Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1903

Index

— 133 — meg gyermekének a S. L.-val fönnállóit házasság tartama alatt született S. I. elsőrendű alpörösnek törvényes születését, S. L. a férj pedig, a jelen pörben másodrendű alpörös, még életben lévén, nyilvánvaló, hogy fölpöröst ez a jog nem illeti meg, ugyanazért fölpöröst keresetével kereseti jog hiánya miatt elutasítani és illetőleg a másodbíróság ítéletét az itt fölhozott okból helybenhagyni kellett. (1902. évi november 5-én 4793. sz.) Kalocsa, 1903. deczember hó 9. -A. m. kir. Curia polgári osztályának 1903. évi 7203. számú határozata. A temetők területére ezek rendeltetésének megszűntéig szerezhető jogok csak ideiglenesek, és bizonyos időhöz kötöttek lehetnek. Tulajdonjogot temetőhelyre, tehát sírboltra is, szerezni nem lehet, hanem csakis használati jogot, és pedig azon időtartamra, míg a temető a hatóság intézkedése által mint olyan megszüntettetik. Két család közös sírboltjának mindegyik család részéről, mely terjedelemben leendő használatát csak a sírbolt befogadási képessége korlátozza. Ügyállás: F. János fölpörös, özvegy F. Lipótné és társai alpörösök ellen a budapesti kir. törvényszék előtt pört indított a családi sírbolt tulajdonjogának elismerése iránt. A tényállás szerint a budapesti kerepesi temetőben a köztemetői igazgatóság által vezetett sírbolt-könyvben a „F. Lipót család" nevére bevezetett nagysírbolt F. János fölpörösnek, és néhai F. Lipót családjának közös sírboltja, azonban F. Lipót családja azt kizárólag tulajdonának tartja. Az első bíróság fölpöröst keresetével elutasította. A budapesti kir. ítélőtábla az első bíróság ítéletét megváltoztatta, és további föllebbezés folytán a kir. Curia is fönti számú ítéletével a kir. tábla ítéletét alábbi indokokból helybenhagyja. A temetők, mint közhasználatra szánt területek, a mindenkit megillető használat tartama alatt a forgalmon kívül álló dolgok jogi természetével bírnak, és csak különös rendeltetésük megszűntével nyerik vissza forgalmi képességüket. Ebből folyólag a temetők területére, ezek rendeltetésének megszűntéig szerezhető jogok csak ideiglenesek és bizonyos időhöz kötöttek lehetnek. Erre utal magának a közhasználatnak korlátolt volta is, mert a temetőhelyek ily minősége az utolsó temetkezésig terjed, és ettől számított 30 év után a temetőhelyek a korlátlan magánvagyon szempontja alá esnek. A temetőhelyek ezen különös rendeltetése, úgy az állami igazgatás körébe tartozó közegészségügyi, illetve a hivatkozott t.-cz. 122. §-a szerint községi, illetve törvényhozási statutarius jogtárgyúvá tett egészségrendőri szempontok irányítják a temetőhelyekre vonatkozólag szerezhető jogok természetét és azoknak terjedelmét, és e részben a jelen pör eldöntésének, a most kiemelt szempontokra való tekintettel a belügyminisztérium által mégerősített fővárosi köztemetői szabályzatot kell irányadóul elfogadni. Ily értelemben kerül tehát eldöntés alá fölpörösnek tulajdonjog elismerés czímén indított keresete, amily értelemben az említett szabályzattal összhangba hozható, és e részben az, hogy ezen irányadó szabályzat az igényelt tulajdonjogot nem födözi, azért nem lehet ok a kereset elutasítására, mert a tulajdonjog a használatra való jogot is magában foglalja. Budapest székesfőváros 448. sz., a beliigym. által 47,339/82. sz. a. megerősített szabályrendeletből kitünőleg, a köztemető egyes területére csak használati jog szerezhető. A szabályrendelet 2. §-a szerint a sírhelyek 30 év után a főváros rendelkezésére szállnak vissza, a sírhelyek használati joga tehát 30 évre terjed. Az 1876. évi XIV. t.-cz. 119. §-a értelmében hatósági engedély mel7218. sz. Temetői jogok.