Lakatos Andor (szerk.): A kalocsai érseki uradalom erdőinek kezelési utasítása a 18. század végén - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 14. (Kalocsa, 2017)

Rádi József: Erdőrendtartások Magyarországon - 4. ) A kalocsai érseki uradalom erdőbirtokai az erdőutasítás kiadása idején

- Halászatnál külön adták bérbe a halászatot, a

rák- és a teknős fogást.- Az erdőt az erdőinspektornak a számvevővel

együtt évente kétszer kellett bejárni.

Összegezve megállapítható, hogy az Olearius-féle erdőutasítás a többi egyházi rendtartást megelőzi, hiszen még az 1780-as években készült. Készítésének egyik oka lehetett, hogy Patachich Ádám érsek halála után 3 évig (1784-1787) széküresedés volt Kalocsán, s az érseki birtok a királyi kamara kezelésébe került. Ez az időszak tehát jó alkalom lehetett arra, hogy Mária Terézia erdőrendtartását bevezessék. Az erdőinspektorra vonatkozó rendeletek viszont valószínűleg csak 1793-ban kerültek bele az érseki rendtartásba, ugyanis a dokumentum végén található jegyzőkönyv-minta már ezzel a dátummal készült. Ebben az évben hozták létre az erdőhivatalt, az érseki uradalom szervezetén belül, melynek élére Pocskay Sándort nevezték ki. Az erdőutasítás tehát ekkor már lényegében az erdőinspektor munkaköri leírását is tartalmazta.

4.) A kalocsai érseki uradalom erdőbirtokai az erdőutasítás kiadása idején

Az érseki erdők első részletes leírását 1836-ból ismerjük. A szöveget az erdőinspektori utasítás részeként Spech Lajos uradalmi ügyész fogalmazta. Mivel az uradalom az erdőket ún. sarjaztatásos üzemmódban kezelte, azaz alig fordult elő magvetés és csemeteültetés, az erdők fafaj-összetétele minden bizonnyal közel azonos volt az erdőutasítás kiadásának időpontjában, a 18. század végén is. A továbbiakban az érseki uradalom erdőbirtokait az 1836-os leírás segítségével, annak szövegét idézve ismertetjük.

Az erdőket elhelyezkedésük szerint négy csoportba (I-IV) osztották:- 38