Lakatos Andor (szerk.): A kalocsai érseki uradalom erdőinek kezelési utasítása a 18. század végén - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 14. (Kalocsa, 2017)
Rádi József: Erdőrendtartások Magyarországon - 3. ) Mária Terézia erdőrendeletének és a kalocsai érseki uradalom erdőutasításának összehasonlítása
42. A KÉU-nál a járási tisztviselők helyett, az erdőinspektornak kell jelenteni a peres erdőben végzett kitermelést. 43. A KÉU-nál nincs szó a mészégetésről. 45. A KÉU-nál a tűzifa kitermelés ideje pontosan meg van adva, november 1. vagy 15. 49. A KÉU-nál némely folyóvizek helyett konkrétan a Dunát említi. 50. A KÉU-nál kibővítés van: „Az erdőfelügyelő ne csak arra vigyázzon, hogy ennek a rendelkezésnek eleget tegyenek, hanem a tekintetes uradalom részéről a beültetést is intézze.” Viszont nincs szó az ingyen csemeteosztásról. 51. Teljesen új pont a következő szöveggel: „Minthogy ennek a rendelkezésnek a közjó és a tekintetes uradalom gyarapodása a kitűzött célja, így egyetlen mester sem fog hiányt szenvedni a munkájához szükséges fában, ha mindent végrehajtanak belőle.” 55. A KÉU erdőrendtartása az erdőinspektor feladatát írja le 72 alpontban. A fentebb említett egri érsekség és a kalocsai érsekség erdőrendtartását összehasonlítva megállapítható, hogy szintén sok a hasonlóság bennük, az egri részletesebb, ami érthető is, hiszen közel 20 évvel később készült. A kalocsai és az egri érseki uradalmi rendtartásoknál a következő eltérések találhatók:- Kalocsán az épületfát két helyen is jelzőbaltával kellett megjelölni.- Heti két napon lehetett a segédeszköz nélkül összetört ágakat, gallyakat szedni és elszállítani.- Elvitel csak háti teherként történhetett, míg Egerben talyigával is.- Tarvágás esetén a tuskókat is ki kellett szedni.- Gubacs- és komlógyűjtésről is rendelkezett.- A vadászatnál az 1727 évi törvényt alkalmazták, hozzá téve, ha a parasztot vadászaton érték, elvették a puskáját és leszúrták a kutyáját.-37-
