Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1875

Index

— 46 — vetik meg alapját, amennyiben ezek tanítására bő anyagot nyújt s igy rájok támaszkodva, a nyelvtanítás- s fogalmazásban jelentékeny időkiméléssel feltűnő taneredményt lehet általok elérni és felmutatni. Iskoláinknak mai nap többé nem gépies ismereti iskoláknak, hanem oly tanintézeteknek kell lenniök, melyekben a szükséges ismereteken kívül a gyermek szellemi tehetségei fejlesztessenek és erkölcsi érzülete is műveltessék. A beszéd- és értelemgyakorlatok nagy előnyét és fontosságát már belátták Amos Comenius ós'Basedov, kik ezen gyakorlatokat különféle irányban kifejteni és tökéletesíteni iparkodván, terjedelmes munkákat írtak az ilynemű előgyakorlatok fontosságáról és alkalmazásáról. — Később Krauze, Pestalozzi, Grasman, Ehrlich, Scholz, Graser, Wurst, Denczel és Hermann, mindannyian kitűnő paedagogok, kik ezen gyakorlatok javításán és czélszerűbbé tételén fáradoztak. II. Mily elvek tartandók szem előtt a beszéd- és értelemgyakorlatok vezetésénél? A beszéd- és értelemgyakorlatok alapja mindenkor a tárgyak szemléltetése lévén, iparkodjék a tanító azokat — amennyire lehet, — természetesen, jó képekben vagy mintákban előmutatni. Gondja legyen azonban, hogy a szemléletek élénkek, tartósak és világosak legyenek. Ezen czél elérésére nem a szemléltetett tárgyak sokasága, hanem kevésnek, de sokféleképeni szemléltetése vezethet. Nézzük a felsőbb tanintézeteket! Mindenütt léteznek különféle szemléltetési eszközök és gyűjtemények, hogy az oktatást szemléléssel összekötvén, azt könnyen felfoghatóvá tegyék. Menynyivel inkább szükségesek azok az alosztályban a beszéd és értelemgyakorlatok vezetésénél, miután az ily gyakorlatokat szemléltetés nélkül még gondolni sem lehet. Ha azonban a szemléltetés közvetlen meg nem történhetik, iparkodnunk kell a felvett tárgyat vagy dolgot közvetett szemléltetés, vagyis elbeszélések, emlékeztetések, hivatkozások, összehasonlítások és megkülönböztetések által tisztába hozni. A tanítónak mindenkor saját belátása szerint, a helyi viszonyokhoz kell eljárását alkalmaznia; a tárgyakat módosítania, egész terjedelmökben vagy szűkebb körre szorítva előadnia; szem előtt tartva Nagy László „Vezérkönyvót." Hogy a tanító a beszéd- ós órtelemgyakorlatokat a helyi viszonyokhoz alkalmazva helyesen ós a czélnak megfelelőleg vezethesse, a tananyag megválasztására nagy gond fordítandó. Irányadóul szolgálhatnak mindig azon szemléletek, melyekre a gyermekeket vezetni akarjuk. Diesterveg szerint következő szemléltetések hozandók tisztába : 1. közvetlen érzéki szemléltetés. 2. alak,- szín-, szám-, anyag- és mozgási szemléletek, 3. erkölcsi szemléletek; 4. vallási szemléletek; 5. szépérzéki szemléletek; 6. emberórzületi szemléletek m. barátság, hűség, szeretet stb. 7. az ember társadalmi viszonyain alapuló szemléletek m. törvény, jog, tulajdon stb. Ezen szemléletek kifejtése és tisztába hozatása volna a beszéd- ós értelemgyakorlatok feladata és a czél, melyet azok által elérnünk kell. A tanító hangjában s beszédében a szeretet és nyájasság kifejezésével s atyailag ereszkedjék