Lakatos Andor (szerk.): Mária-enciklopédia, Kalocsa, 1950. Forráskiadvány és adattár. - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 11. (Kalocsa, 2015-2016)
C. SEGÉDLETEK - II. Szűz Mária kultuszához kapcsolódó egyházművészeti emlékek a Kalocsai Főegyházmegyében - művészettörténeti áttekintés
középkori könyvállományáról nem maradtak fenn részletes leltárak, de a ma ismert, innen származó példányok nívós gyűjteményekről árulkodnak.272 273 Nincsenek forrásaink, leírásaink az egyházmegye középkori plébánia-templomairól sem. Feltehetően ezek a szakrális épületek jóval szerényebb liturgikus felszereléssel, egyházművészeti emlékekkel rendelkezhettek. A Mária-kultuszra utaló fontos jelek számunkra a középkori érsekség területén lévő, Szűz Mária tiszteletére szentelt kolostorok és prépostságok, melyek a török hódítás időszakáig működtek, pl.: a Boldogságos Szűz Máriáról nevezett bélakúti apátság, a bácsi és zimonyi ferences kolostor, a jóthi prépostság, az ágostonrendiek bátmonostori kolostora. 273 Bár ezeknek felszereléséről sincsenek adataink, feltételezhető, hogy alapítóik bőkezűségének köszönhetően nem szenvedtek hiányt semmiben. Templomaikat, kolostori épületeiket szép és értékes egyházművészeti emlékek díszíthették.274 A török uralom idején az egyházmegye lakosságának lelki gondozását ferences és jezsuita misszionáriusok végezték. Mindkét rendnek nagy szerepe volt a Mária-tisztelet terjesztésében, a helyi, vallási hagyományok továbbéltetésében. Egy magyar jezsuita 1675-ben, egy püspök-kinevezési eljárás során tett tanúvallomásában a kalocsai székesegyházról a következőket említi: „A székesegyház önmagában hatalmas volt, a Mennyekbe felvett Boldogságos Szűz Mária tiszteletére kváderköv ékből épült, de a törökök teljesen lerombolták..." Hasonló visszaemlékezések a főtemplom Mária-titulusára vonatkozóan több helyen is előfordultak még a 18. század elején is. Az említett adatok azért érdekesek, mert a történeti irodalomban egyébként a középkori Kalocsa székesegyházainak védőszentjeként Szent Pál neve maradt fenn.275 Elképzelhető tehát, hogy a közép272 Váradi Péter érsek (1481-1501) könyvtárának több kötetét is ismerjük, melyeket különböző gyűjtemények őriznek. Oxfordban őrzik Szent Pál Theophülaktosz kommentárjával ellátott 1477-ben kiadott leveleit. A budapesti Egyetemi Könyvtár tulajdonában van IX. Gergely pápa 1479-ben kiadott Decretalisa. A Román Tudományos Akadémia kolozsvári könyvtárában őrzik Nicolaus Lyra 1481-ben megjelent bibliamagyarázatát. A bolognai Egyetemi Könyvtárban található Nüsszai Szent Gergely Mózes életéről írt műve. Az Országos Széchényi Könyvtár őrzi 1498- ban, Budán nyomtatott Missale Strigoniense-jét, melyet feljegyzései egészítenek ki. Az egyes szertartások ismertetésénél az érsek leírta a kalocsai egyházmegyében használatos formulákat, melyek eltértek az esztergomi gyakorlattól. Kálmáncsehi Domonkos érsek (1503) könyvtárának egyetlen ismert kötete Francesco da Castello Breviáriuma, melyet az Országos Széchényi Könyvtárban őriznek. A középkori káptalani könyvtár mindössze két kötete ismert, melyek a gyöngyösi ferences rendház könyvtárából kerültek vissza Kalocsára: Szent Izidor Etymologiae című, 1472- ben megjelent munkája és Szent Ágoston 1495-ben kiadott beszédei. Valószínűleg magánáhítati célokat szolgált a jelenleg az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött, 1387 előtt készült Breviarium Colocense, melyet a bejegyzése szerint a Kalocsa-Bácsi Főegyházmegyében használtak. Ld. bővebben: Boros István: A kalocsai főszékesegyházi könyvtár. Budapest, 1994. 9-16. o. Kódexek a középkori Magyarországon. Kiállítás az Országos Széchényi Könyvtárban. Budapest, 1985. 112., és 141-142. o. 273 Érdúihelyi Menyhért: A kalocsai érsekség a renaisance-korban. Zenta, 1899. Bélakúti apátságra vonatkozóan ld.: 195-198. o., bácsi ferences kolostorra vonatkozóan ld.: 220-221. o., ágostonrendiek bátmonostori kolostorára vonatkozóan ld.: 217. o. Zimonyi ferences kolostorra vonatkozóan ld.: Katona István I. kötet, 51. o. Jóthi prépostságra vonatkozóan ld.: A Kalocsa-Bácsi Főegyházmegye történeti sematizmusa 1777-1923. Szerk.: Lakatos Andor. Kalocsa, 2002. 66-67. o. 274 A tatárjárás előtti időszak gazdagságát jól érzékteltetik az akkor elpusztult bugac-felsőmonostori bazilika és monostor romjainak feltárása során előkerült leletek: biblia- és misekönyweretek, kódexek előlapjai, aranyozott, limoges-i zománccal díszített tárgyak, Szent Péter ereklyetartója. Ld. bővebben: Rosta Szabolcs: Egy elfeledett nemzetségi monostor. Bugac-Felsömonostor- Pétermonostora. IN: Régészeti kalandozások. A régészet legújabb hazai eredményei. Új technológiák a kutatásban és a prezentációban. Szerk.: Nagy Gábor Miklós. Budapest, 2013. 7-9. o. 275 Tóth Tamás: A Kalocsa-Bácsi Főegyházmegye 18. századi megújulása Patachich Gábor és Patachich Ádám érsekek idején (1733-1784). Budapest-Kalocsa, 2014. A titulus-kérdés felvetése, részletes leírása: 51-53. o. Ld. továbbiakban: Tóth Tamás 2014. C/II.) SEGÉDLETEK, MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS 242
