Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1875

Index

előtt. Azonban, ha azon ország ebbeli határozatának czélszerű és korszerűségéről meg akarunk győződni, vizsgáljuk meg annak nevelészeti rendszerét s ha az nincs vallás-erkölcsös alapra fektetve, úgy az egész botbüntetés eltörlése csupa álszineskedés, képmutatás. — Szivünkből ajánljuk tehát minden a tanügy élén álló vagy azzal foglalkozó vagy azt kedvelő egyéneknek, miszerint a föntebbi czélokra szánt összeget szenteljék bár csak részben is a vallás-erkölcsös nevelés és tanítás valamint azok fö-főtényezőinek felsegélésére, ügy biztosíthatjuk, hogy a jövő nemzedéknek vagy épen nem, vagy felette gyéren lesz szüksége a fentebbi kényszereszközökre. Ha tehát népünket igazán boldoggá akarjuk tenni, iparkodjunk azt vallásosan nevelni, mert ez az emberi jólét és boldogságnak talpköve. 4-er. Vannak és fordulnak elő az ember életében oly viszonyok és kellemetlen sőt bántó körülmények, melyeknek súlya alatt az olyan ferde nevelésű és vallástalan emberek, kik semmi jövő túlvilági boldogságban nem reménykednek, egészen a földig görnyednek, mig ellenben a valláserkölcsösen nevelt ember békével viseli a fájdalmakat és egy jövő boldog életben bizva képes magát minden keserveken túltenni s midőn a rendesen rövid ideig tartó nehézségeket vitézül leküzdötte, bátran és bizalmasan tekint az égre mintegy onnét várandó a kiállott szenvedésekért annyi és oly jutalmat, minőt s mennyit a világ nem adhat. A hírlapokban majd naponkint olvassuk a számos öngyilkossági eseteket vagy kísérleteket. Váljon miért történik ez ? Szeréntünk azért, mert az ilyen szerencsétlenéknél megszakadt azon szellemi láncz, mely a teremtményt a teremtővel összeköti ; mert elveszték vagy jobban mondva a bűnök zátonyában elsülyesztették végső remény-horgonyukat, mert nem részesültek vallás-erkölcsös nevelésben, vagy ha igen, ügy az hiányos lehetett, melyet a rosz társak mielőbb kiszaggattak szíveikből. — De fordítsuk el szemeinket eme szomorú alakoktól s lássuk inkább röviden, mit tehet s mily hatással lehet a vallás-erkölcsös nevelés az ember túlvilági boldogsága s földi jóléte megalapításánál. A vallás-erkölcsös nevelés alapja a boldogságnak, mert : a) Az embert megismerteti a legfőbb lénynyel, b) Az ember egész lelkét kielégíti, c) A szívnek megnyugvását szüli, d) A férfit férfihez, a gyermeket gyermekhez illő erényekre vezeti, e) A szegényt sorsával kibékíti, f) A beteget megnyugtatja, g) A gazdagot javai helyes használatára tanítja, h) A család nyugalmát eszközli, i) A társadalmat fentartja és j) A tudománynak becset kölcsönöz. Adja Isten, hogy e téren is megértsük egymást s hogy a vallás-erkölcsös nevelés valahára megteremhesse áldásos gyümölcsét. De lássuk már most a felvett tétel második részét s mutassuk ki : II. Melyek azon eszközök, melyek által a népiskola a vallás-erkölcsösséget előmozdíthatja? Igen szükséges, hogy a gyermeknek vallásos nevelésére az iskolában kiváló gond fordíttassák. Mert, habár úgy vélekednek is némelyek, hogy az iskola csak elmefejlesztésre s annak ismeretekkeli gazdagítására való volna, mégis annak nevelő-intézetnek is kell lennie s minden alkalmat felhasználnia, hogy a gyermekeknek hajlamát a jó és szépre irányozhassa. Azon eszközök, melyekkel a népiskola a vallás-erkölcsösséget előmozdíthatja, nézetünk szerint a következők : 1-ör. A tanítók rokonszenvezése és tisztelettel párosult szeretete és ügy buzgó-