Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1908

Index

— 44 — letve meghatalmazott helyettesének előzetes engedelmével esketheti meg. Ha szükség esetén a plébános kóbor személyek házasságkötésénél a megyés főpásztornak illetve helyettesének engedelme nélkül közreműködnék, ez eset, épp úgy mint a föntebbi, föltétlenül és sürgősen bejelentendő az egyházi hatóságnak. Az 5. §. csak általánosítja azon hazánkban is rég bevett gyakorlatot, hogy a házasságkötés a menyasszony illetékes plébánosa előtt történjék, hacsak valamely jogszerű ok mást nem kíván. Ilyen jogszerű ok akkor forog fönn, ha a körülmények tekintetbe vétele azon meggyőződésre vezet, hogy jobb, ha a házasságkötés a vőlegény illetékes plébánosa előtt történik. Ily eset volna pl. ha a menyasszonynak rendes lakhelyén vagy egy havi tartózkodási helyén nem volnának rokonai, vagy ha a vőlegénynek plébánosa a rendes lakhely alapján, a menyasszony plébánosa pedig csak az egyhavi tartózkodás alapján lenne illetékes, vagy ha a menyasszony ott helyben való tartózkodását csupán csak a házasságkötés céljából kellene meghosszabbítania. Sőt jogos oknak vehető a házasulandók akarata és óhaja is. Az új rendeletnek V. pontja értelmében tehát a plébános a következő esetekben működik a házasságkötésnél megengedett módon (licité) közre : a) ha a menyasszony plébániája területén állandó lakhellyel bír, vagy ott legaláb egy hónapig tartózkodott; b) ha a vőlegény a plébániája területén állandó lakhelylyel bír, vagy ott legalább egy hónapig tartózkodott, és jogos ok (justa causa) kívánja, hogy a házasságkötés a vőlegény plébánosa előtt történjék. (1. fönt). c) ha a házasulandók állandó lakhely vagy egy havi tartózkodásnál fogva más idegen plébániához tartoznak ugyan, de a plébános egyik vagy másik jegyes plébánosától ' vagy megyés főpásztorától engedélyt nyert a célba vett házasságnál való közreműködéshez. d) ha a házasulandók idegen plébániához tartoznak ugyan, de súlyos szükség (gravis necessitas) kívánja e házasság sürgős megkötését. (1. V. 3. §.) e) ha a kóbor személyek (vagi) akiknek sem rendes lakhelyük nincs sem egy hónapig a plébánia területén nem tartózkodtak, súlyos szükségnél fogva házasságot akarnak kötni, és a megyés főpásztor engedélye ki nem kérhető. f) ha a kóbor személyek házasságkötéséhez a megyés főpásztortól az engedély megadatott. A házassági akadályoktól való fölmentvényeket (dispensatio) illetőleg általános szabályként veendő, hogy a fölmentvényt a menyasszony plébánosának kell kérnie, aki előtt a házasság köttetik vagy köttetnie kellene ; hacsak a házasság nem köttetik valamely súlyos szükségből (necessitas gravis) oly plébános előtt, akihez egyik jegyes sem tartozik, ily esetben ezen plébános kötelessége a netán szükséges fölmentvényt kérni; ha pedig jogos okból (justa causa) a házasság a vőlegény plébánosa előtt köttetik, a fölmentvényt is a vőlegény plébánosa kérje, kifejtvén kérvényében egyúttal a jogos okot, mely miatt a házasság ő előtte köttetik. A gyakorlati eljárást, mely az új törvény szerint betartandó lesz, a következő példákkal világítjuk meg : a) ha mindkét házasulandó lakhelyénél vagy egy havi tartózkodásánál fogva a kúlai plébániához tartozik, akkor a kihirdetések és a jegyesek vizsgálatának megtörténte és a jegyesek szabad állapotáról való biztos meggyőződés megszerzése, nemkülönben a netáni akadályok alól való fölmentvények beérkezése és végre a polgári kötésről szóló tanúsítvány bemutatása után mi sem kívántatik ahhoz, hogy a kúlai plébános ezen