Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1875

Index

— 41 — szív érzelmeivel helyes viszonyba hozni. A vallás-erkölcsös nevelés egy oly kiaknázhatatlan gazdag aranybánya, melyből mióta azt Krisztus saját élete és vérével megnyitotta, a legszebb és illatosabb bányavirágok kerülnek felszínre és jutnak napfényre. Mig az általunk elősorolt történeti alakok elsőjeiről igy gondolkozunk, vessük mérlegbe az utóbbiak tettét is és nézzük meg, mi eszközölhette ama rút gondolatokat és terveket, melyek e nemzet boldogsága helyett annak boldogtalanságát óhajtották érvényre juttatni ? Ezen kérdés bár kissé nehézkes és sokoldalú, mindazáltal rövid válaszunk a következő. Azon kor, melyben az utóbbi alakok éltek, mint a szomorú tapasztalás és a történelem gyászlapjai bizonyítják, oly kor s abban a felvilágosultsággal kérkedő istentagadók száma oly nagy volt, hogy kétes esetekben nem lehetett hova segély- illetőleg felvilágosításért folyamodni, hanem kiki saját, sokszor téves eszmemenete és hiányos vagy épen téves meggyőződésére lett utalva. így történhetett, hogy ezeknél csakis az ész lett művelve, a szív pedig teljesen elhanyagolva s igy a félszeg és vallástalan nevelés megtenné átkozott gyümölcsét, melynek utóhatása és ize a hazára sőt az egész emberiségre is átszármazott. Ki tehát hazáját igazán szereti s annak fenmaradását szívéből és őszintén kívánja, annak a vallás-erkölcsös alapra fektetett nevelést, mint annak egyetlen és főtényezőjét is szeretnie és még áldozatok árán is fentartania kell, különben : „Róma ledől s rabigába görnyed." 3-or. Az újabbkori nevelészek két nevelészeti elvnek hódolnak. Egyik csak az észt kívánja műveltetni, másik csak a szív érzelmeit nemesíttetni. Az elsők igy okoskodnak : Legyen az én tanonczom mindenek előtt éleseszű, hogy magát az emberek között minden kor és időben, minden viszonyok és körülmények közepette felta^lhassa. Igy majd gazdagság és pénzre tehet szert, mely az emberi boldogságnak legbiztosabb s fő alapja. Azonban szeréntünk igy csak a tudákosak és korlátolt eszűek gondolkozhatnak, mert a pénz és vagyon lehet ugyan némi tekintetben egyesek boldogságának alapja, de nép és nemzetek boldogságáé soha. Mások ismét igy okoskodnak : Iparkodom tanonczomnak csak szívét nemesíteni s igy boldoggá tenni. Szeréntünk ezen nevelési rendszer is félszeg és téves; a mennyiben igy egyedül nemes indulatú, jószívű emberek neveltetnek a nélkül, hogy helyesen gondolkozni s igy saját, valamint embertársai boldogságához hozzájárulni képesek volnának. Mi e nevelészeti rendszereket egészen mellőzendőknek s egyedül a vallás-erkölcsös nevelést tartjuk a nép boldogsága valódi alapjának, mert ez nemcsak az észt, hanem a szívet is nemesíteni, megnyerni és egyiket is másikat is kötelessége pontos teljesítésére figyelmeztetni törekszik. A valláserkölcsös nevelésről levén szó, el nem hallgathatjuk egy bölcsnek azon mondatát, melyben a valláserkölcsös nevelést egy oly hegytetőhez hasonlítja, melyre tövises út vezet s melynek környékét kifacsart veriték-tenger mossa. A vallás-erkölcsös nevelés nemcsak boldogító, hanem egyszersmind költségkímélő is. Napjainkban nagyszerű és költséges közbiztonsági és rendőri közegeket tartunk fenn azért, hogy az enyém és tied közötti külömbséget kézzelfoghatólag és érezhetőleg bebizonyíthassuk. — Ha valamely lapot veszünk kezünkbe, abban gyakran egész hasábokat szentelnek a börtönök rendezése, fegy- és kényszerházak felállítása, a botbüntetés és akasztás stb. eltörlése szükségességének. — Igaz, hogy azon országra, melyben a botbüntetést eltörülték, sok dicséret árad a külországok