Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1904

Index

és lemenő rokonai, továbbá föl- és lemenő rokonainak és testvéreinek házastársai, a végrendelet által nekik szánt előnyben csak akkor részesülhetnek, ha a kérdéses tanút nem számítva, a végrendelkezés a szükséges számú tanúk előtt történt. 10. §. Az, aki az örökhagyó végrendeletét írta s azok, kik vele a 9. §-ban említett rokonsági és sógorsági összeköttetésben vannak, a végrendelkezésben nekik szánt előnyben csak a következő esetben részesülhetnek: a) ha az örökhagyó a végrendelet ide vonatkozó részét önkezűleg írta; b) ha a végrendeletnek ezen intézkedését tartalmazó részét külön, önkezűleg írta alá; c) ha a végrendelet szövegébe avagy záradékába önkezűleg írt, avagy a végrendeletnél jelen volt tanúk előtt a végrendelkezéskor élő szóval tett nyilatkozattal a végrendelet ezen részét külön megerősítette. 11. §• A közönséges írástól eltérő jegy- vagy számjegy írásokba foglalt végrendelet semmis. 12. §. Ha valamely írásbeli magán-végrendelet az előnyben részesítendő személyt illetőleg, a végrendelkező által kiállított külön iratra mint a végrendelet kiegészítő részére hivatkozik, ezen irat csak akkor jöhet figyelembe, ha az írásbeli végrendeletre megszabott kellékekkel bír; különben a végrendeletnek azon intézkedése, mely ily hivatkozást tartalmaz, csak annyiban bír hatálylyal, amennyiben a hivatkozott irat figyelembe vétele nélkül, magából a veg rendeletből a végrendelkező ajándéka kétségtelenül kitűnik. A végrendelettel összefüggésben levő más okiratok bizonyító ereje az okiratokra nézve fönnálló törvények szerint ítélendő meg. 13. §. Házastársak följogosítva vannak végrendelkezésüket ugyanazon írott magánvégrendeletbe foglalni, akár tartalmazzon e végrendelet a házastársak közötti kölcsönös intézkedést, akár pedig nem. Ezen eset kivételével, ha ugyanazon végrendeletbe többeknek végintézkedése foglaltatik, e végrendelkezések mindenike semmis. 14. §. Ezen fejezet intézkedései az írásbeli magán-fiókvégrendeletekre is alkalmazandók. II. FEJEZET. A szóbeli magán-végrencleletekről. 15. §. A szóbeli magán-végrendelet érvényességéhez négy tanú jelenléte szükséges, kik a végrendelkező által használt nyelvet értik. A végrendelkezőnek nyilatkozatát a tanúk előtt érthetően és egész terjedelemben élőszóval, nem pedig valamely hozzá intézett kérdés igenlése vagy megtagadása által kell előadnia és kinyilatkoztatnia, miként az általa tett nyilatkozatot szóbeli végrendeletnek kívánja tekinteni. A szóbeli végrendelkezés a végrendelkező nyilatkozatának bevégzésével fejeztetik be.