Lakatos Andor (szerk.): Mária-enciklopédia, Kalocsa, 1950. Forráskiadvány és adattár. - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 11. (Kalocsa, 2015-2016)
C. SEGÉDLETEK - II. Szűz Mária kultuszához kapcsolódó egyházművészeti emlékek a Kalocsai Főegyházmegyében - művészettörténeti áttekintés
Egyházmegyében fellelhető műve: a kalocsai Nagyboldogasszony főszékesegyház oromzati Szűz Mária szobra. Irodalom: Pintér Imre: A kalocsai főszékesegyház 1000-1942. Budapest, 1942. 50. o. Heintz Henrik (Budapest, 1896 - Szakcs, 1955) Egyházművészeti témájú, valamint táj- és városképek festője. 1919-1926 között a magyar Képzőművészeti Főiskolán Réti István tanítványa. „Szent Ferenc a madaraknak prédikál” című képével 1926-ban megnyerte az Országos Egyházművészeti kiállítás első díját. 1927-ben állami utazási ösztöndíjjal Olaszországba utazott. 1928-ban részt vett a Szentendrei Festők Társaságának alapításában. Hivatalosan nem tartozott a római ösztöndíjasok közé, mégis bekerült a Gerevich Tibor által propagált római iskolások közé, és részt vett azok kiállításain. Egyházművészeti alkotásait gyakran jutalmazták díjakkal (1929, 1930: Jelűnek Gida-díj, 1930: Fővárosi festészeti-díj, 1931-1932: Egyházművészeti festészeti-díj, Padova, 1934: Ferenc József festészeti-díj, stb.) Az 1940-es évektől elsősorban városi és falusi templomok oltár- illetve stációképeinek festésével foglalkozott. Egyházmegyében fellelhető művei: Szent István korona-felajánlása, Jézus születése, Szűz Mária Mennybevétele falfestmények (1942) Irodalom: Kortárs magyar művészeti lexikon. 2. kötet, 2000. 103-104. o. Hensch Ignác (19. század második fele) Budapesti szobrászművész. Egyházmegyében fellelhető művei: Szeplőtelen Fogantatott Mária kőszobra a vaskúti Szentháromság templom előtt és a templom főoltárszerkezete szobraival, Ludwig Hellenbarth és Regina Richter által 1882-ben állított vaskúti, út menti feszület, a garai Szent László templom szószéke (1880). Jakobey Károly (Kula, 1826 - Budapest, 1891.) A Marastoni Jakab alapította Első Magyar Festészeti Akadémián tanult. 1845-től a bécsi Képzőművészeti Akadémián, majd Ferdinánd Georg Waldmüller bécsi szabadiskolájába járt. Hazatérve Baján telepedett le, ahol portréfestéssel foglalkozott. 1850 körül költözött Pestre. Innentől kezdve rendszeresen szerepelt képeivel a Pesti Műegylet tárlatain. Portrékon és történelmi tárgyú festményeken kívül számos vallásos tárgyú művet, oltárképet készített. Az 1870-es évek végétől együtt dolgozott Altenburcher Henrikkel és Greiner Károllyal. Cégük a Jakobey és Társai nevet kapta. Egyik alapítója, valamint egyben tagja is volt az 1861-ben alakult Országos Magyar Képzőművészeti Társulatnak egészen haláláig. Egyházmegyében fellelhető művei: a bátyai Kisboldogasszony templom Jézus születése főoltárképe (1885) és a Rózsafüzér királynője oltárképe (1890), a géderlaki Szent László templom „Szűz Mária a gyermek Jézussal” mellékoltárképe (1884), a miskei Szent Mihály templom Szent Mihály főoltárképe (1891), a kunbajai Szent Máté templom Szent Máté főoltárképe (1874) és a vaskúti Szentháromság templomhoz még beírni: „Szűz Mária Szeplőtelen Szíve” (1879) oltárképei. A kalocsai érseki palotában őrzött műve: C/II.) SEGÉDLETEK, MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS 348
