Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1887

Index

56 — quando poenitens versatur in impossibilitate personaliter adeundi S. Sedem ? — 2-o Quatenus negatíve, utrum recurrendum sít saltem por litteras ad Emmura Cardinalem majorem Poenitentiarium pro omnibus casibus Papae reservatis, nisi Episcopus habeat speciale indultnm, praeterqnam in articulo mortis, ad obtinendura absolvendi faoultatem ? — Feria IV. die 28. Junii 1886. — Emi ac Ríni patres Oardinales, in rebus fldei generales inquisitores, suprascriptis dubiis mature perpensis, respondendum esse censuerunt : Ad I. Attenta praxi S. Poenitentiariae, praesertim ab edita Oonstitutione Apostolioa s. m. Pii PP. IX. quae incipit „Apostolieae Sedis" Necjative. Ad Il-m Affirmative; at in casibus vere urgentibus. in quibus absolutio differri nequeat, absque periculo gravis scandali vei infamiae, super quo Confessariorum conscientia oneratur, dari posse absolutioneni, injunctis de jure injungendis, a censuris etiam speciali modo Summo Pontifici reservatis. sub poena tamen reincidentiae in easdem censuras, nisi saltem infra mensem per epistolam et per médium Oonfessarii absolutus recurrat ad S. Sedem. Facto verbo eum Sanctissimo. Feria IV. die 30. Junii 1886. — SSmus resolutionem Emmorum PP. approbavit et confirmavit JOSEPHUS MANOINI. S. R. ET ü. INQUISIT. Nótárius. Coloczae, die 22-a Április, 1887. A váczi egyházmegyében előfordult és alább részletesen előadott eset szolgáljon a t. ez. lelkészkedő Papságnak irányadó tájékozásul : „Az eset történeti része következőleg áll: A sárii anyaegyházhoz tartozó Felső-Dabas községe mint filia 1810-ben megnyervén n. Káinánházy L. püspöktől azt, hogy részükre a sárii plébános mellé állandó káplán rendeltetett — ezért a „helység elöljárói és lakosai" a. káplán fizetése fejében magukat évi 60 frt, valamint annak tartása fejében a helybeli nemesek szintén évi 60 frt, s a káplán oda- és visszafuvarozása fejében évi 20 frt fizetésére kötelezték magukat; — hasonlókép a harangozó illetményére is stb. — Ezen kötelezettségek 1841-ben az akkor megújított can. visitatioba is felvétettek a következő bevezetéssel „a felsődabasiaktól veend (a sárii plébános) 1-ör stb. (1. a fent elsorolt illetményeket.)" Ezen illetményeket jól-rosszul egész 1871-ig F.-Dabas községe — mint ilyen — vagyis a polit. község szolgáltatta ki; — ezen évtől fogva azonban egész 1881. évig a községi költségvetésből kihagyták s csakis a község róm. kath. lakosaitól szedték be hézagosan s adták át a plébánosnak, a ki mindezt elfogadta, elnézte, — azonkívül a kántorlakot az újonnan s külön szervezett községi jegyzőség részére elvették — míglen 1882ben a jelenlegi sárii plébános úr tiltakozott ezen abusus ellen s kérte az előbbi állapot helyreállítását, vagyis azt, hogy a község fizesse neki mindezt a község pénztárából és pedig teljes értékben s aztán — ettől függetlenül — hajtsa be a községi pénztár részére az illető lakosokon stb. — e kérelmével azonban először a község s aztán a jár. szolgabíró s alispán által elutasíttatott: — mire a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr 449/1882. sz. leiratával az egész eljárást megsemmisítette, főkép azon okból, mert az ily kérdésekbeni elsőfokú határozatra nem a község, hanem a szolgabíró illetékes; — erre az újból megindult eljárás folyamán az anyaegyház plébánosa kérelmével a járási szolgabíró s megyei alispán és közig, bizottság által a 10 éves Nr. 1024. Irányadó tájékozásul a kanonszerű látogatások érvényére vonatkozólag.