Next

/
Oldalképek
Tartalom