Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1897
Index
— 16 — a felső nép- és polgári iskolákra is vonatkozó 50. §-ában, valamint az 51.. 52. és 53. §§-aiban felsorolt ügyek intézésében különösen a következőkre figyeljen. Népiskolai adó nemcsak a községi iskola szűkebb értelmében vett fentartására, hanem az iskola-épület felállítására, fentartására és felszerelésére szükséges költségek fedezése végett is kivethető. Amennyiben pedig az 5 °/o~ o s iskolai adó az iskola-épület és tanitólak építésére és fentartására nem elégséges, s község az 1868. XXXVIII. t.-cz. 42. §-a alapján külön pótadót is vethet ki. A községek kötelessége a pusztákon és tanyákon levő gyermekeik számára szükséges kisdedóvodák vagy gyermek-menedékházak állítására is kiterjed. A tanyai iskolák rendszerint községi jellegűek, s felekezetieknek csak abban az esetben tekintendők, ha azokat a tanya (puszta) birtokosa a saját erejéből állítja fel, azt az alapító levélben kifejezetten felekezeti jellegűnek nyilvánítja és az illető egyházmegyei főhatóság felügyelete alá helyezi. A tanítói javadalmazásul szolgáló földek utáni hasznok megállapításánál általában a kataszteri tiszta jövedelem veendő alapul, magasabb jövedelem csak bizonyításra elfogadható adatok (p. o. haszonbéri szerződés) alapján állapítható meg. A tanító választások elleni felszólamlások elintézésénél a megválasztott tanító képesítése is elbírálandó annak megállapítása végett, váljon csakugyan a legjobb képesítésű tanító választatott :e meg vagy sem? A tanítók nyugdíjazását az 1875. XXXII. t.-cz. és az 1891. XLIII. t.-cz. szabályozzák. Kivételt csak az 1877. évi okt. 16-ig kinevezett határőrvidéki tanítók képeznek, kikre nézve ahhoz képest, váljon az 1871. évi junius hó 8-ról kelt legfelsőbb jóváhagyással ellátott szabályrendeletben biztosított jogok fenntartása mellett, vagy az 1875. évi XXXII. t.-cz. alapján léptek be az orsz. tanítói nyugdíj intézetbe, az előbb intézett szabályrendeletet illetőleg az 1875. évi XXXII. t.-cz. rendelkezései alkalmazandók. — Budapest, 1896. deczember hó 31. VI. Utasítás. Valamennyi kir. tanfelügyelőhöz. A m. kir. közigazgatási biróságról szóló 1896. XXVI. t.-cz., valamint az annak végrehajtása tárgyában kibocsátott utasítást, úgy a törvényhatóságokhoz és a közigazgatási bizottságokhoz intézett külön utasításaimat a mellékletekben azzal a felhívással adom ki a (czimnek), hogy ezeknek a népoktatásra vonatkozó részeit behatóan tanulmányozza ós az utóbbit a közigazgatási bizottságban való eljárásában alkalmazza. Különösen figyelmeztetem a (czimet) a következőkre: A törvény 18. §-a szerint a közig, bíróság elé utalt ügyekben a közig, eljárás befejezése után a törvény rendes útján, tehát a polgári bíróságoknál már nem kereshető jogorvoslás. Másrészről a törvény 20. §-ában foglalt rendelkezésnél fogva a közig, bíróság elé utalt vitás kérdésekben a ministerek felügyeleti jog czimén sem intézkedhetnek. A törvény eme intézkedéseivel szemben tehát őrködni szükséges a fölött, hogy oly vitás ügyek és kérdések, melyek a közig, bíróság hatáskörébe nem tartozhatnak, továbbra is a közig, hatóságok hatáskörében nyerjék végelintézésüket. A m. kir. közigazgatási bíróság elé kerülhetnek oly ügyek is, melyek a legfőbb kegyúri jogot érintik, s a melyekre a közigazgatási hatóságok eddigi hatáskörét fenntartani kellend. Midőn tehát (czim) a közigazgatási bizottságban arról értesül, hogy ily esetre vonatkoztatható magán, vagv hatósági panasz tétetett, akkor az lesz a feladata, hogy a közigazgatási bizottságban a hatásköri kifogás emelését indítványozza s az esetről hozzám azonnal
