Lakatos Andor (szerk.): Mária-enciklopédia, Kalocsa, 1950. Forráskiadvány és adattár. - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 11. (Kalocsa, 2015-2016)

C. SEGÉDLETEK - II. Szűz Mária kultuszához kapcsolódó egyházművészeti emlékek a Kalocsai Főegyházmegyében - művészettörténeti áttekintés

korban több alkalommal is jelentősen átépített kalocsai székesegyház időközben titulust is váltott, s amennyiben ez így történt, az egy újabb fontos adalék az egyházmegyében megnyilvánuló középkori Mária-tisztelethez.

3.) Az egyházmegye Mária-kultusszal kapcsolatos korai emlékei

A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc befejeződése után, a 18. században indulhatott meg a főegyházmegye újjászervezése-újjáépítése, területének benépesítése. A folyamatot lassította az érsekség nehéz anyagi helyzete. A török uralom időszakában idegen kézre került birtokok visszaszerzésének ügye is nehezen haladt előre. Az egyházmegye gyéren lakott részeinek „földbősége” viszont vonzotta a betelepülőket, s a magyar népesség mellé bunyevácok, sokácok, szerbek, szlovákok, németek is érkeztek.

3.1.) A hajósi, császártöltési és a jánoshalmi kegyszobor

A Bussen-hegy276 környéki német telepesekkel érkezett Hajósra az egyházmegye legkorábbi Mária-kultusszal kapcsolatos emléke, a gyermek Jézust karjában tartó Mária 15. századi, késő gótikus szobra.

C.l. A hajósi Szent Imre templom rokokó főoltára

C.2. A késő gótikus hajósi kegyszobor. Hajósi Szent Imre templom

276 A Bussen-hegy a németországi Baden-Württenberg tartomány délkeleti részén fekvő Oberschwaben-ben található.

243 3.) KORAI EMLÉKEK