Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1903

Index

— 133 — meg gyermekének a S. L.-val fönnállóit házasság tartama alatt született S. I. első­rendű alpörösnek törvényes születését, S. L. a férj pedig, a jelen pörben másodrendű alpörös, még életben lévén, nyilvánvaló, hogy fölpöröst ez a jog nem illeti meg, ugyanazért fölpöröst keresetével kereseti jog hiánya miatt elutasítani és illetőleg a másodbíróság ítéletét az itt fölhozott okból helybenhagyni kellett. (1902. évi november 5-én 4793. sz.) Kalocsa, 1903. deczember hó 9. -A. m. kir. Curia polgári osztályának 1903. évi 7203. számú határozata. A temetők területére ezek rendeltetésének megszűntéig szerezhető jogok csak ideiglenesek, és bizonyos időhöz kötöttek lehetnek. Tulajdonjogot temetőhelyre, tehát sírboltra is, szerezni nem lehet, hanem csakis használati jogot, és pedig azon időtar­tamra, míg a temető a hatóság intézkedése által mint olyan megszüntettetik. Két család közös sírboltjának mindegyik család részéről, mely terjedelemben leendő használatát csak a sírbolt befogadási képessége korlátozza. Ügyállás: F. János fölpörös, özvegy F. Lipótné és társai alpörösök ellen a budapesti kir. törvényszék előtt pört indított a családi sírbolt tulajdonjogának elismerése iránt. A tényállás szerint a budapesti kerepesi temetőben a köztemetői igazgatóság által vezetett sírbolt-könyvben a „F. Lipót család" nevére bevezetett nagysírbolt F. János fölpörösnek, és néhai F. Lipót családjának közös sírboltja, azonban F. Lipót családja azt kizárólag tulajdonának tartja. Az első bíróság fölpöröst keresetével eluta­sította. A budapesti kir. ítélőtábla az első bíróság ítéletét megváltoztatta, és további föllebbezés folytán a kir. Curia is fönti számú ítéletével a kir. tábla ítéletét alábbi indokokból helybenhagyja. A temetők, mint közhasználatra szánt területek, a mindenkit megillető használat tartama alatt a forgalmon kívül álló dolgok jogi természetével bírnak, és csak különös rendeltetésük megszűntével nyerik vissza forgalmi képességüket. Ebből folyólag a temetők területére, ezek rendeltetésének megszűntéig szerezhető jogok csak ideiglenesek és bizonyos időhöz kötöttek lehetnek. Erre utal magának a közhasz­nálatnak korlátolt volta is, mert a temetőhelyek ily minősége az utolsó temetkezésig terjed, és ettől számított 30 év után a temetőhelyek a korlátlan magánvagyon szem­pontja alá esnek. A temetőhelyek ezen különös rendeltetése, úgy az állami igazgatás körébe tartozó közegészségügyi, illetve a hivatkozott t.-cz. 122. §-a szerint községi, illetve törvényhozási statutarius jogtárgyúvá tett egészségrendőri szempontok irányítják a temetőhelyekre vonatkozólag szerezhető jogok természetét és azoknak terjedelmét, és e részben a jelen pör eldöntésének, a most kiemelt szempontokra való tekintettel a belügyminisztérium által mégerősített fővárosi köztemetői szabályzatot kell irány­adóul elfogadni. Ily értelemben kerül tehát eldöntés alá fölpörösnek tulajdonjog elis­merés czímén indított keresete, amily értelemben az említett szabályzattal összhangba hozható, és e részben az, hogy ezen irányadó szabályzat az igényelt tulajdonjogot nem födözi, azért nem lehet ok a kereset elutasítására, mert a tulajdonjog a haszná­latra való jogot is magában foglalja. Budapest székesfőváros 448. sz., a beliigym. által 47,339/82. sz. a. megerősített szabályrendeletből kitünőleg, a köztemető egyes területére csak használati jog szerezhető. A szabályrendelet 2. §-a szerint a sírhelyek 30 év után a főváros rendelkezésére szállnak vissza, a sírhelyek használati joga tehát 30 évre terjed. Az 1876. évi XIV. t.-cz. 119. §-a értelmében hatósági engedély mel­7218. sz. Temetői jo­gok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom