Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1903

Index

— 132 — és nemi viszonyt folytatott és ezen nemi viszonyból született az I. nevű gyermek, aki tehát nem a fölpörös törvényes férjétől származik, hanem törvénytelen. Állította továbbá a fölpörös, hogy a férjével kötött házassága időközben fölbontatott és kérte állításainak bizonyíthatása végett a megnevezett tanúkat kihallgatni és a vonatkozó pör iratait beszerezni. A gyámhatóság által kirendelt pörgondnok nem Vonta kétségbe a fölpörös állításainak valóságát, és nem ellenezte, hogy kk. S. J. törvénytelen származásúnak nyilváníttasék. S. L. II. rendű alperes törvényszerűen történt idéztetése daczára nem jelent meg a pör fölvételére kitűzött határidőben és ezt a mulasztását utóbb sem igazolta. A kir. törvényszék beszerezte a fölpörös és férje közt lefolytatott házassági bontó pörnek iratait és ezekből megállapította, hogy a kiskorú S. J. fölpörös és II. rendű alpörös közt létrejött házasság fönnállásának tartama alatt született; akihallgatott tanúk vallomásaiból pedig a kir. törvényszék megállapította, hogy a fölpörösnek az a kereseti állítása, miszerint fölpörös I. nevű gyermekének születését megelőzőleg egy idegen férfiúval állandó nemi viszonyt folytatott és hogy a törvényes férjétől való különélés tartama alatt férjével nem érintkezett, még valószínűsítést sem nyert. És végül megállapítja a kir. törvényszék, hogy a házasfelek különélése alatt a fölpörös Drávatamásiban, tehát Somogy megy ében, II. rendű alpörös pedig a szomszédos Baranyamegyében fekvő Mohácson laktak, mely helyeknek egymástól való távolsága sem zárja ki a házastársaknak egymással való érintkezésének lehetőségét. Törvény szerint a házasság tartama alatt született gyermek a törvényes férjtől származónak vélelmeztetik és aki ennek a vélelemnek az ellenkezőjét állítja, az bizonyítani tartozik, hogy a gyermek anyja a férjétől való különélés tartama alatt férjével nem érintkezett és nem érintkezhetett. Minthogy pedig a fölpörös által hivatkozott tanúk erre nézve bizonyítékot nem szolgáltattak, ennek hiányában pedig a pörgondnoknak a törvénytelenítésbe való beleegyezése bírói figyelembe még abban az esetben sem jöhetne, ha a fölpörös által állított az a körülmény, hogy a törvénytelenítendő gyermek születését megelőzőleg egy éven át egy idegen férfiúval a fölpörös állandóan nemi viszonyt folytatott, bizonyítást nyert volna: mindezeknél fogva a kir. törvényszék a fölpöröst keresetével elutasította és őt a kérelmére kirendelt pörgondnoknak járó díj megfizetésére kötelezte. A pécsi kir. ítélőtábla: A kir. ítélőtábla az elsőbíróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: Tekintve, hogy az állandó bírói gyakorlat szerint a gyermek születésének törvényességét első sorban a férj, azután pedig csupán az támadhatja meg, akinek a gyermek születésének törvénytelenségétől, avagy törvényességétől valamely jogi érdeke függ; tekintve továbbá, hogy az itt törvénytelen születésűnek kimondani kért gyermek törvényességét az apa keresettel meg nem támadta, fölpörös pedig oly érdekeltnek, mint a kinek valamely joga a törvényteleníttetni kért kiskorú születésének törvényességétől függne, nem tekinthető, azért az elsőbíróság ítéletét a kir. ítélőtábla helybenhagyandónak találta. A m. kir. Curia: A másodbíróság ítélete helybenhagyatik. Indokok: A törvényes születés kétségbevonásának és illetően megtámadásának joga ennek életében nem első sorban, hanem egyedül és kizáróan a férjet és csak halála után illeti meg azokat az örökösöket, kik a törvényes születés fönntartásával jogaikban csorbát szenvednének. A fönnforgó esetben fölpörös mint anya támadván