Lakatos Andor (szerk.): A kalocsai érseki uradalom erdőinek kezelési utasítása a 18. század végén - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 14. (Kalocsa, 2017)
Rádi József: Erdőrendtartások Magyarországon - 3. ) Mária Terézia erdőrendeletének és a kalocsai érseki uradalom erdőutasításának összehasonlítása
25. A Mária Terézia féle rendtartásban: újulatban legalább 10 évig tilos legeltetni, addig a KÉU-nál: „amíg a gyökérzetnél sarjadó hajtásoktól megtisztított, kibontakozó erdő olyan magasra nem nőtt, hogy a szarvas lábasjószágok már nem érhetik el a nyelvükkel a leveleket és nem tudják lelegelni őket." 27. A KÉU-nál a következő szöveg került be: „És hogy a tekintetes uradalom jogos bevételeiből ne vonjanak el, vagy azok ne csökkenjenek, semmi akadálya, hogy a makkgyűjtést szokás szerint - csupán azzal a különbségtétellel, hogy a jobbágyoknak a szokásos díjból 6 krajcárt engedjenek el" 31. A KÉU kibővítette ezt a pontot a következő szöveggel: „most a tekintetes uradalom is megtiltja, hogy a jövőben az ilyen még élő, fokozatosan növekvő és könnyen eladható fákat ilyen kerítésekhez felhasználják. Egyébként a kerítésekhez általában sem léceket, sem karókat nem lehet használni, hanem csak bozótot és olyan fajtájú fákat, amelyek alacsonyak és kicsik maradnak, és soha nem érnek el valamiféle magasságot.” 32. A KÉU-nál a fiatalosok ültetett sövénnyel történő bekerítése mellett az árkolást is elrendelték. 33. A KÉU-nál teljesen új szöveg: „Az erdők pusztulását az is elősegíti, amikor egyes helyeken aratás idején a kévéket nem szalmafonatokkal, hanem meghajlított vesszőkkel szokás összekötni; ezt a visszaélést is következetesen súlyos büntetés alatt teljesen be kell tiltani.” Ezután az egyes pontok száma eggyel magasabb, mint a Mária Terézia rendtartásánál. 36. A KÉU külön utasítást adott ki 6 alponttal, amelyben az erdőinspektor feladatait részletezi. 40. A KÉU-nál az erdőben nincs megengedve a szőlőtelepítés, viszont épületek, sátrak állíthatók, ha az érsek úr az erdőbe embereket akar letelepíteni. 36-
