Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1908

Index

házasságnál megengedett módon közreműködjék. b) hacsak a menyasszony tartoznék a kúlai plébánoshoz, és a házasság a kúlai plébánián köttetnék, akkor a kúlai plébános nem szorul a bácsalmási plébánosnak, kihez a vőlegény tartozik, sem elbocsátójára sem engedélyére ; a bácsalmási plébánostól csak a megtörtént hirdetésekről s a vőlegény szabad állapotáról szóló bizonyítvány szerzendő be. Ha valamely akadály födöztetett föl, az ettől való fölmentvényt kánoni okok támogatásával a menyasszony plébánosa köteles kieszközölni. c) ha pedig a mondott házasulandók (a kúlai menyasszony és a bácsalmási vőlegény) a bácsalmási plébánián, amelyhez csak a vőlegény tartozik, akarnak valamely jogos oknál fogva házasságra lépni, akkor, hogy a bácsalmási plébános ezen jegyesek házasságkötésénél megengedett módon közreműködhessék, köteles a kúlai plébánostól a megtörtént hirdetésről és a menyasszony szabad állapotáról tanúskodó bizonyítványt beszerezni, a jegyesek vizsgálatát megtartani és a netán fönnforgó kánoni akadály alól a szükséges fölmentvényt kieszközölni. A fölmentvényt kérő fölterjesztésben a jogos ok is kifejtendő, mely miatt a házasság ő előtte köttetik. Ha a kúlai plébános a bácsalmási plébánián akarna ezen jegyesek házasságkötésénél közreműködni, az érvényes házasságkötéshez a bácsalmási plébános vagy a kalocsai érseki hatóság meghatalmazására volna szüksége. d) ha ugyanezen házasulandók sem a menyasszony plébániáján — Kúlán, — sem a vőlegény plébániáján — Bácsalmáson — hanem oly helyen akarnának megeskettetni, amelyhez egyik fél sem tartozik lakhely vagy egyhavi tartózkodás címén pl. Veprődön ; akkor a veprődi plébánosnak semmi meghatalmazásra sincs szüksége az érvényes házasságkötéshez, hanem be kell szereznie mind a kúlai mind a bácsalmási plébánostól a megtörtént hirdetésekről, a jegyesek szabad állapotáról és a netáni kánoni akadály alól való fölmentvényről tanúskodó okiratokat, és azonfölül a megengedett közreműködéshez vagy a menyasszony vagy a vőlegény plébánosának engedélyét (1. fönt 3. §.) is ki kell kérnie. A VI. pont a házasságkötésre szükséges fölhatalmazásról rendelkezik : „VI. A plébános és megyés főpásztor más meghatározott és bizonyos (determinato et certo) áldozópapnak engedélyt adhat arra, hogy területe határain belül a házasságkötésnél közreműködjék. A meghatalmazott (delegátus) azonban, hogy érvényesen és megengedett módon működjék közre, köteles megtartani a fölhatalmazás korlátait, és a plébánosra s íőpásztorra nézve a IV. és V. pontban megállapított szabályokat." Az eddigi jog szerint a plébánostól a házasságkötésre följogosító meghatalmazás szólhatott határozatlan áldozárnak is (például meghatalmazom azon papot, kit a házasulandók maguk választanak) s az ily meghatalmazás a házasság érvényét nem érintette. Azonfölül a plébános vagy főpásztor saját alattvalóinak házasságkötésénél való közreműködéshez saját plébániája illetve egyházmegyéje területén kívül is bármily áldozópapnak adhatott meghatalmazást. Az új decretum VI. pontja értelmében a meg nem határozott papnak adott meghatalmazás nem érvényes, valamint a saját joghatósága területén kívül adott meghatalmazás sem, habár ez saját alattvalóinak házasságkötésére vonatkozik is, mivel joghatósága területhez van kötve, és senki sem adhatja azt, amivel ő maga nem bír. A határozottan megjelölt áldozópap alatt azon áldozópap értendő, akit nevével és állásával megjelölünk, vagy ezek egyikével is, ha ezen megjelölés kizárólag egy személyre vonatkozik, például: „Farkas Károly kalocsai káplán", vagy egyedül „Farkas Károly áldozár", ha másFarkasKárolynevűáldo8*